Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi január hó 25-én, csütörtökön. 165 sikeres külpolitikának még egy másik belpoli­tikai előfeltétele is van és pedig az, hogy a mi helyzetünket silányabbnak, rosszabbnak, belpoli­tikai viszonyainkat desperátusabbaknak, tehát túlzott színekben ne fessék, (Helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) mert különben saját ma­gunk ellen csinálunk propagandát a külföldön és támogatjuk azt a propagandát, amely amúgy is megvan . . . Sándor Pál : Nem a festésről van szó, ha­nem a megcsinálásról ! Az elkövetésről van szó ! Ne tessék elkövetni! Gr. Bethlen István ministerelnök :. . . ame­lyet amúgy is szitának ellenségeink és erősítjük azt a propagandát minden ok nélkül. (Zaj.) A t. képviselő ur felhozta az erdélyi párt programmját, amely demokratikus programm, és ezzel bizonyos összehasonlítást kivánt tenni. Bocsánatot kérek, az a programm ugy, amint össze van állítva, csak egyet bizonyít, azt, hogy mindaz, ami a programmban benne van, a szom­széd államban nincs meg, mert különben nem tűzték volna ki programmul. Saly Endre: Akár csak Magyarországon! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Tehát az az összehasonlítás, amelyet egyes képviselő urak — és itt nem Rassay t. képviselőtársamra, hanem más képviselő urakra célzok — nagy előszeretettel csináltak meg s mindig csak a mi rovásunkra, sem nem igaz, sem nem hasznos. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Nem igaz azért, mert nagy túlzásokat tartalmaz. (Ellen­mondások a szélsőbaloldalon.) Hiszen elég, ha a képviselő urak, a szociáldemokrata párt tagjai elolvassák azokat a beszédeket, amelyeket itt Budapesten az ő pártkongresszusukon a szom­szédos államok kiküldöttei elmondottak... Peidl Gyula : Ha én ezt ott elmondtam volna . . . Elnök: Kérem, képviselő ur, méltóztassék csendben maradni, nem önt illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök : ... és azokból meg fognak győződni arról, hogy amit velünk szemben szemrehányásképen említenek, azt még fokozottabb mértékben hozzák fel szemrehányásként a velünk szomszédos államok­ban. De ez nem is hasznos az országra. Ha mind­ezek igazak volnának, akkor a kormánynak is, de a nemzetnek is, amely az ilyen állapotokért felelős, ezt el kellene tűrnie, ha azonban nem igazak, mindenesetre lehetetlenné teszik, hogy egy kormány hasznos, eredményes külpolitikát csináljon egy olyan propagandával szemben, amelyet itt bent a parlamentben közviszonyaink ellen folytatnak. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Ne oszlassák fel a szakszervezeteket ! Köz­szabadságok kellenek ! Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János : Tessék Zalaegerszeget feloszlatni! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezzel át­térek azokra a belpolitikai kérdésekre, amelyek a vita anyagát képezték. Gróf Zichy János azt mondta a kormányról, hogy a jót nem jól csinálja, még pedig azért nem jól, mert nem helyeselheti azt a politikát, arrelyet a kormány egyfelől a szociáldemokrata párttal szemben, másfelől a magyarországi zsidósággal szemben és végül a konzervatív körökkel szén ben folytat. Mindhárom kérdésre ki akarok terjesz­kedni. Kezdem azzal a politikával, amelyet a kor­mány a szociáldemokrata párttal szemben folytat. Gróf Zichy János azt mondotta, hogy a kormány helytelenül generalizál és amikor a felelősség kérdését hánytcrgatja, akkor generalizál és az egész párt minden egyes tagjára olyan felelősséget hárít, amelytől bizonyára ennek a pártnak tekin­télyes része vagy a nagyobb, része mentes. Hát, t. Nemzetgyűlés, én sohasem generalizáltam. En a felelősség kérdéséről soha nem, is beszéltem. Nem értem tehát, hogy ez a vád miképen érhet engem. Tudom, hegy itt több izben veit szó a felelősség kérdéséről, de nem a kormány részéről. Azt, hogy egyes képviselők generalizálnak, észre­vettem, de a magam részéről nem tudom helyeselni. Ami pedig azt a másik kérdést illeti, hogy a szociáldemokrata párttal szemben mi lehetetlenné tesszük ennek a pártnak és különösen a munkás­rétegeknek, hogy a nemzeti élet összességébe, az alkotó munkába, a nemzeti rekonstrukciós mun­kába bekapcsolódjanak, ugy ezzel a váddal szemben is csak azt mondhatom, hogy a kormányt ettől a vádtól mentesnek érzem. Rá kell mutatnom arra, amit már a külügyi bizottságban is elmondtam, hogy ezelőtt egy évvel a kormány és a szociál­demokrata párt között bizonyos tárgyalások foly­tak, amelyeknek célja annak megállapítása veit, hogy milyen feltételek mellett volna hajlandó a szociáldemokrata párt a passzivitás politikájával felhagyva, az aktivitás terére lépni. Rassay Károly: önállóan! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezekben a megbeszélésekben — ismétlem — soha szó sem volt semmiféle pártpolitikáról ; nem volt szó választásokról. Ezt azért mondom, mert szavai­mat ilyen értelemben akarták félremagyarázni. Esztergályos János: Mi nem. Gr. Bethlen István ministerelnök: Egyedül és kizárólag arról volt szó, hogy milyen feltételek mellett hagyná el a szociáldemokrata párt a passzi­vitás politikáját és volna hajlandó az aktivitás terére lépni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Erről nem volt szó ! Zaj jóbbfelől.) Bocsánatot kérek, akkor megtaláltuk a módját ennek, hiszen az, hogy a t. képviselő urak és a párt az aktivitás térére léptek es hogy a választásokban résztvettek, ennek a megegyezésnek következ­ménye. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Itt soha párt­politikáról nem volt szó, soha választásról sem volt szó. Nem engedem ezt a kérdést ilyen irányba te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom