Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi január hó 25-én, csütörtökön. 165 sikeres külpolitikának még egy másik belpolitikai előfeltétele is van és pedig az, hogy a mi helyzetünket silányabbnak, rosszabbnak, belpolitikai viszonyainkat desperátusabbaknak, tehát túlzott színekben ne fessék, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert különben saját magunk ellen csinálunk propagandát a külföldön és támogatjuk azt a propagandát, amely amúgy is megvan . . . Sándor Pál : Nem a festésről van szó, hanem a megcsinálásról ! Az elkövetésről van szó ! Ne tessék elkövetni! Gr. Bethlen István ministerelnök :. . . amelyet amúgy is szitának ellenségeink és erősítjük azt a propagandát minden ok nélkül. (Zaj.) A t. képviselő ur felhozta az erdélyi párt programmját, amely demokratikus programm, és ezzel bizonyos összehasonlítást kivánt tenni. Bocsánatot kérek, az a programm ugy, amint össze van állítva, csak egyet bizonyít, azt, hogy mindaz, ami a programmban benne van, a szomszéd államban nincs meg, mert különben nem tűzték volna ki programmul. Saly Endre: Akár csak Magyarországon! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Tehát az az összehasonlítás, amelyet egyes képviselő urak — és itt nem Rassay t. képviselőtársamra, hanem más képviselő urakra célzok — nagy előszeretettel csináltak meg s mindig csak a mi rovásunkra, sem nem igaz, sem nem hasznos. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Nem igaz azért, mert nagy túlzásokat tartalmaz. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Hiszen elég, ha a képviselő urak, a szociáldemokrata párt tagjai elolvassák azokat a beszédeket, amelyeket itt Budapesten az ő pártkongresszusukon a szomszédos államok kiküldöttei elmondottak... Peidl Gyula : Ha én ezt ott elmondtam volna . . . Elnök: Kérem, képviselő ur, méltóztassék csendben maradni, nem önt illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök : ... és azokból meg fognak győződni arról, hogy amit velünk szemben szemrehányásképen említenek, azt még fokozottabb mértékben hozzák fel szemrehányásként a velünk szomszédos államokban. De ez nem is hasznos az országra. Ha mindezek igazak volnának, akkor a kormánynak is, de a nemzetnek is, amely az ilyen állapotokért felelős, ezt el kellene tűrnie, ha azonban nem igazak, mindenesetre lehetetlenné teszik, hogy egy kormány hasznos, eredményes külpolitikát csináljon egy olyan propagandával szemben, amelyet itt bent a parlamentben közviszonyaink ellen folytatnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ne oszlassák fel a szakszervezeteket ! Közszabadságok kellenek ! Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János : Tessék Zalaegerszeget feloszlatni! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezzel áttérek azokra a belpolitikai kérdésekre, amelyek a vita anyagát képezték. Gróf Zichy János azt mondta a kormányról, hogy a jót nem jól csinálja, még pedig azért nem jól, mert nem helyeselheti azt a politikát, arrelyet a kormány egyfelől a szociáldemokrata párttal szemben, másfelől a magyarországi zsidósággal szemben és végül a konzervatív körökkel szén ben folytat. Mindhárom kérdésre ki akarok terjeszkedni. Kezdem azzal a politikával, amelyet a kormány a szociáldemokrata párttal szemben folytat. Gróf Zichy János azt mondotta, hogy a kormány helytelenül generalizál és amikor a felelősség kérdését hánytcrgatja, akkor generalizál és az egész párt minden egyes tagjára olyan felelősséget hárít, amelytől bizonyára ennek a pártnak tekintélyes része vagy a nagyobb, része mentes. Hát, t. Nemzetgyűlés, én sohasem generalizáltam. En a felelősség kérdéséről soha nem, is beszéltem. Nem értem tehát, hogy ez a vád miképen érhet engem. Tudom, hegy itt több izben veit szó a felelősség kérdéséről, de nem a kormány részéről. Azt, hogy egyes képviselők generalizálnak, észrevettem, de a magam részéről nem tudom helyeselni. Ami pedig azt a másik kérdést illeti, hogy a szociáldemokrata párttal szemben mi lehetetlenné tesszük ennek a pártnak és különösen a munkásrétegeknek, hogy a nemzeti élet összességébe, az alkotó munkába, a nemzeti rekonstrukciós munkába bekapcsolódjanak, ugy ezzel a váddal szemben is csak azt mondhatom, hogy a kormányt ettől a vádtól mentesnek érzem. Rá kell mutatnom arra, amit már a külügyi bizottságban is elmondtam, hogy ezelőtt egy évvel a kormány és a szociáldemokrata párt között bizonyos tárgyalások folytak, amelyeknek célja annak megállapítása veit, hogy milyen feltételek mellett volna hajlandó a szociáldemokrata párt a passzivitás politikájával felhagyva, az aktivitás terére lépni. Rassay Károly: önállóan! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezekben a megbeszélésekben — ismétlem — soha szó sem volt semmiféle pártpolitikáról ; nem volt szó választásokról. Ezt azért mondom, mert szavaimat ilyen értelemben akarták félremagyarázni. Esztergályos János: Mi nem. Gr. Bethlen István ministerelnök: Egyedül és kizárólag arról volt szó, hogy milyen feltételek mellett hagyná el a szociáldemokrata párt a passzivitás politikáját és volna hajlandó az aktivitás terére lépni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Erről nem volt szó ! Zaj jóbbfelől.) Bocsánatot kérek, akkor megtaláltuk a módját ennek, hiszen az, hogy a t. képviselő urak és a párt az aktivitás térére léptek es hogy a választásokban résztvettek, ennek a megegyezésnek következménye. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Itt soha pártpolitikáról nem volt szó, soha választásról sem volt szó. Nem engedem ezt a kérdést ilyen irányba te-