Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-88

18 A nemzetgyűlés HS. ülése 1923. éri január hó 23-án, kedden. .. Farkas István ; A fene se akar magával kompromisszumot ! Bogya János: . . . mint a tűz és viz közötti ellentét ; a két irányzatnak meg kell egymással küzdenie és itt a magyar társadalomnak csak győzelemre lehet gondolnia. Fábián Béla: A kis entente-tal szemben! Kabók Lajos: De ő velünk akar hadakozni! (Zaj.) Efnök: Csendet kérek! (Hallj uh ! Halljuk! jobb felöl. ) Bogya János: Tekintettel azokra az engesz­telékeny hangokra, amelyek több oldalon el­hangzottak ... Propper Sándor: Ez fáj magának! Az ellenkezője a kenyere! Bogya János : . . . kénytelen vagyok a kérdés mélyebb fejtegetésébe belebocsátkozni, akármeny­nyire fájjon is ez egyes uraknak, akik ezekben a dolgokban hibásaknak érzik magukat és közbe­szólásaikkal és azzal a zajjal, amelyet csapnak, mindig elárulják, leleplezik önmagukat. Sütő József: Igazat mondjon, akkor nem csapunk zajt! Bogya János: Miért veszik magukra a dol­got? A 19. századnak tulajdonitható a libera­lizmus kifejlődése. A 19. század kapcsolta ki az emberiség életéből, hogy ugy mondjam, a középkor mentalitását, kikapcsolta azt az összes kultúrnépek életéből. Azonban a legtöbb akció túl lőtt a célon és igy a liberalizmus is túlélte önmagát, és sajnos, gyengítette nemzetünk fiai­nak nagy részében a nemzetalkotó erőt, az állam­alkotó képességet, azt az erőt, s azokat a tulaj­donságokat, amely tulajdonságoknál fogva épen a mi népünk, a mi nemzetünk az egyetlen nép Európában, amely ezredéves történelmi múltra tekinthet vissza. Ha ma szétnézünk a társadalomban, a politikában, ha figyelemmel kisérjük azokat a beszédeket, amelyek itt ilyen irányban hangza­nak el, akkor szomorúan kell látnunk, hogy itt nem a nemzeti erő a legfőbb, hogy itt nem az államalkotó erkölcs a mindenekelőtt való, hanem, hogy az emberek mentalitása igen sok esetben, meg van vesztegetve bizonyos filozófia által, hogy itt az emberek igen gyakran kathedrai bölcsességet hirdetnek akkor, amikor a leg­szentebb ügyről, a hazáról van szó ; a céltudat siklik el, gyengül az az isteni szikra, amelyet államalkotó képességnek nevezünk, amely csak a magasabbrendü népeknek és fajoknak tulaj­dona; az az isteni szikra nem világit oly erővel, mint amilyen erővel világit ott, ahol a győzelem, az erő, a nemzeti megizmosodás, a nemzeti impérium kifejlődése jellemzi az államot,nyugaton. El kell ismernünk a mi kérlelhetetlen ellen­ségünknél, Franciaországnál is, hogy ez az erő­tényező az, amely neki lehetővé teszi, hogy a világ életében ilyen hatalmas imperialista poli­tikát képviseljen, hogy érdekeit ilyen erővel tudja képviselni és védeni, mert céltudatos, nem böl­cselkedik és nem engedi a világpolgári eszmék által elvadítani, megtéveszteni önmagát. Nem, a nemzetnek filozofálnia nem szabad, a nemzetnek akkor, amikor a haza ügyéről van szó, nem szabad mást, mint csak a haza, csak a nemzet érdekét szolgálni. (Helyeslés.) Pikler Emil: Nagyon szép! Tehát éljen Poincarél A németek ezt megköszönik. Bogya János : Az pedig, aki a nemzeti érde­ket a bölcseletnek helyezi alá és hamis kultur­jelszavakkal akarja felhígítani a mi államalkotó erőnket, az a nemzetnek ellensége és nem mond­hatja magát igaz, soviniszta magyarnak, mert az elsősorban világpolgár és csak másodsorban magyar. (Helyeslés balfelöl.) Én mindenekelőtt magyar vagyok, és épen abban látom a nemzeti kultúra lényegét, hogy meg tudom érteni azt az isteni akaratot, hogy a népek csakis nemzetekre tagozódva, államot alkotva tudják kulturhiva­tásukat betölteni. Mert a világpolgári eszme a nagy világra vezet és a világpolgári eszme a történelmi igazságnak mond ellen. A világpolgári eszme rombol, mert gyengíti a nemzeti akaratot. Ezért tartom kulturátlannak a szélsőbal állás­pontját, mely a világpolgárságra helyezi a súly­pontot a nemzeti eszmével szemben és ezért tartom én kizártnak azt, hogy a nemzeti tár­sadalom a szélsőballal egyetértésre, megértésre jusson. Pikler Emil: Petőfit ön is ünnepelte? Bogya János: Petőfit itt születésének száz­éves évfordulója alkalmával .... Pikler Emil : Milyen eszme a kereszténység ? Nem világeszme? Bogya János : Az a nemzeti eszme, amit ön képvisel, .... Pikler Emil : Nem ugy mint ön. Bogya János : .... ha igy támadja azt, amit én mondok? Szégyelje magát. (Zaj.) Pikler Emil : Nagyobb hazafi vagyok magá­nál ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Bogya képviselő urat ezért a kifejezésért kénytelen vagyok rendreutasítani. Bogya János: "Petőfi nevét kiáltották a szélsőbalról fejtegetéseimre válaszul, pedig én Petőfiben épen a nemzeti mártírt látom, aki a kultúrát megértette és akinek lángoló magyar lelke a világ kultúráját is fel tudta fogni és meg­értette a népek szabadságát. . Ezt azonban csak másodsorban hangsúlyozta, mert ő nem a népek szabadságáért, hanem a magvar nemzetért halt meg, annak áldozta fel fiatal életét. Nem mondom azt, hogy a világ­polgári eszmében nincs igazság, hiszen akkor a kultúrát tagadnám. Én csak azt kifogásolom, hogy a világpolgári eszmének deferáljonaipagyar nemzeti gondolat. Azt követelem, hogy a magyar állam életében a magyar nemzeti gondolat legyen az irányadó tényező, hogy itt a magyar nemzeti eszme uralkodjék. : Rassay Károly : Ki nem akarja ezt ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom