Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-95
A nemzetgyűlés 95. ülése 1923. évi február hó 6-án, Icedden. 297 Dénes István : Nem akartam megnevezni; mert véletlenségből erről vannak pozitiv adatok a kezemben. Keresztény nagybirtokosokról is vannak pozitiv értesüléseim, de pozitiv adataim még nincsenek. Erdélyi Aladár : Nevezze meg majd őket ! Dénes István : Majd megnevezem azokat is, legyenek megnyugodva, mert nincs különbség keresztény és zsidó nagybirtokos között. Erdélyi Aladár : Ezt mondjuk mi is ! Helyes ! De ön tesz különbséget. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezen a bajon már segitve van. A földmivelésügyi ministerium már közbelépett és a főispán utján ezen a bajon is segített, || Rassay Károly : Rubinek István az ügyvédje ! Az önök disztagja. (Egy hang jobbfelöl : Nem képviselő, nem tagja a vártnak.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Közbeléptünk ! Rassay Károly : De Rubinek István volt az ügyvédje ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rassay Károly : Vannak még itt is, akik közeláünak hozzá ! (Zaj jobbfelöl.) Erdélyi Aladár : Nevezze meg ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Dénes István : Az igen t. földmivelésügyi minister ur most azt mondotta, hogy a főispán ur segített rajta. Bátor vagyok bemutatni a 62 kirúgott magyar földmunkáscsaládnak a levelét, amely a kezemben van. Én a helyszinen voltam megállapítani a tényeket, a dolgokat. Ezek az emberek a következőket irják. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : A képviselő urat kérnem kell, hogy méltóztassék a tárgyhoz legalább is bizonyos vonatkozásokban közeledni. Ezek a dolgok nincsenek szoros összefüggésben a tárggyal ; méltóztassék az általános vitánál a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyának keretében mozogni. Horváth Zoltán : Ez a helyzet aláfestése ! Dénes István : Amikor a földmunkásság sorsát és helyzetét ecsetelem, amikor itt ebben a tanácskozó teremben arra helyezek súlyt, hogy szeretném, ha a földmunkás kérd és problémájának megoldása tör vény hozásilag is meglenne . . . B. Podmaniczky Eudre : így nem lehet ! Dénes István : ... bocsánatot kérek, bármennyire fáj a sebek feltárása, fel kell azokat tárnom, különben soha sem tudjuk orvosolni a bajokat. Méltóztassanak megengedni, hogy feltárjam azokat a bajokat, amelyekről az igen t, minister urnák is tudomása van. Nem akarok eltérni a tárgytól, ez nem célom, hiszen a földmunkáskérdéshez akarok hozzászólni és kizárólag arról beszélek. Ebben a levélben azt irják, hogy a főispán ur azt mondotta : nem tehet semmit az ügyben, mert a földbirtokosnak joga van rendelkezni az ő birtoka feleit. Ert mondotta és igy ki vannak téve az utcára, : . De tovább folytatom beszédemet. Méltóztassanak belátni azt, hogy nemcsak künn követik el a földmunkássággal ezeket a dolgokat, hanem idebenn is, amikor a földmunkásságnak vezetőit és védelmezőit állandóan kárhoztatják, kigúnyolják? Hegedüs György: Ki tette ezt ? Dénes István : Csak arra bátorkodom felhívni a nemzetgyűlés figyelmét, hogy aszfalt demokratáknak meg efféléknek neveznek bennünket. Griger Miklós : Csik Józsefet és engem is kommunistának neveztek ! (Nagy zaj.) Erdélyi Aladár : De kicsoda ? Elnök ! Csendet kérek, képviselő urak ! Drozdy Győző: Fajvédők! Gyönyörűen védik a fajt ! Erdélyi Aladár : Szedert mindenki meghallgatta nyugodtan ! Dénes István : A történelmi igazságokat nem lehet a földmunkáskérdésnél sem figyelmen kivül hagyni. Méltóztassanak visszagondolni a földnélküliek, az elnyomottak helyzetére a múltban és akkor megálla pit hatják azt, hogy a régi római birodalomban is nem az elnyomott földmunkásság képviselői szabadították fel a római népet, vagy törekedtek arra, nem az elnyomott földmunkások, akiket a patriciusok ki űztek birtokaikból hanem a Gracchus-test vérek, akik előkelő patricius-családból származtak. Felhívom a nemzetgyűlés figyelmét, illetőleg azokét, akik mindig gáncsoskodnak velünk szemben, hogy a francia forradalom idejében azokat a nagy eszméket, amelyek hivatva voltak arra, hogy ott a földmunkás népet is felemeljék, nem a földmunkásság köréből való képviselők csinálták meg, hanem megcsinálták a kiváló elmék, a tanult, kiváló képzettségű emberek. Tovább megyek ! 1848-ban a magyar népet, a magyar jobbágyságot nem a jobbágynép köréből szabadította fel valaki, hanem a nemes származású Kossuth Lajos, az Irányiak, a Felsőbükiek stb. dolgoztak ezért. Erdélyi Aladár : És mégis azokat szidják ! Dénes István : Dehogy szidjuk azokat ! Létay Ernő: Ki szidja ? Senki sem szidja. A magyar történelmi osztályt mindenki elismeri. Sándor Pál : Olyan nincs a Házban, aki szidna ! Dénes István : Ez is a természetes, mert hiszen az elnyomottaknak elnyomottságuknál fogva soha sincs módjuk arra, hogy segíthessenek a maguk helyzetén. Ennek következtében mindig azok segítettek az emberiség történelmének folyamán, akik meglátták a bajokat és akiknek volt tudásuk, képzettségük és bátorságuk ahhoz, hogy a bajok gyökeréig lehatoljanak és megvitassák az állami, társadalmi problémákat. Hiszen azok, akik velünk gáncsoskodnak, arra hivatkoznak, hogy nekik természetes eszük van és hogy sokszor nem ér semmit a tanulás és a tudomány. Erdélyi Aladár : Ki mondotta ? Dénes István : Onnan hangoztatják állandóan, a legutolsó ülésen is egyik interpelláló képviselő ur azt mondotta velünk szemben, hogy nekik
