Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-99

A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hó 20-án } kedden. 5 Giesswein Sándor : ... Kossuth és Széchenyi nyomába, sajnos, csak kevesen kerültek, akik az ő szellemüket tovább vitték. Talán Deákról és Eötvösről emlékezhetünk mes, akikről csak­nem azt lehetne mondani, hogy ők voltak örö­kösei, de ez az örökség mindinkább elpusztult és elhalványult. Ma sokszor halljuk a liberális korszakot odaállítani, mint bűnöst. (Egy hang jobbfelöl: Az volt az elhalványító!) Különb­séget kell tenni. Különbséget teszek egy Kossuth, Széchenyi és eery Eötvös József liberalizmusa között és különbséget kell tenni a között az álliberalizmus között, amely oka volt a Tisza­korszak idején a mi gazdasági züllésünknek. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Bogya János : Álliberalizmus az, amivel a szélsőbaloldal takaródzik. (Zaj.) Csak a nem­zeti liberalizmusnak van létjogosultsága! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : Nem ért maga ahhoz, nem a lovaknak való ez! Giesswein Sándor: Nemzeti liberalizmusról hallunk beszélni. Nem szabad ezzel a szép és szent szóval visszaélni, mert eszembe jut az a mondás, amelyet egy nagy keresztény francia költő mondott, Nation — mot pompeux pour dire barbarisme. Igen, azokra célzott a francia költő, akik visszaélnek a nemzet hangoztatásá­val és akik sokszor ezzel a szóval leplezik a barbárságra való törekvésüket (Taps a szélső­baloldalon.) Farkas István: Ugy van! A barbarizmust abba takarják! Bogya János : A népbiztosoknak ez tetszik ! (Zaj a baloldalon.) Giesswein Sándor: Az volt a baj, hogy nekünk volt egy liberális kurzusunk. (Ugyvan! a bal- és a szélsobaloldalon ) de nem volt igazi liberalizmusunk, azután volt nekünk egy szocia­lista kurzusunk, a bolsevisták uralma... Bogya János: Ez igaz! Giesswein Sándor :... és ma van egy ke­resztény kurzus, mely nézetem szerint,.. Bogya János : Van egy keresztény kurzus, amelynek alapját Szent István vetette meg ! Pikler Emil : Kis különbség van Szent Ist­ván és Bogya között! Farkas István : Szent István belekapcsoló­dott a nyugati kultúrába, maga meg a Bal­kánba akar belekapcsolódni! Bogya János : Népbiztos ur, hallgasson ! Még népbiztosok is mernek beszélni! Hallatlan! Elnök : Csendet kérek. Kérem Bogya kép­viselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tar­tózkodni. Giesswein Sándor: Nem én mondom ezt, hanem Bangha páter mondotta a szószékről; nem én állapítottam meg ezt az ítéletet, hanem a katholikus világban és a tudományban nagy tekintélynek örvendő Bangha páter, a Jézus Társaság tagja. Ilyen kurzus helyett mi igazi. liberalizmust, igazi szocializmust és igazi keresz­ténységet akarunk. (Taps a bah és a szélsöbald­dalon.) Bogya János: Drozdy megmutatta Pápán, mit ért ez alatt! Drozdy Győző: Drágám, csakugyan gon­dolja ? Bogya János : Pápán a szabadszerelmet hir­dette! Drozdy Győző : Hát az csak magának szabad ! Elnök : Bogya képviselő urat másodszor ké­rem, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj.) Giesswein Sándor: Előttünk ennek a két nagy magyarnak a szelleme lebeg, Széchenyié, a legnagyobb magyaré, aki az igazi reformok embere volt, és Kossuth Lajosé, aki megalkotta Magyarország számára az önállóság és függet­lenség gondolatát. (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon,) Az egyik közülök nyugatra vetette szemét és iparkodott Magyarországot a nyugati művelt népekkel összeköttetésbe hozni, a másik inkább keíetre tekintett és azon volt, hogy a Duna medecéjében Magyarország önállóságát, függetlenségét és vele együtt a szomszédos álla­mok függetlenségét is megteremtse, és közöttük Magyarországnak magasabb Jculturai fejlett­ségénél fogva biztosítsa azt a vezérszerepet, amely a primus inter paresnek az alapja anélkül, hogy elnyomást gyakorolna a többiek­kel szemben. Sajnos, ez a politika csődöt mon­dott és talán azt mondhatjuk, hogy annak, hogy csődöt mondott, következménye volt a keleti bonyodalmak folytatása, amelyek a világháborúra vezettek és amelyeknek, ugy látom, még ma sincs vége. Reformokat kívánunk egyszersmind a kül­politika terén is. (ügy van! Ugy van! a bal­oldalon.) Oly külpolitika, amely Magyarországot elzárja a többi világrészektől, amely Magyar­országnak mindenütt csak ellenségeket szerez, és amely diszkardokkal vagy más enunciációkkal iparkodik itt vagy ott egy jőbarátot szerezni, nem illik a mai kor követelményei közé. Bogya János : A pacifizmus nem külpolitika ! Rupert Rezső: Ez az idióta mindig min­denbe beleszól ! (Zaj a középen.) Elnök: Rupert képviselő urat sértő kifeje­zéseért kénytelen vagyok rendreutasítani! Bogya János: Szerencsétlen, terhelt család­ból származik! Elnök : Bogya képviselő urat szintén rendre­utasítom örökös közbeszólásai miatt. Giesswein Sándor : A mai korban nem egy­oldalú orientációra van szükség, hanem európai orientációra. Bogya János: És ez a pacifizmus! Giesswein Sándor : Igenis,legyen pacifizmus! Bogya János: Ez defetizmus! Ez nem ma­gyar politika! Ez szégyenünkre válik! (Zaj a bal- és a szélsÖbaloldalmi.) Giesswein Sándor: Ezé a jövő! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek — •

Next

/
Oldalképek
Tartalom