Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-103
A nemzetgyűlés 103. ülése 1923. évi február hó 27-én, kedden. 139 Dénes István : Nagyon szép hasonlat, mondhatom ! Gaal Gaston : Mindenesetre olyan, amilyet megérdemel a képviselő ur, Dénes István : Olyan a különbség, mint ön és egy igazi komoly ember között ! Gaal Gaston : Mélyen tisztelt képviselő ur, igazán végtelen boldog vagyok, hogy köztem és az ön komoly egyénisége között mélyreható különbségek vannak. (Derültség.) Szóval ebben az országban, ha ez a szakasz keresztülmegy, sem kisbirtokosoknak, sem nagybirtokosoknak még az élete sem lesz biztonságban, hiszen akkor mennek be birtokára, akkor járják össze, amikor az illetőknek tetszik . , > Dénes István : Ez fáj ! Gaal Gaston :. . . még az a klauzula sincs a szakaszban, hogy az erdészeti igazgatás köteles előre jelezni, hogy mikor megy a birtokoshoz, egyszerűen keresztül-kassul járhatja ugy a paraszt, mint a közép- vagy nagybirtokos tulajdonát, minden további nélkül. De menjünk tovább. Azt mondja a javaslat, hogy (olvassa) : »Az erdők, kopár területek, természeti emlékek és az erdészeti hatóság felügyelete alá tartozó egyéb területek tulajdonosai, valamint az emiitett területekkel szomszédos birtokosok is tűrni .kötelesek, hogy a magyar királyi erdőigazgatóság és a magyar királyi erdőhivatal személyzetének az állami erdőfelügyelet gyakorlására hivatott tagjai, ingatlanaikat bármikor bejárják és állapotukról közvetlen meggyőződést szerezzenek. Megkeresésükre az állami erdőfelügyelet és ellenőrzés céljából szükséges adatokat és felvilágositásokat rendelkezésükre bocsátani tartoznak.« Mit jelent ez ? Azt, hogy akárhol van — mondjuk — egy 50 holdas kisgazdának egy nagyobb erdő mellett földje — amit az állami erdészek eddig is okkupáltak — az ő 50 holdját e szakasz alapján a földnek a nagyobb erdővel való szomszédes voltánál fogva az állami erdészek keresztülkasul járhatják, földet kóstolhatnak, mindenféle hivatalos feladataikat elvégezhetik, a szakasz kötelezi ezt a birtokost, hogy mindezt tűrje, azonkívül köteles lesz Írásban felvilágosítást adni mindarra, amit az erdészeti közigazgatási apparátus tőle kér, ha pedig ezt a felvilágosítást bármely okból meg nem adja, vagy uram bocsa, meg meri kérdezni az állami erdésztől, aki az ő birtokán jár, hogy az ur pedig mit keres itt, szóval, ha ez ellen neki, mint tulajdonosnak észrevétele találna lenni, akkor a kihágásról szóló szakasz alapján 100-tól 200.000 koronáig büntethető meg azon a címen, hogy akadályozni iparkodott az erdészeti személyzetet hivatása teljesítésében. Ha még méltóztatnak átolvasni ezt a törvényjavaslatot s mindazon intézkedését, amely kötelezettséget jelent a legkisebb birtokostól kezdve a legnagyobb birtokosig mindenkire, ugy, hogy minden ingatlan vogelfrei lesz az erdészeti közigazgatás szempontjából ; ha méltóztatik megnézni mindazt,, ami ebben a törvényjavaslatban van — a részletes tárgyalás során pontról-pontra ráfogok mutatni, az általános vitában nem akarok ezekre kitérni — és összehasonlítani méltóztatik a javaslat büntető szankciójával, akkor méltóztatnak megítélni, micsoda megterheltetést jelent ez a törvényjavaslat. Hiszen ez valóságos kisajátítási jogot tartalmaz. Méltóztassék elolvasni a javaslattal szorosan összefüggő másik javaslatnak, az Alföld erdősítéséről szóló törvényjavaslatnak 8. §-át, amelyre itt kell rámutatnom, hogy bebizonyítsam az anomáliát, ez a szakasz a következőket mondja : (olvassa) : »Azoknak a" kisbirtokosoknak, akiknek mezőgazdasági földje egészben vagy olyan mértékben jelöltetett ki erdőnek, hogy a visszamaradó birtokrészen okszerűen nem lehet gazdálkodni, az 1920 : XXXVI. te. rendelkezései szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróság a méltányossághoz képest megfelelő ingatlant juttathat.« Mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogyha valamelyik kisbirtokos 10 holdjára ráéhezik az erdészeti közigazgatás, kijelöli azt, mint feltétlen erdőterületet és még kényszeríti azt a kisbirtokost, hogy a saját költségén ültesse azt be erdőnek ; az a kisbirtokos köteles azt, mint erdőt fentartani, köteles a határjeleket alkalmazni, megőrizni, örökké fentartani, egy szóval, ez a szakasz megszünteti azon a tiz holdon a mezőgazdasági termelést. És ezzel szemben milyen biztosítékot nyújt a javaslat annak a tizholdas kisbirtokosnak 1 Azt, hogy a birtokrendező bíróságnál »kérhet« megfelelő nagyságú más földterületet. Hogy kap-e, arranézve sem ez,, sem más törvényjavaslat abszolúte nem intézkedik, (ügy van ! half elöl.) A 17. § mire kötelezi a községeket % Arra, hogy (olvassa) : »1, A község tulajdonában lévő alkalmas területből állami csemetekertek céljaira megfelelő részt köteles a magyar királyi erdőigazgatóság rendelkezésére bocsátani.« Még az sincs megmondva, kap-e érte valami kártérítést vagy nem. Azután az van ebben a szakaszban, hogy (olvassa) : »2. a kijelölési, mérési, talajvizsgálási és erdészeti munkálatok végrehajtásához, továbbá állami csemetekertek telepítéséhez és műveléséhez szükséges fuvarról és munkaerőről, az erdészeti alkalmazottak és munkások elszállásolásáról a hatóság által megállapított fuvar- és kézinapszámbérek, illetőleg elszállásolási díjak vagy lakbérek megtérítése ellenében gondoskodni köteles.« Elnök : A t. képviselő ur figyelmét felhívom körülményre, hogy most az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslat van tárgyalás alatt. Gaal Gaston : Bocsánatot kérek, t. elnök ur, én itt azt bizonyítom, hogy az erdészeti igazgatás megterheltetést jelent az országra. Nem is foglalkozom az egész törvényjavaslattal, csupán azon szakaszaival, amelyek megterhelést jelentenek. Elnök: Méltóztassék folytatni. Gaal Gaston : Erre most kell rámutatnom, inert ha egyszer elfogadtuk már az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslatot, akkor a másik erdészeti javaslat tárgyalásánál késő lesz azt mondani, hogy szerettem volna erről beszélni. *
