Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-90
168 A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi január hó 25-én, csütörtökön. szervezet, mely a munkások jólétének előmozdítására hivatott, de nem arra való, hogy a munkásnak nyújtott jóléttel politikai párt alapításához nyújtson segítséget és politikai pártagitációk és célok elérésére használtassák fel segédeszközül. (Zaj és ellenmondások a szélsőhahldalon.) így olvad össze a két hatáskör, igy válik a gazdasági kérdésből politikum, igy válik a bérharcból politikai és a végén hatalmi harc és ez az egyik főoka annak, hogy a hatóságok ma még idegenkedéssel nézik azt a szakszervezeti szervezkedést, amellyel szemben meggyőződésem szerint semmiféle eljárásnak nem volna helye. (Zaj a szélsőbabldalon.) Tudom, hogy ezen csak törvényes intézkedés fog segíthetni, amely a szakszervezeteknek törvényes alapot ad, de viszont gondoskodik arról, hogy a szakszervezetek gazdasági téren maradjanak. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Viczián István : Pártadót ne fizessen a szakszervezeti tag ! Farkas István ; Akkor fognak csak politizálni ! Majd meglátja ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Az ellenzéki pártok nagy többsége azt veti a kormány szemére, hogy nincs gyülekezési jog, nincs egyesülési jog, nincs sajtószabadság és minden egyéni szabadság olyan korlátok közé van szorítva, amely az abszolutizmushoz hasonlít. Én csak arra mutatok rá, hogy nincs az a vasárnap, amelyen a szociáldemokrata párt Budapesten és a vidéken legalább 40—50 népgyűlést ne tartana . . . Rassay Károly : É3 nekünk hányat engednek ! Gr. Bethlen István ministerelnók:... nincs az a vasárnap, amelyen összejövetelek ne volnának, amelyen nagy szónoklatok ne hangzananak el. Rámutatok arra, hogy itt a közelmúltban tartatott meg a pártkongresszus, amelyen külföldi tagok is itt voltak és szabadon sértegethettek. (Ugy van ! Ugy van/ a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, de erre azt mondani, hogy itt a gyülekezési jog lehetetlen, mégis nagy túlzás. (Zaj és ellenmondasok a szélsőbabldalon.) Nem mondom azt, .hogy bizonyos korlátok nincsenek, de a faktumokat letagadni nem lehet és nem szabad. . . Peidl Gyula : Azt mondottuk, hogy egyéni akarattól függ ! Gr. Bethlen István ministerelnók :... mert ha a képviselő urak még a faktumokat is le akarják tagadni, akkor joggal éri önöket erről az oldalról az a szemrehányás, hogy ez olyan propaganda, amely a külföldön is meghallgatásra talál. Nem fogadhatom el azt sem, amit Peyer t. képviselő ur mondott, hogy Magyarországon azért lett bolsevizmus, mert nem volt egyesülési és gyülekezési szabadság. Peyer Károly : Nem is mondtam ! Gr. Bethlen István ministerelnók : Bocsánatot kérek, de ez a történelmi tényekkel merőben ellenkezik. Én megmondom miért lett bolsevizmus. Azért lett bolsevizmus, mert 1918-ban a tavasztól kezdve ugy az Esterházy-, mint a "Wekerlekórmány nem élt azokkal az eszközökkel, amelyek rendelkezésére állottak (Elénk helyeslés és taps a jobboldabn.) avégből, hogy a szociáldemokrata párt a maga tömegeit fokozatosan a tömegterrorba bele ne vigye. Peidl Gyula : 1918-ban nem volt Esterházykorinány ! Gr. Bethlen István ministerelnók : Emlékszem arra az időre, amikor az Esterházy-kormány uralmi idejének elején a szociáldemokrata párt a politikát kivitte az utcára, az utcán rombolások voltak és akkor kezdődött az a terror a polgári elemekkel szemben, amely sohasem szűnt meg és amely végeredményben a munkásságot belevitte beletaszította egy olyan szisztémába, amely csak átmenet volt ahhoz a szisztémához, amelyet a kommunisták csináltak. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Rassay Károly : Ma ugyanez történik ! Peyer Károly : Azért mentek az utcára, mert nem volt választójoguk ! (Zaj és közbeszólások a Ház minden oldalán.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. Másfél hónapi indemnitási vita után valóban nem méltányos, hogy a ministerelnök urat folytonos közbeszólásokkal zavarják. Gr. Bethlen István ministerelnök : Nekünk eszünk ágában sincs, sem a gyülekezési, sem az egyesülési szabadságot restringálni, vagy ugy kezelni, ahogy azt a t. képviselő urak itt a parlamentben sérelmezték. SÜtŐ JóZSef : A pestmegyei alispán nem azt mondja ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem szándékozunk ezt megcsinálni a rendtörvénnyel sem. A vitának egy nagy része tulaj dónké pen a rendtörvényjavaslat általános vitája volt. Ez volt az az áfium, ez volt az a propagandisztikus erővel biró eszköz, amellyel a kormányt népszerűtlenné lehet tenni, amelynek segítségével az országban a népgyűléseken el lehet hitetni, hogy Magyarországon nem szabad népgyüléseket tartani, (Derültség a jobboldalon.) és igy tovább. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szellemek!) Nekünk eszünkágában sincs, hogy a rendtörvénnyel bármiféle szabadságjogot korlátozzunk olyan fokban, amint azt a t. képviselő urak mondják. SÜtŐ József: Vissza kell vonni ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Megmondom, hogy mi az oka, hegy ilyen javaslattal jöttünk. Az ellenzék az oka. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: Ahá, gondoltuk! Gr. Bethlen István ministerelnök: Emlékezzünk csak vissza a múlt indemnitási tárgyalásra. RaSSay Károly: Nem adtuk meg a felhatalmazást ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A múlt indemnitás tárgyalásakor szó volt arról, hogy meghosszabbitsuk-e a rendkívüli hatalmat, igen vagy nem. Akkor az ellenzék vezérszónoka kifejtette a
