Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

£02 A nemzetgyűlés 92. ülése 1928. "be a lábamat, a detektivek, igaz, hogy tisztes távolságból, de mindenütt a nyomomban voltak és figyelemmel kisértek minket. Rassay Károly: Sok pénzünk van! Baticz Gyula : A délutáni gyorsvonathoz ki­mentem az állomásra, ahová kikísért az építő­munkások közül három-négy ember. A detek­tívek ott is a sarkunkban voltak. Aztán jött a vonat és én elutaztam, de előbb azt mondtam az embereknek, hogy most már ne jelentsék be még egyszer ezt a közgyűlést, mert már látom a rosszakaratot az itteni rendőrségnél, felesleges minden bejelentés is, adják át nekem ezeket a végzéseket, én ezeket meg fogom fellebbezni és valószínűnek tartom, hogy talán majd a belügy­miniszter úrhoz magához is eljuttatom és be fogom mutatni neki a pápai rendőrségnek az egyesülettel szemben tanúsított magatartását. Ezzel a .megnyugtató kijelentéssel távoztam el Pápáról január 18-án, a délutáni vonattal. A múlt héten, kedden megérkezett hozzám egy asszony és egy leány, Pápáról levelet hoz­tak, amelyet akkor a belügyminister urnák is átadtam elolvasás végett. A levél a következő­képen szól (olvassa): »Pápa, 1923 január 22-én. Tisztelt Elvtársak! Szíveskedjenek Baticz elv­társat a következőkről azonnal értesíteni : E hó 18-án, csütörtökön, miután ő Pápáról elutazott, bevitték a rendőrségre Viczai Perencet; azóta a fogdában van ós nagyon megverték. Szomba­ton reggel behivatták az uramat, Nóvák Istvánt, továbbá Szabó Istvánt, délután pedig az építő­munkások vezetőségét kisérték be a rendőrök és detektivek. Baranyai Györgyöt, Horváth Lászlót, Vági Lászlót, Bognár Istvánt, Gazsó Pált . . . Peyer K ároly: Osupa destruktiv név! Baticz Gyula : ... és Vargát, Elvitték az építőmunkások szakszervezeti iratait, könyveit és pénzét. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Szeder Ferenc : Elég gyalázat, hogy történ­hetnek ilyen gazságok! Baticz Gyula : A nevezettek közül többeket nagyon megvertek a rendőrségen . . . Esztergályos János : A rendőrség embereket ver? Igazán? Szinte hihetetlen! Baticz Gyula : ... és másnap, vasárnap dél­után engedték őket szabadon. Szabó Istvánt, aki nem tartozik az építőmunkások közé, azért, mert Baticz elvtárssal beszélt, elitélték egy heti elzárásra és 500 korona pénzbüntetésre, a töb­bit internálással fenyegették meg. (Zaj a bal­oldalon.) Farkas István : Jogállam ! Rakovszky Iván belügyminister : Nem szabad elítélni kihágásért? Rassay Károly: Megtalálták a kihágási címet! Ennyi tudományuk még van, hogy jog­címet találnak rá! (Zaj.) Peyer Károly: Magyar cseka! Sándor Pál : A verésre is van jogcím ! évi január hó 30-án, kedden. Rakovszky Iván belügyminister : Kommunista összeesküvésre semmi esetre sincs! Baticz Gyula (továbbolvassa) : »Viczai Fe­renc még ma is a fogdában van. A mi véle­ményünk szerint az a célja a rendőrségnek, hogy Baticz elvtárs ellen izgatási vádat ková­csoljanak, mert szerintük azt a kijelentést tette Baticz elvtárs, . . . Rassay Károly: Ismerjük ezt a trükköt! Baticz Gyula: . . . hogy ne féljenek az elvtársak, február 20-án megfordul a helyzet és akkor azok fognak félni, akiktől eddig mi féltünk. Tisztelt Elvtársak, kérjük önöket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt intézkedjenek, esetleg valakit küldjenek Pápára. Attól félünk, hogy ezeket az embereket internálni fogják, és két ember, lehet, hogy több is, bent sínylődik a rendőrségen és a többit is zaklatják. Önöktől várunk segítséget, mert itt bizony mi még egy­mással sem merünk érintkezni., hiszen esténként az ablakunk alatt is rendőr hallgatódzik. Segít­ségük várva, maradok elvtársi üdvözlettel.« Az aláírót nem árulom el. Midőn ezt a levelet nekem kézbesítették és maga az asszony is, ki a levelet hozta, élőszó­val bővebben elmondta a történteket, mindjárt arra gondoltam, hogy felhozom őket a belügy­minister úrhoz. Fel is hoztam őket, azonban a belügy minster ur hivatalában nem volt módom beszélni vele, de itt a képviselőház üléstermében hozzámentem, átadtam a levelet elolvasás végett és kértem a belügyminiszter ur azonnali intéz­kedését, hogy ezek az emberek szabaduljanak. Hogy közben mi történt Pápán, azt majd később elmondom Hogy időközben a belügyminister ur miképen intézkedett, intézkedett-e vagy nem, azt e pillanatban még szintén nem tudom, csak kö­vetkeztetem, hogy valami intézkedés történhe­tett, mert valószínűnek tartom, hogy ennek nyo­mán adhatta ki a pápai rendőrség a Nemzeti Sajtóirodának azt a közleményt, amely a lapok­ban megjelent. (Halljuk/ Halljuk! bal felől.) Szombaton, tehát még e hírnek a lapokban való megjelenése előtt, megjelent nálam egyike azoknak az embereknek, akiket a pápai rendőr­sőg lefogott és megvert. Ez az ember 14 kilo­méternyi távolságra gyalogolt Pápáról a legkö­zelebbi állomásra, nem mert a pápai állomáson vonatra ülni, attól félvén, hogy meglátják a detektivek, elfogják, újra beviszik és összeverik. A sárban inkább 14 kilométeres utat tett meg. Nem azért jött Pestre, hogy önmaga részére védelmet keressen, hanem kijelentése szerint azért jött el hozzám, hogy közölje velem, hogy velük a rendőrségen milyen jegyzőkönyvet Írat­tak alá, Minthogy mentségül hozta fel velem szemben, bocsánatkéresek között, hogy ő azt a jegyzőkönyvet társaival együtt aláirta, de nem önként irták alá, hanem a detektivek kiverték belőlük, addig ütötték őket, amig a jegyzőköny­vet alá nem irták. (Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Hallatlan! Gazság t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom