Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

114 A nemzetgyűlés 192, ülése 1923. 'évi február hó 23-án, péntehen. hogy kérdezni fogom a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegében el­fogadni, szemben a Györki Imre képviselő ur által beterjesztett indítvánnyal, azután pedig, amennyi­ben a képviselő ur inditványa elvettetnék, fel fo­gom tenni a kérdést az előadó uraltál beterjesztett stiláris módositásra, mert ez a szöveggel ellentétben nincsen. Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatik-e a 28. §-t eredeti szövegében elfogadni, szem­ben Györki Imre képviselő ur törlést javasló indit­ványa val, igen vagy nem? (Igen!) A nemzet­gyűlés a 28. §-t eredeti szövegében fogadja el és igy Györki képviselő ur indítványát elveti. Kérdem most már a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztatik-e az előadó ur által a szakasz utolsó sorához javasolt stiláris módosítást elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt stiláris módosítást elfogadja. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a módosító javaslatot aláírni. Következik a »III. cím : A mérnöki kamara tagjainak jogai és kötelességei.» A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Csik JÓZSef jegyző (olvassa a 29. §-t). Elnök : Kíván valaki szólni ? Az előadó ur kivan szólni. Herrmann Miksa előadó : A 3. bekezdés ugy hangzik (olvassa) : »Közalkalmazásban álló mér­nök nem vállalhat megbízást oly magánmunkára, amelynek megbirálására vagy tárgyalására az a hivatal illetékes, amelyhez ő tartozik.« Ennek a passzusnak a megfogalmazása félreértésekre adott okot : az illetékesség kérdését nem látták egészen tisztázva. Minthogy a közalkalmazottak magán­tevékenységét igen messzemenő közgazdasági ér­dekből akadályozni nem szabad, hanem csak a törvényjavaslat korlátai közé szorítani. Ezért a precízebb értelmezés végett bátor vagyok java­solni, hogy a j elenlegi 3. bekezdés a következő mon­dattal egészíttessék ki (olvassa) : »Az illetékesség értelmezése szempontjából kétség esetén a törvény 3. §-a utolsóelőtti bekezdésének határozmányai mérvadók«, amelyek tudvalevően ugy intézkednek, hogy ilyen kétséges esetben a kereskedelemügyi mi­nister dönt. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; A 29. § megtámadva nincs, mivtel az előadó ur csak egy pótlást javasolt. A 29. §-t tehát elfogadottnak jelentem ki és kér­dem at. Nemzetgyűlésit : méltóztatik-e elfogadni az előadó ur javaslatát pótlásul, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt pótlást elfogadja és igy a 29. §-t ezzel a pótlással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 30. §. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 30—36. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 37. §4). Elnök : Rothenstein Mór képviselő ur kivan szólni, Rothenstein MÓr: A 37. §-nál két rendbeli javaslatom volna. Az egyik vonatkozik a 2. pontra, ahol azt kivánnám, hogy ez a két szó »nemzetellenes magatartásával« hagyassék ki és igy hangozzék (olvassa) : »aki elöljárójával, magaviseletével a mérnöki állásnak vagy a mérnöki karnak tekinté­lyét sérti«. Azt hiszem, hogy ha ezzel a fogalma­zással fogadtatik el ez a pont, akkor ugyanazt érjük el, mintha ez a két általam kifogásolt szó benne volna. Valahányszor valaki magatartásával vagy magaviseletével valami fegyelmi vétséget elkövet, minden egyes ilyen esetben a^választmány a kon­krét esetet véve alapul hozza meg határozatát, tehát nincs szükség arra, hogy ennél a pontnál konkreti­záljunk és elkövessünk egy úgynevezett pleonaz­must. Erre való tekintettel kérem a javaslat elfo­gadását . A második javaslat vonatkozik ugyanennek a pontnak g) bekezdésére, amelyet egészen törölni kérek, mert ez a pont azt mondja (olvassa) : »Olyan mérnöki feladatot vállal és végez, amelyre meg­felelő szaktudása hiányzik«. Azt hiszem, hogyha ezt a bekezdést bent hagyjuk, akkor épen az ellen­kezőjét fogjuk elérni annak, mint amit ez a törvény­javaslat más helyen el akar érni. Értem pedig a tisztességes versenyt. Ez pedig inkább alá fogja támasztani a tisztességtelen versenyt, mert ha a választmányban lesznek az illetőnek konkurrensei, akkor az a szempont fogja vezetni őket, hogy azt­mondják ki, hogy fegyelmi vétséget követett el. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur Mván szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Ké­rem a javaslat eredeti szövegének fentartását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 37. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben Kothenstein Mór képviselő ur tett indítványt, amely a 2. bekezdéssel ellentétben áll. Ugy teszem fel a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a 2. bekezdést eredeti szövegében, szemben a Rothenstein kép­viselő ur indítványával ? Amennyiben a nemzet­gyűlés az eredeti szöveget fogadja el, elesik a Rothenstein képviselő ur inditványa, ha pedig nem fogadná el, akkor felteszem újra a kérdést Rothen­stein képviselő ur indítványára. Kérdem a t. Nem­zetgyűlést : méltóztatik-e az eredeti szöveget el­fogadni, szemben Rothenstein képviselő ur indítvá­nya val ? (Igen !) A nemzetgyűlés Rothenstein képviselő ur indítványával szemben az eredeti szö­veget fogadja el. A 2. bekezdés többi pontja egészen az f) pontig meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelentem ki. A g) pontra vonatkozólag Rothen­stein képviselő ur egy olyan indítványt terjesztett be, hogy az teljesen töröltessék, tehát kétségtelenül ellentétben áll az eredeti szöveggel. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a g) pontot eredeti szövegében, szemben Rothenstein képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom