Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

74 A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. pártok milyen magatartást tanúsítanak. Én a magam részéről, mint a politikában egyedülálló pártonkívüli képviselő, annakidején az első indemnitási vita alkalmával körvonalaztam álláspontomat. (Halljuk! balfelöl) Nem volt okom megbánni ezt az álláspontot, és azt hiszem, nem is fogom megbánni, de örülök annak, hogy gróf Zichy János igen t. nemzetgyűlési képviselő ur magáévá tette ezt az álláspontot, ami a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy ez helyes volt, mert mindenki tudja, bogy gróf Zichy János a magyar katholikus társadalomnak több, mint egy megyedszázad óta hivatott vezére. En magam is azt hiszem, az a laza parlamenti csoport is, amelyhez szerencsém van tartozni. . . Rothenstein Mór: Pártonkívüli párt! (Zaj.) Strausz István ;... teljesen ezt az álláspontot vallja és ezt fogja érvényesíteni általában a közéletben. Minden olyan intézkedést, amely azt a benyomást teszi a szervezett munkásságban, hogy ők elnyomottak, ki kell küszöbölni a társadalmi munkából. (Helyeslés balfelöl,) Ilyen elsősorban a munkáspénztár autonómiája, amelyet* törvény biztosit ; ilyen a kereskedelmi kórház autonómiája is. Mindkettőre nézve az 1907. évi IX. t.-c. előírja, hogy az igazgatásnak milyen összetételűnek kell lenni. A munkások nagy számmal vannak képviselve, de az autonómia ma fel van függesztve és ki vannak az igazgatásból zárva. Ezek csak olyan oknélküli nehézségek, gravámenek, melyeknek nincs értelme, mert a kormánynak módjában van felügyeletet gyakorolni és ez alapon éber figyelemmel kisérheti az autonóm testület működését, igazgatását. Talán még nagyobb eredményt, sikereket is tud elérni munkájában a pénztár, hogyha a közvetlen érdekeltek végzik e munkát, ami közérdek. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Csík József: Hogyan ellenőrzi? Strausz István : Ellenőrizni joga van. Mikor én a szociáldemokrata párttal szemben ezt az álláspontot foglalom el, nem tudom eléggé helyteleníteni, hogy a katholikus társadalom és a katholikus egyház egyik kiváló emberét, aki úgyis mint ember, úgyis mint az irodalom, a tudományok képviselője, tehát nemcsak, mint egyházi férfiút minden tiszteletre érdemes és a szociáldemokrata párt részéről Várnai Dániel képviselőtársam személyében megtámadta. En nem ismerem azokat a cikkeket, amelyekre utalt, de ha az ő apostoli lelkét azon világnézleti különbség, amelyen páter Bangha áll, olyan kifejezésekre ragadtatta el — mondjuk nem megfelelő kifejezésekre — ezt elintézhették volna a sajtóorgánumok utján. Ehhez még csak egyet teszek hozzá: nem lehet az egész keresztény sajtóért Bangha pátert felelőssé tenni. 0 propagálója a keresztény sajtónak, de abban aktiv részt nem vesz . . . Haller István: Nem szerkesztő! Strauss István : . . . épugy nem, mint Haller igen t» képviselőtársam, vagy én, vagy pedig más. Hiszem, hogy felszólalásomat nem fogja animózitásnak tekinteni a t. szociáldemokrata párt, hanem tárgyilagos kritikának veszi és meg fog engem érteni. A Jézus Társaság, amelynek nemcsak a katholikus társadalomban, hanem az egész országban is olyan nagy érdemei vannak a tudomány, művészet és irodalom terén, nem ellensége a szociáldemokratáknak, bár programmjuk egészétől más világnézetük kiegyenlithetetlenül elválasztja. Én ennek bizonyítására magyar szövegben felolvasom egy világhírű jezsuitának hozzám intézett levelét, amelyből meggyőződhetünk a jezsuita álláspontról (olvassa) : »Tessék odakiáltani az egész tisztes gyülekezetnek és az egész országnak, hogy ne angol flastromokkal gyógyítsanak, hanem éles operálókéssel — et in capite, et in membris — itt gyökeres gazdasági reform kell. Abban teljesen igazuk van a szociáldemokratáknak, itt munkaalkalmakat kell teremteni és a munkára rákényszeríteni minden embert kivétel nélkül, és nem nyomorakció kell, valláserkölcsi, tettbeli megújhodás kell, nem keresztény szószátyárkodás, piszkos pogány szivvel és alappal. A nyilvánosan hibázókat számkivetésbe kell küldeni, mint a tisztes görögök és rómaiak tették, különben menthetetlenül finis Hungáriáé et Europae! Elnök : Tekintettel arra, hogy két óra van, kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét félbeszakítani és délután négy órakor folytatni. Az ülést négy óráig felfüggeszteni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Strausz István képviselő urat illeti folytatólagosan a szó. Strausz István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Amikor az indemnitási vita során a kormányzatban szemlélődöm, megakad még a szemem a birtokreform kérdésén. Ez a feladat, azt hiszem, az ország legsürgősebben megoldandó feladatai közé tartozik. A háború hozta felszínre és a háborúból sarjadzott ki az a politika, hogy ebben az országban szükség van földbirtokreformra. Ebből a politikából jegeeesedett ki a földbirtoktörvény, amely most megoldásra kellene, hogy kerüljön. Sok szó esett a birtokreform kérdésének megoldásáról. Mind meg annyi abban csúcsosodott ki, hogy a földbirtokreform a mai törvény alapján a gyors tempóban, amint az az ország érdekében szükséges volna, meg nem oldható. A gazdatársadalomnak én mindig nagyrabecsülője voltam és amióta olyan kerületet képviselek, ahol a választók legnagyobb létszáma a .gazdatársadalomból kerül ki, azóta fanatikusa