Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-98
À nemzetgyűlés 98. ülése 1923. évi február hó 9-én, péntekért, 403 képek az ilyen vázrajzok használata és kereszt ül vezetése következtében teljesen megbízhatatlanokká, használhatatlanokká válnak, úgyhogy egészen uj felmérést -kell eszközölni, horribilis kárára és költségére az országnak. Aki itt nem akar rendet teremteni, aki nem akarja megakadályozni, hog} 7 " ezek az állapotok továbbra is fenmaradjanak, az nem szolgálja a közérdeket, mert rengeteg pénz pocsékolódik el ezeknek a használhatatlan telekkönyvi vázrajzoknak a térképeken való keresztülvitelével. Lehet-e helyeselni azt, hogy telekkönyvi térképeket teljesen laikus emberek kezébe adjunk ? Én magam láttam esetet, amikor valaki egy ötszáz holdas területet feltüntető telekkönyvi térképet egyszerűen azért, mert nehezebben kezelhető volt, négy darabra vágott és felragasztotta egy kemény papirosra. Megtörtént az is, hogy telekkönyvi térképet egyszerűen vászonra ragasztottak. Már most tessék elképzelni, —• akinek egy kis műszaki érzéke van, az tudhatja ezt, — hogy mi lesz ennek következtében azzal a telekkönyvi térképpel ? Teljesen hasznavehetetlenné válik. Tessék az ilyen térképről egy méretet levenni, vagy egy mesgyét visszaállítani benne. Ez abszurdum, ez teljes lehetetlenség. Ezért hozzáértő emberek kezébe kell adni ezt a dolgot, nem szabad a köz rovására ilyesmit megengedni, rendet kell teremteni. Ezzel kapcsolatban felhivnám az igen t. kereskedelemügyi minister ur figyelmét arra, — és sajnálom, hogy a pénzügyminister ur nincs jelen, — hogy annak idején, ha majd a rendeletet elkészitik, amelyben meghúzzák azt a demarkácionális vonalat, amely a mérnöki kamarát és a gyakorló mérnökök működését lesz hivatva szabályozni : határozottan állapítsák meg azt, hogy az ilyen telekkönyvi térképelmek, illetőleg vázrajzoknak készítésére kik jogosultak és kik nem, valamint kik jogosultak a telekkönyvi térképeken való ilyen keresztülvitelre is. Ugyancsak bátor vagyok ajánlani egy rövid, közbeeső dolgot is, amely nem tartozik ugyan szorosan ehhez a tárgyhoz, de amelyet mégis meg kell említenem, hogy t. i. helyes lenne, ha a szakemberek által készített telekkönyvi vázrajzokat sem vezetnék keresztül a telekkönyvi térképeken, hanem a főkönyv megfelelő rovatába bejegyeznék, hogy ez és ez a vázrajz mutatja ennek és ennek a részletnek megosztását, illetőleg annak időközi változását. PakotS József : Mi köze ennek ehhez ! Perlaki György : Azért mondtam, hogy csak - röviden érintem ezt. (Zaj. Elnök csenget.) Vagy vegyük a földbirtokreformot, ami talán jobban fogja érdekelni az urakat, hiszen mindnyájunknak célunk, hogy az mennél gyorsabban és mennél jobban kereszt ül vit essék. Ha ezen a téren nem teremtünk rendet, ha kontárok kezébe adjuk a műszaki keresztülvitelt, akkor lehet, hogy földbirtokreformot fognak csinálni, de a műszakilag hozzá nem értő emberek munkája nyomán lehetetlen állapotok támadnak. Vannak, akik azt hiszik, hogy igen könnyű a parcellázásokat és házhelykiosztásokat elvégezni. Megnéznek egy térképet, látják, hogy csinnal van kiállítva, s nyomban konstatálják a nagyszerű szakértelmet. Pedig ha belemélyedünk a dologba, látjuk, hogy az egyszerű parcellázás keresztülvitelénél nem az a lényeg, hogy a térkép gyönyörűen legyen kirajzolva, hanem, hogy a dülőhálózatok felfektetésében hiba ne legyen, vagy hogy gazdasági szempontból a forgók be legyenek tartva és hogy vízrajzi szempontból is kifogástalan legyen az a térkép. A házhelyeknél a tüzrendészeti és higiénikus szempontokra és követelményekre is figyelemmel kell lenni, mindehhez pedig általános ismeret kell és semmiesetre sem elég az, ha valaki egy bizonyos időt valamely birtokrendező mérnök mellett, mint rajzoló töltött el, mert az ilyen ember nagyszerűen kereszt ül viheti a rajzolás technikai részét, azonban a lényegben vágó higiénikus, gazdasági és egyéb szempontokat semmiesetre sem tudja szem előtt tartani. Az ilyen nagy reformokat tehát, amilyen a földbirtokreform is, tönkre lehet tenni azáltal, ha kontároknak engedünk abba beleszólást. Hasonlóképen meg akarok említeni egy másik dolgot is, amely szintén a köz érdekében történik. Épen a túloldalról az indemnitási vita során Kabók képviselő ur rámutatott a szénhiányra és arra, hogy a szénnel takarékoskodnunk kell. Már most, ha a fűtőberendezéseket csak kontárok végzik el, akkor ezzel a közkinccsel nem tudunk ugy gazdálkodni, amint kellene, a fűtőberendezések elrontásából szénpazarlás lesz; esetleg vagonszámra pocsékolják a szenet. Közérdek tehát az, hogy csak olyan embereket engedjünk az ilyen munkák és tervek elkészítéséhez, akiknek kvalifikációja van. Az egyes ember szempontjából is fontos, hogy tudja, kivel áll szemben. A törvényjavaslatnak nincs más célja, mint demarkációs vonalat húzni a képesített és a gyakorló mérnökök közé. Ha valakinek nagyobbszabásu tervre van szüksége, képesített mérnökhöz megy és tőle kéri a terveket, a számításokat, a költségvetést. Ha kisebb tervre van szüksége, elmegy a gyakorló mérnökhöz, mert azt is elkészíti. Téves beállítás tehát az, hogy mi az ipariskolát végzetteket le akarjuk szorítani a mérnöki pályáról, exisztenciákat akarunk tönkretenni. Ez nem is téves, hanem rosszakaratú beállítás. (ügy van! jobbfelől.j A 70. § határozottan módot ad arra, hogy a felső ipariskolát végzettek is tagjai lehetnek a rnémöki kamarának, sőt olyan egyének is, akik még felső ipariskolát sem végeztek, hanem a mérnöki tudomány terén eredményeket tudnak felmutatni. A 3. § kimondja, hogy a közalkalmazott és magánalkalmazott mérnöknek egyáltalán, nem is kell a kamara tagjának lennie, enélkül is végezhetnek mérnöki munkát. A magánalkalmazott mérnök a saját vállalata részére tervezhet, dolgozhat, amint neki tetszik. A kamara tagjává csak akkor kell lennie, ha harmadik félnél vállal munkát. Épen ezért téves beállítás az, hogy a javaslat az
