Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-88

22 A nemzetgyűlés 88. ülése 1923. évi január hó 23-án, kedden. is fajvédelmi politikát kell folytatni, hogy a magyar fajt erősítsük. Az én szomszédos községemben, Vásárosszentgálon — ez nagy magyar község — a szomszédos Biedeimann-féle birtokhói kis bérletet kértek s a gazdasági albizottság csak egyetlen egy embert talált az egész községben, abban a nagy magyar községben, amelynek lakosai a harctéren becsülettel állták meg a helyüket, akit érdemesnek ítéltek arra, hogy egy holdnyi, mond egy katasztrális holdnyi kisbérletet juttattak neki nagy kegyesen, ellenben ugyanabból a birtokból Magyaremecskén Lőwi-Izidornak hét katasztrális holdat, Steiner Izidornak ugyancsak hét katasztrláis holdat juttattak. Szeder Ferenc : Erősitik a magyarságot ! Patacsi Dénes : Igenis azt kérem a földmivelésügyi minister úrtól, hogy mivel a kisbérletek kiadása ellen is fellebbezésnek van helye, ellenben az a szegény nép nem tudja, hegy felebbeznie lehet s igy belenyugszik a határozatba, ennélfogva utasítsa a gazdasági felügyelőket, hogy hivatalból felebbezzék meg ezeket a dolgokat, hogy az a -azegény nép, amely a harctéren vérzett, ne legyen megint jogaitól elütve. Nem csoda, hogy ilyenek látára meginog benne nem a haza, de a kormányzat iránti bizalom. Szeder Ferenc: Nem is csodálkozom rajta ! Általános jelenség ! Patacsi Dénes: Különösen a háború alatt szerzett nagybirtokokat kell mindenáron megváltás alá venni. Ez, fájdalom, nem történik meg. Hogy rámutassak egy esetre, közel a választókerületemhez, a szomszédos Somogyban, van egy háromezer holdas hadibirtok, amelyet egy pécsi boltos vett meg. ö a háborúban bevonult a furvé-""; serekhez, illetve a trénekhez, készakarva mondom, hogy furvézerekhez, akik fúrnak, aknákat fúrnak. Erre azért, hogy felmentesse magát, 800 koronájával megvásárolta ezt a birtokot katasztrális holdanként, élő és holt felszereléssel együtt; Két hétre rá Szerajevóból, mint nélkülözhetetlen mezőgazdát hazabocsátottá k. A hazát nem -védte, a háború alatt itthon Volt, a konjuktura révén milliárdokat szerzett. Most 600 holdnak megváltását kérték, jelentkező volt sok, a földbirtokrendező bíróság azonban kimondta, hogy a G00 hold erdőhöz 100 hold szántóföld szükséges neki. Én meg tudom érteni, hogyha gazdasági üzem vitelére a földhöz erdő szükséges. De hogy miért kell az erdőüzem viteléhez föld, 100 hold föld, ezt nem tudom megérteni. Amikor az altruista bank és egyéb, a megváltással megbízott bankok középbirtokokat akarnak alapítani, amivel a kisbirtokosság igényei nem elégíttetnek ki kellően, kívánatosnak tartom, hogy a földmivelésügyi minister urnák felügyeleti jog adassék e bankok munkálatainál, hogy ó határozza meg azt, hogy az a kisember legyen elsősorban kielégítve és csak azután lehessen középbirtokokat alapítani. De nézzük meg, mi a helyzet. A fa révén ez a liadimilliom.es monopolizálja "a helyzetet, teljesen AZ ő kezében lesznek azok a kisgazdák, akik kénytelenek a 800 koronáért megvásárolt földnek holdját 150 —200.000 koronáéit megvenni, ha pedignem lesznek az ő re botosai, nem ad nekik fát és még egy, sertésólat sem. tákolhatnak össze, szóval megint csak a hadimillicmos kezében lesz a kisgazda és előbb-utóbb fel fogja őt őrölni és szippantani. En az ilyen birtokokra igenis kimondanám a megváltást és tisztességes áicn juttatnám a földet azoknak a kisembereknek, akik ezt a magyar földet megvédelmezték és munkájuk verejtékével szorgalmasan dolgoznak rajta. Szeder Ferenc : Szóval, ön jobb földmivelési minister lenne, mint nagyatádi ! Patacsi Dénes: Hogy a faellátás terén milyen lehetetlen állapotok vannak, rámutatok arra, hogy a falu kis embereit milyen borzasztó módon sújtja a faellátás nehézsége. Az én községemnek és több szomszédos közeégnek erdeje nem lévén, hozzám fordultak és kérvényt küldtek általam a földmivelésügyi minister úrhoz, hegy a Draskovich-uradalom erdejéből szerezhessenek be fát. VásárcSszentgál-és Magyarszentiván községek ugyanígy kérvényt küldtek, hegy a gróf Majláth-féle bakóczai uradalmi erdőből elláthassák magukat téli tüzelővel, amint már évtizedeken keresztülellátták magukat onnan. A földmivelésügyi minister ur és a fakermánybiztcs le is adták a pécsi erdőfelügyelcséghez az intézkedést, nem történt azonban semmi, gróf Majláth egy fakereskedőnek adta el az egész erdejét, igy cselekedett a pécsi káptalan is, valami Szigeti nevű uj magyarnak adta el. Micsoda keresztény és micsoda nemzetvédelmi politika ez, miker a kisembereknek télvíz idején nincs mivel melegedniek, de ugyanakkor egy kereskedő vásárolja össze az egész erdőt és tőle kell kétszeres áron megvenni a fát. Nagyon kívánatos volna, ha a földreformtörvénnyel együtt az erdőkérdések is elintéztetnének, illetve mindazokat a községeket erdőhöz juttatnák, amelyek nem tudják szükségletüket máskép ellátni, vagy legalább is utasítani kellene a birtokosokat, hogy elsősorban a környékbeli kisembereket lássák el fával és csak azután lehet a nagykereskedőnek eladni az egész erdőt. A pécsi káptalan erdeje mellett lévő községek kisiparosai is jöttek hozzám és kértek, szóljak valamit érdekükben, mert nem képesek annyi fát kapni, hogy a községek gazdasági eszközeit kijavítsák, ami pedig nemzetgazdasági szempontból is fontos, ezenfelül a kisiparos megélhetése szempontjából is. Épen ezért arra kérem a földmivelésügyi minister urat és a kultuszminister urat, aki a vallásalapok kezelője, hogy ezen abnormis állapotokat megszüntetve, adjanak M olyan utasítást, hogy ezek a lehetetlenségek a jövőben meg ne történjenek. Meg kell említenem, hogy ugyanakkor, amikor a községek a tűzifájukat sem szerezhetik be, megjelent egy rendelet, amely a vásártereknek korláttal való bekerítését rendeli el. Gondoljunk arra, micsoda horibilis összegeket emészt felaz, hogy korláttal keríti el a község a vásárteret, amikor