Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-103

130 A nemzetgyűlés 103. ülése 1923. évi február hő 27-én, kedden. a megszorító intézkedést helyesebbnek találtuk elejteni, s ennek következményeképen lényege­sen egyszerűbbé válhat az első és második be­kezdésnek egész konstrukciója, mert a kate­góriákat már nem kellett annyira részletezni. Ennek következtében a következő módosítást vagyok bátor ajánlani (olvassa) : »Az eredeti szöveg első és második bekez­dése helyett a következő uj szöveg teendő: A kamara a mérnökök nyilvántartásába és a felvétel egyéb feltételeinek teljesítése esetében a kamara tagjainak sorába mérnöki képesítés nélkül is felveheti, és pedig : 1. e törvény hatálybalépésétől számított 12 éven belül azt, aki a felvételre való jelent­kezéskor igazolja, hogy valamelyik hazai felső ipariskolának sikeres elvégzése óta legalább nyolc éve fejt ki mérnöki természetű munkás­ságot és e téren önálló vagy vezető állást tölt be ; 2. e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül azt, aki a felvételre való jelentkezéskor igazolja, hogy legalább 12 éve fejt ki mérnöki természetű munkásságot és e téren legalább négy év óta önálló vagy vezető állást tölt be.« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Várnai Dániel! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! A mér­nöki rendtartásra vonatkozó javaslattal kapcso­latosan ez a módosítás az, amelyet már a mi­nister ur is bejelentett az általános vita után elhangzott felszólalásában, melyet nagyjelentő­ségűnek jelzett és amelyre most az előadó ur azt mondja, hogy igen messzemenő a felsőipar­iskolás mérnökök javára. Bátor vagyok ezzel szemben megmaradni annál a megállapításomnál, hogy ez a javaslat egyáltalán nem messzemenő, semmit sem vál­toztat az eredeti szakasz rideg rendelkezésein, mert feltételesen rendelkezik, s nem mondja ki imperative, hogy a kamara választmánya által »felveendő« az, aki a jelzett feltételeknek meg­felel. Szerintem tehát ez az indítvány nem messzemenő, mert megtartja a választmány ke­zében a hatalmat a felső ipariskolát végzett és a mérnöki gyakorlatban elhelyezkedett mérnö­kökkel szemben. Ha már feltételeket szabnak ebben a javas­latban és akadnak olyanok, akik a feltételeknek megfelelnek, ezek »felveendők«, nem pedig »fel­vehetők«. Vagy helyesebben: aki nyolc éve mérnöki gyakorlatot fejt ki, az mérnök, tehát természetesen a mérnöki kamarához tartozik. Másik rendelkezése ennek a módosításnak az, hogy azok a felsőipariskolások, akik a jelzett feltételnek megfelelnek, csak 12 éven belül vehetők fel a mérnökök nyilvántartásába és a kamara tagjainak sorába. Bátor vagyok azt a kérdést felvetni, hogyha már megcsinálták a felső ipariskolákat, ha már a műszaki képesítés terén egy közép­fokú képzést rendszeresítettek és folytatnak ma is Magyarországon, akkor miért csak 12 éven belül teszik lehetővé a képesítést nyert hallgató számára a mérnöki kamarába való jutást és ezzel kapcsolatosan mérnöki munka végzését, vagyis mit fognak csinálni 12 esztendő után? Az előadó ur a minap azt mondta, hogy a felső ipariskolák amúgy is azért alapíttattak, hogy a gyáripari termelés számára hozzáértő művezetőket képezzenek ki. Ezzel szemben bá­tor vagyok rámutatni arra, hogy a felső ipar­iskola ennél sokkal alaposabb kiképzést nyújtott a hallgatóinak és megállapítható, hogy a felső ipariskolát végzett hallgatók közül legfeljebb egy százalék helyezkedett el a gyáriparban mint művezető, a többi pedig mérnöki munkakörben, ahol részben önálló munkakört, részben vezető állást tölt be. Az előadó ur által javasolt módo­sítás tehát nem szünteti meg a feltételes rendel­kezéseket; nem szünteti meg azt, hogy a kamara választmánya ne hozzon kizáró tenden­ciájú döntést akkor, amikor neki tetszik. Az előadó ur módosítása nem mozdítja elő azt, hogy a feltételes rendelkezés helyett impe­rativ-rendelkezés állapittassék meg. Ezért az egész 70. § helyett uj szakasz felvételét indít­ványozom (olvassa) •. ' »A kamara tagjai sorába felveendő az is, akinek mérnöki oklevele nincs ugyan, de aki a felvételre való jelentkezéskor igazolja : 1. hogy valamelyik hazai felső ipariskolának, vagy ezzel egyenlő tanértékü külföldi műszaki iskolának sikeres elvégzése óta legalább nyolc éve fej 1 , ki mérnöki, illetve műszaki természetű munkásságot ; 2. hogy legalább nyolc éve fejt ki mérnöki, illetve műszaki természetű munkásságot és ebből legalább két év óta vagy önálló munkakört, vagy vezető állást tölt be. Felveheti a kamara a mérnökök nyilván­tartásába és a kamara tagjai sorába azokat, 1. akik a vegyészeti, fizikai, vagy geológiai szakmából valamely hazai tudományegyetemen tanári képesítést, vagy doktorátust szereztek, és annak megszerzése után legalább hat éven át fejtettek ki akár önállóan, akár köz- vagy magán alkalmazásban mérnöki természetű mun­kásságot ; 2. aki gyakorlati vagy tudományos téren kifejtett munkásságukkal mérnöki hivatottsá­guknak a mérnöki kamara választmányának megállapítása szerint kétségtelen bizonyítékait szolgáltatták. A jelen §-ban felsorolt esetekben a kamara választmányának a felvételt megtagadó határo­zata ellen az érdekelt fél a határozat kifüggesz­tésétől számított harminc nap alatt fellebbezés­sel élhet a kereskedelemügyi ministerhez.« T. Nemzetgyűlés ! Az utolsó bekezdést azért módosítót tani ugy, hogy a felvétel megtagadása ellen az érdekelt fél a kereskedelemügyi minister­hez fellebbezhessen, mert ha a mérnöki tanácsra bizsuk a panaszok eldöntését, akkor ennek a döntés*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom