Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. 99 nik.) Többség. A Ház az 1. §-t eredeti szövegezésében fogadja el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az 1. §-lioz Yárnai Dániel képviselő ur által kiegészitésképen beadott indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Várnai Dániel képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés Várnai Dániel képviselő ur indítványát elveti. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 2. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 3. §-t Elnök : Györki Imre képviselő ur kivan szólni. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! A mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során nem egyszer tétetett összehasonlítás az ügyvédi kamarával. Az összehasonlítás azonban mindig csonkán maradt, mert nem vették figyelembe, hogyan lehet valaki az ügyvédi kamara tagja, és nem vették figyelembe, hogy az ügyvédi kamara egy önkormányzati testület, evvel szemben pedig ez a mérnöki rendtartás ugy van tervezve, hogy az ennek alapján létrejövő kamara nem lesz egy önkormányzati alapon létrejött testület, tehát nem lesz a mérnököknek egy olyan testülete, amely anyagi és erkölcsi érdekeik megvédelmezésót van hivatva előmozdítani, hanem ez a mérnöki rendtartás inkább egy mérnöki kaszinó létesítését célozza. Legalább is ez magyarázható ki abból, hogy a mérnöki kamarába való felvétel bizonyos szigorú kikötésekhez van kötve, sőt az egész törvényjavaslaton végigvonul az a szellem, az a cél, hogy a mérnöki kamarában nagy megrostálásokat fognak véghezvinni és a mérnököknek egy tekintélyes részét ebből a kamarából ki fogják szorítani. A törvényjavaslat 3. §-ának első bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a mérnökök közül önálló magángyakorlatot csak az folytathat, aki a mérnöki kamara tagjai sorába fel van véve. A javaslatnak ez a rendelkezése helytálló lenne akkor, ha ugyanezen paragrafus harmadik és negyedik bekezdése ezzel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket nem tartalmazna. Már pedig ezeket a bekezdéseket ilyennek kell tekintenünk. Az ebben a két bekezdésben foglalt rendelkezések ugyanis módot adnak a mindenkori kereskedelemügyi ministernek arra, hogy bizonyos közbiztonsági vagy közérdekű szempontok mérlegelése alapján egyes mérnöki teendőket ahhoz kössön, hogy az illető tagja-e a kamarának, vagy pedig nem. Nyilvánvaló ebből, hogy ez olyan tágkörü felhatalmazást ad a kereskedelemügyi ministernek, hogy a mindenkori kereskedelemügyi minister bármely ipari vállalat üzemvezetésébe befolyhat s akkor, amikor nem lehet minden mérnök egyúttal a kamarának tagja, éppen azért, mert bizonyos kizáró rendelkezések állanak fenn, akár üzemvezetői, akár főmérnöki állásokra a kereskedelemügyi minister egyszerűen kimondhatja, hogy az illető olyan teendőket lát el, amelyek a közérdek szempontjából vagy közbiztonsági szempontból fontosak, igy például azért, mert nagyobbmennyiségü anyagot használ fel, a mai termelési viszonyok mellett pedig az anyagpocsékolás meggátlása is fontos. Ezáltal minden ipari vállalat teljesen ki lesz szolgáltatva a mindenkori kereskedelemügyi ministernek. Ezért én ilyen tágkörü felhatalmazást egyetlenegy ministernek sem adnék meg. Tessék ezt a kérdést rábízni az ipari vállalatokra, tessék rájuk bízni azt, hogy ők maguk szabják meg, hogy milyen mérnököt akarnak alkalmazni. Hogy mérnöki magángyakorlatot nem folytathat a mérnök a kamarai tagság nélkül, abba talán bele lehet nyugodni; de hogy akkor is, amikor valamely üzemben van alkalmazva, arra kényszerítsék, hogy a kamara tagja legyen, amidőn a kamarai tagság ilyen nehéz feltételekhez van kötve . . . Erdélyi Aladár: Csak a tudáshoz van kötve ! Györki Imre : . . . abba belenyugodni nem lehet, és ezért javasolom, hogy a 3. § harmadik és negyedik bekezdése töröltessék. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Benedek Jánosi Benedek János: T. Nemzetgyűlés! A mérnöki törvényjavaslatnak általában az a hibája, hogy az élet lehetőségeit a minimumra redukálja. Ahelyett, hogy alkalmat nyújtana ujabb kereseti források megnyílására, még meglevőket is öszszébb szorít. Ez áll különösen az illető szakemberekre. Ebben a 3. §-ban a minister felhatalmazást kér magának — és a törvényjavaslat adna is neki felhatalmazást — bizonyos ujabb intézkedések megtételére, amelyek a mérnökséggel kapcsolatos munkálatok végzésére vonatkoznak és amelyeket a kereskedelemügyi minister rendelettel fog szabályozni. Szakkörökben aggodalom merült fel arra nézve, hogy e tekintetben a magyar mérnökök hátrányba kerülnek az idegen honos mérnökökkel szemben, úgy hogy Magyarországon egy idegenhonos mérnöknek nemzetközi szerződések, vagy államegyezmények értelmében esetleg nagyobb joga lenne, mint magának a magyar mérnöknek. E tekintetben eloszlatni óhajtván ezek aggodalmát, bátor vagyok egy javaslatot előterjeszteni. Magát a szakaszt elfogadom, de ahhoz kiegészítésül a következőket proponálom (olvassa) : » A minister rendelete nem tartalmazhat olyan intézkedést, amelynél fogva magyar honos olyan rendszabállyal sújtatnék, amely idegen honossal szemben a nem-