Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

106 A nemzetgyűlés 90. ülése, 1923. remi, mert ezzel tartozom azoknak az uraknak, akik leültek, bogy erről a kérdésről velem beszéljenek. Ez azonban nem volt titok; ezt mindenki tudta. A t. képviselő urak egyike-másika talán ugy akarja feltüntetni ezt a dolgot, mintha valami nagy titok­nak nyomára jött volna. Bocsánatot kérek, ezt mindenki tudta ezelőtt egy esztendővel. Én tehát azt hiszem, a kormány mentes attól a vádtól, hogy nem kereste az utat és módot arra, hogy a szociál­demokrata párt itt Magyarországon ugy, mint más országokban, a passzivitás teréről lelépve, az ak­tivitás terére lépjen és. részt vegyen abban a közös munkában, amelyben minden magyar embernek részt kell vennie ; egyiknek a kormány oldalán, másiknak ellenzéki oldalon, de mindegyiknek a maga kötelességét teljesítve. Peyer Károly : Ilyen formában sohasem volt sző erről. Farkas István : Aktivitásról és passzivitásról sohasem beszéltünk. (Zaj a jobboldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Kérem, erről volt szó végeredményben. Az értelme ez volt. Hi­szen én nagyon szivesen hozzájárulok, ha a t. kép­viselőtársaim óhajtják, hogy idehozzam azt. ami akkor írásban lefektettetett. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Rassay Károly : Hadd lássuk, meddig szabad nekünk elmenni I Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezt a ma­gam részéről nagyon is óhajtanám, mert ezzel csak bizonyítani tudnám, hogy lehet a nemzet részére valamit szerezni pártpolitikai előnyök nélkül is ( Ugy van ! a jobboldalon. Hall/juh ! Halljuk ! a szélsőbaloldahn.) Bizonyos az, hogy itt a Házban a kormányt támogató pártok és a szociáldemokrata párt között nem tudott normálisabb atmoszféra kifejlődni, de ennek mélyebben fekvő okai vannak, s ezért nem a kormány felelős. Elismerem, hogy történtek pro­vokációk és hogy peccatur intra et extra muros. De nyíltan kell hogy beszéljek és meg kell monda­nom azt, hogy annak a lépésnek, amelyet a t. kép­viselő urak akkor tettek, mikor az aktivitás terére léptek, minden konzekvenciáját nem vonták le ugy, mint ahogy azt meggyőződésem szerint le kellett volna vonniok. Nem vonták le először azért, mert bizonyos lelki, pszichológiai momentumokat érzékenyen sér­tettek olyan politikai akciókkal, amelyek valóban mindannyiunkat bizonyos pontig sértenek (Ugy van ! a jobboldalon.) és amelyek a nemzet előtt is ma ugy állíthatók be, mintha a t. képviselő urak nem volnának hajlandók a polgári pártokkal szemben azt az összműködést lehetővé tenni, amelyre a saját meggyőződésük szerint is szük­ség van. Bogya János (közbeszól. Zaj a szélsőbaloldalon). Gr. Bethlen István ministerelnök : Itt arra az akcióra ezélzok, amelyet a t. képviselő urak az emigránsok érdekében fejtettek ki. Peidl Gyula: Ezt tovább is álljuk! (Zaj a jobboldalon.) ™n január hó 25-én, csütörtökön. Gr. Bethlen István ministerelnök : Elég hiba, ha a t. képviselő urak állják ezt az akciót, de ez mindenesetre egy impedimentum arra, hogy ebben a Házban olyan atmoszféra fejlődjék ki a polgári pártok és önök között, amelyet — azt hiszem — mindkét oldalon a józan belátásu emberek óhaj­tanak, (ügy van! a jobboldalon.) Az emigránsok hazatéréséről már számtalanszor kifejtettem azt. hogy amnesztiát csak olyan embereknek lehet adni, akik megbánást mutatnak, ... Peidl Gyula." Nem kérjük ezt az amnesztiát] Gr. Bethlen István ministerelnök: ... de olyan embereknek, akik nemcsak hogy megbánást nem mutatnak, hanem ellenkezőleg belekapcso­lódnak minden olyan akcióba, amely e nemzet ellen irányul a külföldön, az ellenségeink részéről, — az ilyen embereknek amnesztiát nem kell adni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Peyer Károly : A kurzus nem a nemzet ! Gr. Bethlen István ministerelnök : És ha talán néhány hónappal ezelőtt még volt kétség ebben a tekintetben, hát méltóztassanak egy kissé nyitott szemmel nézni a közelmúltban történteket. Látjuk, hogy abban a percben, amikor Magyarország kül­politikai nehézségek elé állíttatott, az emigránsok gyűl ékezését és akcióba lépését figyelhettük meg (Felkiáltások a jobboldalon : Belgrád !) abból a célból, hogy ezt az országot a szuronyok hegyén hódithassák meg. Szabó István (sokorópátkai) ; Belgrádi pat­kányok ! (Ugy van ! a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Engedjék meg, hogy afeletti csodálkozásomnak is kifejezést adjak, hogy amikor a t. képviselő urak pártkon­gresszust tartanak és amikor előkelő külföldi szo­cialista párttagok jelennek ott meg, azokat félre­vezetik ebben a tekintetben és ugy informálják például, hogy egy Vandervelde ezen a kongresz­szuson azt mondja : Itt magyar földön a magyar vendégszeretetet arra használom fel, hogy legyen vége a bosszúállás politikájának és eresszük Kunfit haza ! Bocsánatot kérek, t. képviselőtársaim, ebben az esetben legalább is mulasztást követtek el, nem informáltak akkor, amikor tudtak arról, hogy egy előkelő külföldi képviselő ide jön és a világ előtt szól a magyar állapotokról. (Ugy van! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Minket nem a bosszúállás politikája vezet, és hogyha bosszúállásnak akarják feltüntetni, én arra kérem ezt az igen előkelő kép­viselő urat, hogy menjen haza és vessen véget otthon annak a bosszúálló politikának, amely ott sok körben folytattatik a leGyőzőttekkel szemben, (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) D3,t. Nemzetgyűlés, nem vonták le at. kép­viselőtársaim a konzekvenciáit azon lépésnek sem, amit a saját pártjukban tettek. Én végig­olvastam pártkongresszusuknak a naplóját és in­formálva vagyok. Sajnálattal kell hogy megálla­pítsam, hogy a t. szociáldemokrata párt azokat az embereket, akiket itt bíróság börtönre ítélt, bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom