Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

200 A nemzetgyűlés 92. ülése 192, port is a működését beszüntetni, mig aztán a mult év január 22-én ismét felvette. Hogy a működésnek ez a felvétele ismételten a hatóság tudtával, beleegyezésével történt, hogy nem egy titkos szervről van tehát eziclőszerint sem szó, igazolja Yeszprém vármegye alispánjának 2391/922. sz. végzése, amely 1922 február hó 6-án kelt s amely végzéssel Veszprém vármegye alispánja tudomásul veszi e csoport működésének megkezdését. T. Nemzetgyűlés ! Azt nem kell nekem magyaráznom és mondanom, hogy egy alapszabályokkal biró testületnek vezetősége van és hogy ez a vezetőség köteles időközönkint az egyesületi ügyekben vezetőségi ülést, taggyűlést, közgyűlést tartani, ahol természetszerűleg kizárólag az egyesületi és szakmai ügyeket van joguk intézni. Az alispáni végzés tehát megvan, amely megengedi a csoport működését; nem igy van azonban a rendőrséggel, amelyhez be kell jelenteni minden összejövetelt, minden gyűlést, igy tehát még a vezetőségi üléseket is. Peidl Gyula :, Nem mindegyiknek muszáj bejelenteni! Az Ébredőknek nem kell! Baticz Gyula : Mindazokban az esetekben, amikor ennek a csoportnak vezetősége ülést akart tartani, ezt a szándékát bejelentette a pápai rendőrségnek, amely bejelentést azonban minden adott esetben elutasított a pápai rendőrség, azaz a vezetőségi ülés megtartását megtiltotta. Szeder Ferenc : Ez a szakszervezeti szabadság! És igy értelmezik! Baticz Gyula: Nem akarok kitérni arra, hogy sem mulatságot, sem semmi néven nevezendő összejövetelt nekik nem engedtek; nem akarok arra sem hivatkozni, hogy annak az egyesületnek a saját helyiségében ezidő szerint a rendőrség tanyázik és nem adja át a helyiséget az egyesület céljára; . . . Szeder Ferenc : Bizonyosan szerződésszerűkig van ott is! Baticz Gyula : . .. arról sem akarok beszélni, hogy minden vendéglőst és kávéháztulajdonost, akinek helyisége van egyesületi célokra, detektívek terrorizálnak ott és megfenyegetik a vendéglőst és a kávést, hogyha ilyen célra rendelkezésre bocsátják a helyiséget. Pusztán csak megemlítem azt a tényt, hogy e körülményeknél fogva nincs módjában annak az egyesületnek, hogy a saját házába beköltözzék, nincs módjában, hogy egy vendéglő vagy kávéház külön helyiségében a tanyáját felüsse, hanem kénytelen a heti járulékokat, illetőleg az egyesületi ügyeket az ottani saját házában lévő gondnoki lakáson elintézni, amely tényt egyébként annak idején ugyancsak a pápai rendőrségnek bejelentettek, amit kivételesen ceruzajegyzéssel a pápai rendőrség tudomásul is vett, erről szintén megvan az irásos végzés, igy tehát arra sem lehet rámondani, hogy egy titkos összejövetel volna az illetőnek a lakásán. Az egyesület szekrénye ugyancsak ennek a '. évi január hó 30-án, "kedden. gondnoknak lakásában van elhelyezve, ahol az egyesület adminisztrációs könyveit tartják. Az év lezajlott. Minden egyesületnek az a kötelessége, hogy zárszámadó évi közgyűlését megtartsa. Amennyiben csekély személyem ennek a szövetségnek helyettes titkára, december 22« ikén levelet irtam, a pápai csoport vezetőségének, amelyben felhívtam őket, hogy december 31-ikére hívjanak össze évzáró közgyűlést. Értesítettem őket, hogy ezen a közgyűlésen a központ képviseletében én szándékozom résztvenni s utasítottam őket, hogy a közgyülyés helyét és idejét szabályszerűen jelentsék be a rendőrségnek. December 31-ikén megérkeztem Pápára elsőizben abból a célból, hogy a közgyűlésen részt vegyek. Amidőn megérkeztem, mutatták a rendőrhatósági végzést, amely ugy szólt, hogy a pápai rendőrség a közgyűlés megtartását nem engedélyezte. Minthogy a rendőrség a közgyűlést nem engedélyezte, azt nem is lehetett megtartani, mert sem én, sem pedig azok az emberek nem akarták magukat kitenni annak, hogy titkos gyülekezéssel vádolják őket, esetleg internálják. Igy tehát természetes, hogy a közgyűlés nem lett megtartva. A központi kiküldött azonban nem szaladhat mindjárt az állomásra, nem utazhatik azonnal el, hanem be kell várnia a menetrendszerinti vonatot. Rassay Károly: Miért nem rendelt különvonatot ? Baticz Gyula : Természetes dolog, hogy addig, ami g délután öt órakor a gyorsvonattal visszautazhattam Budapestre, azokkal az emberekkel, a vezetőségi tagokkal érintkeztem részben a pénztárnok lakásán, ahol — amint emiitettem — az egyesületnek adminisztrációs könyvei vannak, ahol a könyveket szabályszerűen és hivatalból átvizsgáltam. Közben természetesen az egyesületnek elnöke, pénztárnoka, ellenőre ugyancsak jelen volt, s ott az adminisztrációs ügyeket elintéztük. Akkor megállapodtam velük, hogy tekintettel arra, hogy ez a december 31ikére bejelentett közgyűlés nem engedélyeztetett, jelentsétek be január 14-ikére ujabban a közgyűlést, amikorra ismét szabad leszek és eljöhetek a közgyűlésre, de vigyázzatok, hogy a bejelentés szabályszerű legyen, nehogy esetleg valami alaki kifogás alá essék. A megállapodás megtörtént. A vezetőség január 14-ikére a közgyűlést ismét bejelentette, még pedig a volt Jókai-kör helyiségét jelölte meg, ahol közgyűlést szándékozik tartani. A kávéház-tulajdonossal, aki az említett helyiség tulajdonosa, már előre megbeszélték a dolgot, illetőleg a helyiséget tőle elkérték. A kávés a helyiséget rendelkezésre is bocsátotta. Midőn ez megtörtént, megtették a bejelentést az ottani rendőrfőkapitánysághoz. Harmadnap kikézbesitik a végzést, amely végzés 164/1923 számot kapott a rendőrségen, s az volt a tartalma, hogy a kávéháztulajdonos be-