Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

2Ô6 A nemzetgyűlés 92. ülése 1923. évi jmvuár hó 30-ém,, kedden, Rassay Károly : Csak nem hiszi el ezt a hülyeséget ? Esztergályos János: Ezeket az embereket fizetik az állam pénzén. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván beliigyminister: Csodálom a képviselő irrakat, hogy amikor egy képviselő ur ellen ilyen súlyos vád felmerül, akkor kiabálással akarják ezt tisztázni.. . (Nagy zaj és felkiáltások a sz&sőbalodalon : Hamis ! Hazugság !) Rassay Károly: Olyan, mint a hamis nyugták! Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván beliigyminister : ... holott erre vannak hivatva a független bíróságok, amelyek ebben a kérdésben dönteni fognak. Itt hiába fogunk egymás fejéhez gorombaságokat vagdalni, ezzel sem a bíróságokat nem fogjuk meggyőzni egyik vagy másik álláspont helyességéről, sem az ügyet a döntéshez közelebb nem visszük. (Zaj.) Ezek után állítólag — még mindig a feljelentés szerint — Baticz képviselő ur a megjelent tizennégy épitomunkás közül hatot, mint olyant üdvözölt, mint alak hivatva lesznek a rendszerváltozás utáni uralmat Pápán átvenni. Egészen természetes, hogyha a rendőrkapitánysághoz ilyen feljelentés érkezik, kötelessége a rendőrkapitánynak a nyomozást megindítani. A nyomozás le is folytattatott, és a rendőrség jelentése szerint perrendszerü bizonyítékok merültek fel Baticz képviselő ur fenti kijelentései mellett és a mellett, hogy a hat épitőmunkást mint a hatalom leendő birtokosait üdvözölte. Mikor én a rendőrségtől ezt a jelentést kaptam, ismét találkoztam Baticz képviselő úrral, aki közben egy Írásos bejelentést adott át nekem, amelyből láttam, hogy a képviselő ur meggyőződése az, hogy ezek a perrendszerü bizonyítékok legalább is azokra a tanúvallomásokra vonatkoznak, amelyek detektiv-megveretések és más erőszakos eszközök által jöttek létre. Erre én kötelességemnek tartottam utasítani a rendőrkapitányságot, tessék azonnal befejezni a tárgyalást, az iratokat áttenni az illetékes ügyészséghez, ugy hogy a bíróság teljesen pártatlanul folytathassa le a vizsgálatot és Ítélkezhessen az ügyben. Ez meg is történt. Az iratok néhány nappal ezelőtt a győri királyi ügyészséghez áttétettek, a letartóztatott egyének nagy része szabadon bocsáttatott, kivéve kettőt, akik különben is rendőri felügyelet alatt állottak és az internálási eljárás ellenük folyamatban volt, úgyhogy ma az ügy a győri királyi ügyészségnél, tehát a független bíróság előtt van. {helyeslés jobbfelol.) A képviselő ur azt kérte tőlem, hogy gondoskodjam arról, hogy pártatlan eljárással tisztáztassék a tényállás. Ezt meg is ígérhetem, mert hiszen világos, hogy a független bíróság pártatlanul fogja a tényállást megállapítani. Azt kérte továbbá a képviselő ur, hogy védelmezzem meg ezeket a letartóztatott egyéneket. Ezek szabadlábra lévén helyezve, az ügyükben most már a vizsgálóbíró, illetve vádtanács lévén hivatva intézkedni, azt hiszem, hogy védelemre nincs szükségük. Ami már most a bizonyítékok létrejöttére vonatkozó kérdéseket illeti, én nem akarok elébe vágni a független bíróság ítélethozatalának, sem a tényállás, sem a bizonyítékok alakulása szempontjából, de hogyha a bíróság előtt lefolytatott tárgyalások alkalmával beigazolódnék, hogy a tanúvallomások erőszakkal csikartattak ki, a magam részéről megteszem a szükséges intézkedéseket és a rendőrség hibás közegei ellen az eljárást megindítom. (Helyeslés és taps jobbról és a középen. Zaj a szélsöbaloldahn.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem a tanácskozás tárgyát nem képezhetvén, áttérünk napirendünk tárgyalására. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 107, 125) harmadszori olvaKérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa, a törvényjavaslatot). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Ivády Béla előadó : Az indemnitási törvényjavaslat utolsó paragrafusa, amely a végrehajtásról intézkedik, egy stiláris módosítást involvál. A törvényjavaslat címéből és 1. §-ából nyilvánvaló ugyan, hogy ennek a törvénynek hatálya 1923 január elsejével kezdődik, miután azonban ez kifejezetten sem a címben, sem az 1. §-ban nincs felvéve, ennélfogva azt a stiláris módositást vagyok bátor indítványozni, hogy méltóztassék az uj 5. §-ba »ez a törvény 1923. évi január hó 1-vel kezdődő hatállyal« szavakat beiktatni. Marad egyébként tovább. Ezt annál inkább vagyok bátor indítványozni, mert hiszen az 1922. évi I. tc.-be is a precizitás kedvéért hasonló intézkedést vettünk fel. A törvény helyes magyarázata kedvéért szükség van erre a stiláris módositásra. Yan szerencsém a javaslatot ilyen értelemben elfogadásra ajánlani. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni ós a törvényjavaslatot az uj 5. §-nak az előadó ur által javasolt módosításával harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur módosításával a tárgyalás alatt lévő javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. így az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. A törvényjavaslat elfogadásával természetesen megszűnik a sürgősségi szakaszok hatálya is. Napirend szerint következik Magyarország• nak a Nemzetek Szövetségébe való felvételéről szóló külügyministeri törvényjavaslat (írom. 84, 159) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólani. Moser Ernő előadó: A háború utolsóelőtti két évében a francia társadalom egy jelszót kapott fel, amely így hangzott : €'est la guerre contre la guerre! Ez a háború a háború ellen! Ebből a jelszóból kiérezhető talán a világ ösz-