Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-104

Í76 Â nemzetgyűlés 104. ülése Í923, sem a vidéken, sem pedig Budapesten, a lakástulajdonosok nem tudnak bemenni házaikba. Megtörtént, hogy az én embereim közül néhányan három-négy. sót tiz kérvényt nyújtottak be ; azután, mikor belefáradtak abba, hogy a vidéki lakáshivatalok elnökeinél nyújtsák be kérvényeiket, a változatosság kedvéért eljöttek Budapestre, és az én ellenjegyzésemmel igyekeztünk benyújtani a kérvényt az úgynevezett népjóléti ministeríumnak. De itt is van egy csodálatos sülyesztő. Ebbe a kis keskenyvágányu reteszbe beteszi az ember a kérvényeket, és azok ott csodálatos módon elsülyednek, legfeljebb az az eredmény, hogy — ritkán egy-egy aranyszegélyű levelet kapunk, amely azonban az »ibis redibis nunquam in bello perieris« parádés jeligével szerkesztetik. A ministe ur ugyanis ad választ, de a válaszában nincs semmi köszönet. A kérdés az udvariasság követelményei szerint elintéztetik, lényegében azonban teljesen érintetlen marad. Mindenekelőtt Ballá Illés esetét hozom elő, aki másfél évvel ezelőtt adta be kérvényét. Külön lementem és utána jártam a dolognak, vájjon megfelel-e a tényállásnak az, hogy lakását azért nem foglalhatja el, mert lakóját a lakáshivatal vezetője, a foszolgabiró, nem tudja máshol elhelyezni. Ballá Illés Kiszomborban vett házat, és lakója az odavaló csendőrség. Lakás iránti kérését azzal az indokolással utasitotta el a főszolgabírói hivatal, hogy a csendőrséget másutt elhelyezni nem tudja. Végigjártam a községet, megkérdeztem a községbirót, és kitűnt, hogy a csendőrséget nagyon jól el lehetne helyezni máshol is. Ott van pl. Rónai Béláné árváinak kúriája, — ugyan kastélynak hívják, de ez csak nagyszabású kúria — annak 18 terme közül valamelyik részében, vagy ha oda nem akarják beengedni, akkor a gazdasági épületekben, a tiszttartó, az ispán részére emelt épületben igen kényelmesen el lehetne helyezni a csendőrséget. Itt politikai, társadalmi, felekezeti vagy pártszempontra, vagy nem tudom, mire kell gondolnom, hogy megértsem, a lakáshivatal vezetőjének eljárását, aki nem akarja igénybevenni a lakásokat. Ezenkívül is van ott nagy lakás, amit igénybe vehetne, de a főszolgabíró ragaszkodik ahhoz, hogy a szegény Ballá Illés, aki alig várta, hogy 15 évi távollét után végre hazajöhessen Magyarországba és itt fejezhesse be életét, ne tudjon a saját házába beköltözni. Förster Elek : Sok ilyen Ballá Illés van ! Kiss Menyhért : Az a szomorú, hogy sok van ! Természetes dolog azután, hogy a csendőrség létszáma állandóan változik, minden félévben kicserélik őket, és azok az őrmesterek, akiknek családjuk, feleségük, gyermekük van, szintén lakást igényelnek. Ezeket kisgazdáknál, jobbmódu lakással bíró munkáscsaládoknál helyezik el. Tóth Péter a fia részére kérte az egy szobakonyha és mellékhelyiségből álló lakásra vonatkozólag, hogy engedje meg a hivatalk hogy elevi február hó 28-án, szerdán. foglalhassa azt a lakást, amelyet ő maga épített a gyermekei számára, és a bölcs lakáshivatal azt mondta, nem lehet, mert nincs hova, máshova elhelyezni a csendőrtiszthelyettes urat, tehát oda fogja behelyezni ; leányának összes bútorait pedig kitette az udvarra, és a tiszthelyettes beköltözött a lakásba. A bútorok nagy része elromlott és ott van most az a flu, aki nem tudja, hol szerezzen magának lakást, bár az édesapja épített a számára házat, de a főszolgabíró a csendőrséget és a tiszthelyettest nem engedte megfelelő, más üresen álló lakásba, Rónai Béláné árváinak lakásába költöztetni. Sajnálom, hogy a t. minister ur nem hallgatja meg ezeket az eleven sérelmeket, de hiszem, hogy kellemetlen volna neki ezeket meghallgatni. A múltkor Miskolcról kaptam levelet, amelynek visszhangját a szociáldemokrata párt lapjában is olvastam, t. i. ott is előfordul, a munkásoknál, hogy panaszkodnak, amiért nem tudnak lakáshoz jutni. És kiszámították, hogy ha abból a pénzösszegből, amibe a miskolci lakáshivatal fentartása kerül, lakásokat építenének, sokkal nagyobb mértékben enyhülne a lakáskérdés problémája, mint azáltal, hogy azt a hivatalt fentartják. Nagyon jól tudom, hogy mit fog a minister ur erre válaszolni a jövő ülésen, ha ezt egyáltalán válaszra méltatja. Peidl Gyula : Semmit Î Kiss Menyhért : Azt fogja mondani, hogy nincs lakás, és megy minden tovább is ugy, mint eddig, a lakáshivatal permutál : bizonyos lakókat, akiknek összeköttetésük nincs, kihelyeznek a lakásukból, viszont olyanokat, akik összeköttetéssel bírnak, azokba behelyeznek. És mi a főhiba e lakás-permutáció kigondolásánál és végrehajtásánál ? Az, hogy ezt egy olyan szervezet, egy olyan funkcionárius kezére bizták, amely részben bírósági, részben közigazgatási, tehát se nem bírósági, se nem közigazgatási. A minister ur azonban a végső intézkedés jogát fentartotta magának és látom is egyes lakások kiutalásánál, hogy az ő politikai szempontjai érvényesülnek. Természetes, hogy ha a minister politikai szempontjai érvényesülnek, akkor érvényesülnek azok a lakáshivatalok vezetőinél, a főszolgabiráknál is ; akinek Összeköttetése, jó rokonsága van, vagy aki odaszavazott, ahová rendelték, kívánták vagy kérték, az előnyben részesül, ellenben azok, akik ellenzékire szavaztak, vagy másképen ellentétbe kerültek a főszolgabíróval, nem fognak lakást kapni, sőt azok lakásait el is igényelik. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Urbanics Kálmán : Hogy lehet ilyet mondani józan ésszel ! Kiss Menyhért : Jól tudom, hogy valaki azt mondhatná, hogy hát minden közigazgatás hatalmi szerv. Én azonban arról szerelmém meggyőzni az igen t. kormányt, hogy egy üyenlkérdést, mint amilyen a lakáskérdés, ne tekintsenek politikai szempontból, ebből a rokkant kérdésből hogy ha már