Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

À nemzetgyűlés 92. ülése 1923. egész Ház csendben maradt, most pedig a jobb­oldali szónokot folytonosan zavarják. (Felkiáltások a széhôbahldalon : Mindig provokálnak I) A kép­viselő ur nem ütközött a házszabályokba. Joga van a beszédét folytatni. B. Lers Vilmos : Nem tűzök ki magam elé más feladatot, mint azt a kellemetlen szerepet, hogy az önök részéről ma elhangzottakra vála­szoljak. A mostani közbeszólás is, a jog, egyenlő­ség és szabadság, — vagy frázisok, vagy nagy esz­mék, amelyeket komolyan kell venni. Amikor egyszer Parisban a Gare du Nord-nál egy egylovas kocsival megakadtunk, mert egy nagy temetési menet ment előttünk, akkor az a francia konflis­kocsis azt mondta : lássa uram, nem mehetünk előre, mert elakadtunk most a Franciaországban létező egyedüli egyenlőségen s ez a halálnak az útja. Hát nagy szó ez, ha a szabadság, jog, egyen­lőség nem frázis. (Zaj a szélsőbahMalon.) önök gyakran játszanak a frázissal, illetve kihasználják egy propagativ gondolatnak, egy népgyűlésre al­kalmas szólamnak, pedig a históriai Magyarorszá­gon nem igy fogják vele fel a dolgot. Ha ma megint azt halljuk Magyarországon — hogy is hangzott az előbb ? — hogy az uri mentalitás a legnagyobb veszedelem, erre azt mondom hogy Magyarország volt az uri mentalitás szempontjából a reform­gondolatoknál az őszintén vezető ország . . . Sándor Pál : Volt ! (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Csak volt !) Kállay Tamás : Majd visszaállítjuk ! (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Rendtörvénnyel 1) * HajÓS Kálmán : Még nem tartunk ott S B. Lers Vilmos : Magyarország mindig szin­helye volt a történelmi eseményeknek és reflexek­nek. A franciaországi reformtörekvéseket is mindig legjobban itt fogták fel. A szabadsági eszmék szin­terét egy tóhoz hasonlíthatjuk, amelynek tükrébe ha egy követ dobunk bele, ott, ahol a követ be­dobtuk, háborog a viz legjobban és lassanként gyűrűzni kezd tovább, Ahol az a kő leesett a tóba, az Franciaország volt a szabadságok eszméje terén, de ez elgytirüzo hullámzás mindig hozzánk hamar elkerült, s ha lassan, elmaradottabbak voltunk, akkor is csak azért, mert Európa keletjén nálunk csak lassanként érhettek meg az eszmék, néha év­tizedek is kellettek ehhez, de soha sem stagnáltunk és a magyar jobbágyság felszabadítása, a külön­féle váltságok, az a nagylelkű gesztus a magyar főurak részéről, amellyel mindez történt, a törté­nelemben olyan párját ritkitó példa ... Pikler Emil: Dózsa Györgyről nem hallott semmit ? (Nagy zaj. Elnök csenget.) B. Lers Vilmos : Gonosztevők mindenütt elő­fordulnak. Ezt megértem, de azért van egy maga­sabb történelmi perspektíva, ahonnét a dolgokat nézni kell. így nem lehet a nagy történelmi problé­mákról igazságosan beszélni. (Zaj a baloldalon.) A közvetlen előttem szóló képviselő ur beszélt Grotius szelleméről. Nem tudom, vájjon tudják-e most itt azt, hogy pont 300 évvel ezelőtt futott ki NAPLÓ IX. évi január hó 30-án, kedden. 2Í5 a nyomdából a hires nagy Grotius-munka. Sok mindenféle centennáriumot ülünk most, de hódo­lattal tartozunk Grotius szellemének is, ünnepel­nünk kellene a világ egyik legnagyobb nemzetközi jogtudósának emlékét is. Sándor Pál : Hollandia liberális ország volt már háromszáz évvel ezelőtt is ! (Nagy zaj a széUőbaloldahn, Elnök csenget.) B. Lers Vilmos: Magyarország ne legyen tü­relmetlen, ne akarja eszkomptálni az egész világ politikai törekvéseit. Legyünk magyarok és gon­doljuk meg, hogy ha a mohácsi vész után 160 esz­tendőre volt szükség, hogy az ország magához térjen és Budát visszafoglalja ; ha a Rákóczi-idők után 60 esztendőre volt szükség, hogy az elájult ország magához térjen; ha 1849-től 1867-ig 18 esztendőre volt szükség, akkor hogyan várhatjuk egy óriási, világrenditő háború után, hogy min­denki rövidesen eltalálja a megfelelő irányt bel­politikai és külpolitikai téren ? (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. Zaj és felkiáltások a széUőbal­oldalon : Fő az őszinteség !) Rassay Károly: Őszintén kell beszél ni j Pikler Emil : Azért még nem kell az embere­ket a Dunába beledobálni S (Nagy zaj a jobbolda­lon és a középen.) B. Podmaniczky Endre: Hát a Hollánokat kik dobták bele ? Elnök : Pikler képviselő urat rendreutasí­tom ! (Zaj.) B. Lers Vilmos: Wilsonnak szelleméi is emii­tette Peidl képviselő ur. Hiszen az már nézet dolga, hogy Wilsonnak tizennégy pontját például én szintén csak olyan kenettel] es szentelt víznek tartottam, de odaát Amerikában, hála Isten, nem halt meg a jövendő béke gondolata, ott egy tisz­tultabb, őszintébb, nemesebb mozgalom van folya­matban ebben a tekintetben. Hadd említem meg, hogy nem az amerikai szociáldemokrata eszmék és szociáldemokrata táborok mozgatják a Liga Americana létrejövetelét. Most március hónapban az uruguayi köztársaság elnökének, Porum Balt­hasarnak propagandája szerint meg fogják alakí­tani egész Amerikában azt a népszövetséget, amely — nem is tudnám helyesebben kifejezni, az előt­tem szóló szavaira visszatérve — nem a győzők­nek szövetsége lesz a leGyőzőttek felett, mert Amerikában nincsenek győzők és leGyőzőttek, hanem az első szolid példa indul meg arra, hogy a népek egyenlősége, az államok őszinte szolidari­tása létrejöjjön. A köd odaát már kezd oszladozni, csakhogy ezt mi nem látjuk, mert egymás között torzsalkodunk, csendőrségi kihágásokkal, minden­féle apró dolgokkal hozakodunk elő, vagy nagyob­bakkal is, ha ugy tetszik, de nem látjuk meg a világ folyását... (Nagy zaj a széhőbatoldalon7) Nagy Ernő: Verték volna csak meg jól a csendőrök a képviselő urat ! Majd máskép beszélne ! Elnök : Nagy Ernő képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben lenni ! B. Lers Vilmos ".Erre a folyton alantas témák­ban vájkáló kifejezésre csak azt mondom, — 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom