Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-99

10 A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hó 20-án, kedden. terjeszteni, amely nem is az én ideám, hanem az Országos Műszaki Egyesületé és a technikai főiskolát végzett mérnökök egy részéé. A törvényjavaslat 4. §-a ugyanis azt mondja, hogy a mérnökök nyilvántartásába az is felvehető, aki a 69. és a 70. §-ok kivételes intézkedései alapján vétetett fel a mérnöki kamarába. Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogy a 69, és 70. §-ok alapján a mérnöki kamarába felvétessenek azok a derék ipariskolások, tudós autodidakták, istenadta tehetségek, de mégis, nem tudom, nem volna-e helyes, kis megkülönböztetést tenni a technikai főiskolát végzett mérnök és az úgynevezett gyakorlati mérnök között. Ha tőlem függne, az utóbbi mérnököket a »gyakorlati mérnök« címmel ruháznám fel. Várnai Dániel t. képviselőtársam úgyis utalt arra, hogy ezek a gyakorlati mérnökök a szakmájukban sok tekintetben kiválóbbak, legyen meg tehát az az örömük, hogy különböztessék meg magukat az okleveles mérnököktől. Várnai Dániel: Nem a címről van szó, hanem arról van szó, hogy a mérnöki munkák köréből ne távolítsák el őket! Szabóky Jenő ; Most csak a címről beszélünk. Perlaki György: A 70. § módot ad arra, hogy továbbra is mérnöki munkát végezzenek. Melyik szakasz távolítja el őket? Várnai Dániel : A törvény lavaslafc szerint ezt rábízzák az okleveles mérnök-konkurrensekre. A 70. § távoltartja a gyakorlati mérnököket ugy a mérnöki kamarától, mint a mérnöki hivatástól. Perlaki György: Dehogy! Ha nem is tagjai a kamarának, azért működhetnek. Szabóky Jenő : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A 2. § 2. bekezdése hatályon kívül helyez bizonyos régi törvények közül egynéhányat, illetve azoknak a mostani törvényjavaslattal ellenkező rendelkezéseit. Nekem ez ellen sincs semmi kifogásom, csak az az aggodalmam, hogy ez félreértésekre adhat alkalmat. Itt van az 1883. évi I. te. 10. §-a, amely határozottan előírja, hogy például az állami szolgálat bármely ágazatában oklevél szükséges azok részére, akik azokra az állásokra pályáznak. Előírja például azt, hogy kultúrmérnök ki lehet, nevezetesen hogy nem csupán az lehet kultúrmérnök, aki technikai főiskolát végzett, hanem az is, aki a magyaróvári gazdasági akadémiát elvégezte és bizonyos vizsgálatot letett. Az 1884-iki törvény előírja azt, hogy ki lehet például vizitársulatoknál főmérnök. Ha már most itt minden rendelkezést megszüntetnek, akkor, ugy látszik, előfordulhat az is, hogy sokkal kisebb kvalifikációju egyének, például vizitársulati vizmesterek is lehetnek főmérnökök. Kérem az igen i kereskedelemügyi minister urat arra, hogy talán a végrehajtási utasításban ezeket a dolgokat jobban, szabatosabban körülírni szíveskedjék, A beterjesztett különvéleményben olvasom/ hogy Rassay Károly igen t. képviselőtársam kifogást emel az ellen, hogy a 8. § utolsó három vagy öt sora ugy ahogy van, a javaslatban berimaradjon, s töröltetni kivánja azt a klauzulát, amely szerint a mérnöki kamarából kizárhatók azok, akik a háború idején, a forradalmak alatt, vagy a tanácsköztársaság ideje alatt hazaellenes magatartást tanúsítottak. Ezzel szemben én ezt a szakaszt a maga teljes egészében fentartandónak vélem, hogy ugy ne járjunk a mérnöki kamarával, mint ahogy jártunk a budapesti ügyvédi kamarával. Nekem talán nem hivatásom a budapesti ügyvédi kamarát kritizálni, ezt tenni nem is akarom, méltóztassanak azonban megengedni, hogy egy nagyobb szakértőr nek, egy volt ügyvéd-képviselőnek véleményét olvassam fel, amelyet itt, a nemzetgyűlésen 1921. évi június hó 11-ón mondott. Azt mondja többek között a budapesti ügyvédi kamaráról és annak tagjairól (olvassa): »A hang a budapesti ügyvédi kamarában ugyanaz, mint azelőtt volt. A hangot is ugyanazok a vezetők viszik, akik a háborúban hadseregszállítók védelmével, a kommunizmus alatt a forradalmi törvényszékeknél bevádoltak védelmével, a kommunizmus bukása után pedig kommunisták védelmével foglalkoztak.« Majd igy folytatja (olvassa): »Az ügyvédi kamarában uralkodó szellemre jellemző az a lassúság is, mellyel a kommunista izgatók ügyeit, illetve igazolásait elintézik. A kommunizmus alatt tanúsított magatartásuk miatt a budapesti ügyvédi kamara 3363 budapesti ügyvéd és ügyvédjelölt ellen indított igazolási eljárási Ebből véghatározattal be van fejezve 16 ügy; 3363 ügy közül 16-ban hoztak véghatározatot. Ez a lassúság, melyet e tekintetben tanusitottak, tette ki a magyar ügyvédi kart annak a szégyennek, hogy egy ügyvédtagját, László-Lőwy Jenőt, mint ügyvédet akasztották fel. Ellene sem volt ugyanis lefolytatva a fegyelmi eljárás, és mint az ügyvédi kamara tagja került akasztófára.« Azt mondja azután (olvassa): »Ha minden magyar tekintélyt visszaállítunk, állítsuk vissza a régi magyar ügyvédnek régi tekintélyét K<< Végül ezzel fejezi be (olvassa): »Az ügyvédi kamarából regrutálódott a nemzeti tanácsnak igen sok vezére, ós meg vagyok róla győződve, hogy ha a destrukció megint szóhoz jutna, újból az ügyvédi kamarák ontanák ehhez a vezéreket. « Ezt nem én mondom, hanem egy volt ügyvéd-képviselő mondotta itt a nemzetgyűlésen. (Mozgás.) Ha egy ügyvédképviselő látja azokat az állapotokat, amelyek a budapesti ügyvédi kamaránál vannak, akkor azt hiszem, hogy a józan és hazafias ügyvédi kar örült volna, ha neki is lett volna ilyen 8. §-a és ha itt is meglett volna ez a kautela. Rassay Károly: Nem kell a 8. §, a régi törvény alapján is kizárhatják! , . Szabóky Jenő: Ha a régi ügyvédi rend-