Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-88
A nemzetgyűlés 88. ülése 1923. Peyer Károly : A gazdák képviseletében ott voltak a községi jegyzők. Ezek tényleg kijelentet* ték azt, hogy lemondanak a bérletről, csakhogy én kétlem és nyomatékos okom van kételkedni abban, hogy a községi gazdák megbízást adtak volna a jegyzőknek ilyen kijelentés megtételére. Mátéffy Viktor : Két hétig tárgyaltak, de a gazdák lemondtak a földekről, mind, valamenynyien. Peyer Károly : Érdekes az is, hogy ami g máshol ilyen verseny folyik az egyes falvakban, hogy a földet bérbeadják, itt azt látjuk, hogy annak a területnek holdját, amely pedig elég értékes, évi négyszáz korona bérért adták ki, még pedig hat évre. Farkas István : Azért nem kapták meg a gazdák. Peyer Károly : Én nem tudom, de én ugy hallottam itt a viták folyamán, hegy egyik-másik kisgazda-képviselő panaszt tett ; volt egy izben egy interpelláció is, hegy hárem métermázsa búzát Ígérnek holdanként a bérletéit. Nagy Ernő: Vannak! Peyer Károly : Vannak ilyen területek is. De azt hiszem, hogy egy métermázsa búza bérlet fejében évenként és holdanként ma megszokott dolog. Ez körülbelül 10—12.000 korona évibér. Ezzel szemben ez a bányatársulat 400 keronás bérért kapta meg holdanként ezt a területet. Szomjas Gusztáv : Kié az a föld ? Peyer Károly : Ez a föld a Kaufmann-féle kertigazdaság, Esztergom városának képezi ma a tulajdonát. Esztergom városa is nagylelkű, valószinüleg nagyon jól állanak a város pénzügyei, hogy egy ilyen gavalléros gesztussal odaadja. Szomjas Gusztáv : Valószinüleg rossz a föld ! Peyer Károly : Énismerem azt a földet, mélyen t. képviselő ur, mert elég sokszor jártam ott s tudom, hogy milyen jó, vagy milyen rossz ; én is adnék 3-szor 400 korona bért érte. Mátéffy Viktor : Eel van emelve, éppen anynyira, 1200 koronára. Peyer Károly: Mityen érdekesek a kikötések ! Esztergom városa például kiköti, — és nem nekem kellene ezt védeni, hanem Esztergom város képviselőjének . . . Mátéffy Viktor : Nem tartom szükségesnek ! Peyer Károly : Elhiszem, hogy a képviselő ur nem tartja szükségesnek, mert hiszen a képviselő ur ebben a tekintetben talán elfogult volna. Esztergom városa kiköti azt, hogy a bérlőszövetkezet köteles a bérlemény terményeinek egytizedrészét a mindenkoii maximális áron a város gazdasága részére átengedni. Hát ez az egyetlen egy kikötés képezi az ellenszolgáItatást, hogy tudniillik köteles a termények egytizedrészét maximális áron a város lakossága részére rendelkezésre bocsátani. (Egy hang a szélscfoaloldalon : Jó kis gazdák!) Ha ugyan ezt kikötésnek lehet nevezni. Természetesen, a szokásos sallangok ott vannak ; tartozik azt jól trágyázni, művelni, nem szabad elhanyagolni, és a többi, és a többi. Eszterem" január hó 23-án, kedden. 37 gom város közgyűlése 151/1920. számú határozatának indokolásában a következőt mondja (olvassa) ; »Bár az egyesek által megajánlott összeg anyagi tekintetben a városra nézve előnyösebb«, — valószínűleg tehát voltak ott olyan gazdák, akik többet ajánlottak fel, mint a szövetkezet ; hiszen ezt maga a városi közgyűlési határozat is elismeri — »mégis a bérletet a dorogi bányászszövetkezet részére kellett átengedni.« Ne méltóztassék egy percig sem azt hinni, hogy bányamunkásszövetkezetről van itt szó, hanem a bánya csinált egy szövetkezetet a tisztviselőiből és az ő érdekeltségéből e terület bérletére nézve s ennek a szövetkezetnek a vezetője ez a m. kir. gazdasági felügyelő : Lakner László. Tényleg tehát nem a bá nyá szóké. Szomjas Gusztáv : Tanácsadója ! Hát felkérték, hogy vezesse ! Ez nem érdekelt ! Nagy különbség ! Peyer Károly (továbbolvassa) : ». . . mégis a bérletet ennek a szövetkezetnek kellett átadni, mert nevezett szövetkezet bérletében a szóbanforgó és ezidőszerint alig termőképes területnek megfelelő használata és talajjavítása biztositottabbnak látszik, mint egyesek bérletében.« •— Vagyis a szövetkezet majorsága közvetlen atelep mellett van. — »A megajánlott bér tekintetében pedig előnyösebb a városra, ha kevesebb bér több évig fizettetik, mint ha a jelenlegi rendkivüli viszonyok következtében a túlhajtott bérösszegek a bérlők részéről a viszonyok megváltozása folytán fizethetők nem lennének«. Ugy látszik, Esztergom város tanácsa előre látja azt, tudja azt, hogy a jövőben mi lesz s már előre megállapítja, hogy ez a 400 korona, amelyet megállapít, öt év múlva is a mai 400 koronának megfelelő aranyparitást is meg fogja érni. Könyves Lajos: Azt hiszem, hogy ez olyan föld, hogy ha zabot vetnek bele, semmi sem kel ki. Peyer Károly : Ha az homokbucka és teljesen értéktelen föld, akkor is 400 korona bér hat éven keresztül ajándék. Könyves Lajos : Vagy nagylelkű az illető, vagy túlgazdag ! Peyer Károly: Hiszen érthetetlen, hogy erkölcsi testület, amikor arról van szó, hogy a maga jövedelmezőségét fokozza, akkor nagylelkűséget gyakorol. Én nem tudom, hiszen az állam is ad ki bizonyos földet bérbe, de én nem hiszem, hogy a koronauradalom vagy más uraldalmakis ilyen szempontokat juttattak volna kifejezésre és ezt a felfogást igyekeztek volna érvényesíteni. De én a legsúlyosabb kifogásolnivalót abban látom, hogy a földmivelésügyi minister megbízottja egy olyan tisztviselő, aki ott összeférhet len helyzetben van, aki egyúttal abban a területben érdekelt cementgyárak s bányatársulatok alkalmazottja és azoktól fizetést s jövedelmet huz. Hát hogyan képes az a tisztviselő szakszerűen képviselni a gazda érdekét ? Ott kisajátít ások történnek nap-nap után, felállítanak a gazdák rétjén nagy villanyoszlopokat, és azoknak a villanyoszlopoknak kár'
