Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-94

"Â nemzetgyűlés 94. ülése 1923. minden állatra vonatkozó ügylet véglegesen és jogerősen befejezést nyer és megszűnik minden függőség és minden kétség az iránt, bogy váj­jon eladtam-e azt a józságot vagy pedig nem adtam el. Egyes törvényhozásokban a szavatossági idő és az elévülési idő összeesik. A mi törvényjavas­latunk ezen a nyomdokon nem haladva, az elévü­lési időt a szavatossági idő lejárta utáni időben állapította meg. Tette pedig ezt részben abból az indokból, mert a vevő felismerheti a szavatossági hibát a szavatossági idő utolsó napján is és akkor esetleg a nagy távolság vagy pedig tartózkodási helyének elzárt volta miatt nem jut abba a hely­zet be, hogy szót emelhessen és igy a saját hibáján kivül elesik attól a jogától, hogy a szavatossági igé­nyét érvényesíthesse, mert a záros határidőt kény­telen elmulasztani. Hogy tehát erre módot adjon a törvény, ezért szabta meg a szavatossági időn túl 15 napban az elévülési időt. A 17. § az általános magánjogi szabállyal szemben tartalmaz rendelkezést. Általános magán­jogi szabály ugyanis az, hogy elévült követelést még kifogás utján sem lehet érvényesiteni. Ezzel szemben mondja ki e törvényszakasz azt, hogy igenis az állatszavatossági kifogást kifogás utján az elévülési idő után is lehet érvényesiteni, azon­ban csak akkor, ha a szavatossági időn belül a vevő értesitette az eladót, hogy szavatossági igényt óhajt érvényesiteni. A 18. § kimondja azt, hogy a törvény életbe­lépte előtt kötött ügyletekre vonatkozólag is e törvény rendelkezései az irányadók. Ez helyes, igen t. Nemzetgyűlés, mert egységessé teszi az ügyeknek elbirálását. A 19. § pedig a törvénymagyarázási szabá­lyoknak és a törvéhyérvényességi szabályoknak megfelelőleg azt az elvet mondja ki, hogy ez, a kereskedelmi törvénynél is speciálisabb törvény az állatforgalmi szavatossági kérdésekben derogál a kereskedelmi törvénynek, vagyis ez a törvény irányadó, a kereskedelmi törvénynek megfelelő szabályai pedig az állat adás-vételi jogügyletekre vonatkozólag nemirányadók. A 20. § tartalmazza a törvény életbeléptetési záradékát. Igen t. Nemzetgyűlés ! Minden jó törvénynek három kelléke van. Az egyik az, hogy a benne lefektetett jogelvek a jogtudomány által kiművelt jogelveknek megfeleljenek ; a másik az, hogy a törvényben foglalt rendelkezések a nép jogérzésé­nek megfeleljenek, a harmadik pedig az, hogy ez a törvény azon a jog-vidéken, amelyen rendet akar teremteni, valóban teremtsen is rendet. Ez a törvényjavaslat e három kelléknek meggyőződé­sem szerint teljesen megfelel. Ezért a törvény­javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és taps jobb­felől és a középen.) Elnök : Szólásra következik ? Hébelt Ede jegyző: Senki sincs feljegyezve! évi február hú 1-én, csütörtökön. 277 Elnök '. Senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki szólni ? (Nemi) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárcm. Az igazságügyminist er ur kíván szóim. Daruváry Géza a külügyministerium ideigle­nes vezetésével megbízott igazság ügy minister: T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur részletes ismer­tetése után és tekintettel arra, hegy a javaslat ellenzőre nem talál, felmentve érzem magamat annak további részletes ismertetése alól. (He­lyeslés.) Csak örömömnek akarok kifejezést adni, hogy ez a javaslat ilyen tárgyilagosan kezeltetik és ugy látszik, hogy csak a részletek tekintetében lesznek nézeteltérések. Azt hiszem, hogy ez a szerény javaslat elég jelentőségteljes, amennyiben az állatkereskedelem biztonságát növelni fogja és tekintettel különösen arra, hogy az állattenyésztés és az állatkereske­delem, a külföldre vonatkozásában is, közgazdasá­gunknak igen lényeges eleme, azt vélem, hegy hasznos munkát végez a nemzetgyűlés akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot elfogadja. A magyar gazdaközönség ezt a törvényt már évek óta sürgette és amikor ez a javaslat beterjesztetett, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, tehát a gazdakörök legkompetensebb testülete a fölötti örömét fejezte ki és azt mondja (olvassa): »Ez a törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése után hivatva van arra, hogy meg­szüntesse az idevonatkozó tételes jogszabályok hiánya miatt állatforgalmunkban ez idő szerint uralkodó és ugy az eladóknak mint a vevőknek súlyos károkat okozó bizonytalanságot.« Tényleg az a célja a javaslatnak, hogy ezen a téren először a jogbiztonságot biztosítsa és másodszor hogy egyszerűsítse és rövidítse az állatkereskedelem 1 ebonyolitását. Mint méltóztatnak tudni, most a birói gya­korlat a döntő mindezen kérdésekben s ennek folytán itt természetszerűen nincs olyan biztcs alapunk, mint amilyet a törvény fog adni. A mos­tani gyakorlattal szemben tehát a leglényegesebb különbségek azok lesznek, hogy mig eddig a vélelmi idő általában 30 nap volt, a szavatossági idő pedig kereskedelmi ügyleteknél 6 hónap, de a nem keres­kedelmi ügyleteknél a rendes magánjogi szabályok voltak irányadók, tehát ugy a szavatossági idő, mint az elévülési idő nem kereskedelmi ügyletek­nél 32 esztendőt tett ki : ezzel szemben ez a tör­vény a szavatossági időt 6 hétre szorítja le, az elévülési idő pedig az állat átadásától számítva 8 hét alatt jár le, eszerint tehát biztosítva lesz, hogy ezek az ügyletek a lehető legrövidebb idő alatt biztcs alapon döntessenek el. E szempontok szem előtt tartásával kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés jobb­felől és a középen.) Elnök : A földniivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Miután ez a törvény­javaslat állattenyésztést, állatforgalmat, elsősor* 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom