Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-89
110 A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. emléklap gyanánt szerepelni. Ebben az atmoszférában, ahol lassankint egészen átcsúszott az Ébredő Magyarok Egyesülete a kormány szövetségesévé, amikor a mínisterelnökségen a privát lakásából méltóztatott egy szobát átbocsátani az Ébredő Magyarok Egyesülete egy-egy vezetőjének ... Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez nem áll, nem igaz ! Rassay Károly: T. ministerelnök ur! Ön a saját szavát cáfolja, mert egyszer, amikor én azzal vádoltam meg önt, hogy átadta ezt a szobát a hivatalos helyiségébői, akkor ön azzal vágott vissza ebben a teremben, hogy a privát lakásából. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez nem igaz, mert nem az Ébredőknek ! A képviselő ur azt állította! (Zaj. Elnök csenget) Az egyenes igazságot mindig kerüli a képviselő ur. Rupert Rezső : Szappanos József is ott titkárkodolt! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ebből az atmoszférából ugy látszott egy pillanatban, mintha a kormány felébredt volna. Ez akkor volt, amikor az Erzsébetvárosi bombamerénylet történt, amelynek nyolc áldozata lett. Akkor, minthogy a rendőrség nyomozása során a szálak elvezettek az Ébredő Magyarok Egyesületének helyiségéhez, igaz, hogy sok részletekben, igaz, hogy csak szobáról-szobára, óvatosan, előző tanácskozások után,. . . Rupert Rezső : Minden ajtónál külön tanácskoztak ! Rassay Károly : ... de mégis, mintha a kormány fellépni kívánt volna ezzel az egyesülettel szemben. Akkor kiderült, hogy azok a szálak, amelyek ezt az egyesületet a kormánnyal összekötik, erősebbek, mint a kormány kötelességtudása, mert abban az összeütközésben, amely Klebelsberg Kunó akkori belügyminister és az Ébredő Magyarok Egyesülete között történt, Klebelsberg Kunó belügyminister maradt alul. Drozdy Győző: De mennyire alul! Rassay Károly : Akkor volt ez, amikor az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik vezető tagja nyíltan felmondotta a kormánynak a választási paktumot, amelyet a választásokra nézve a kormány vele kötött. Gr. Bethlen István ministerelnök: Sohasem volt választási paktum ! Rassay Károly : Hát, t. ministerelnök ur, én tudom azt, hogy az ilyen kevésbé fair dolgokat nem maga a ministerelnök szokta megkötni, ez a dolgok rendje szerint történik; hanem a t. ministerelnök urnák erre vannak megfelelő egyénei, akik az ilyen egyezségeket meg szokták kötni. (Felkiáltások jobbfelöl és a középen : Nem mondja meg, kik azok ! Diszkréciója tiltja megnevezni !) Rupert Rezső: Az összekötők! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Amikor ez az összeütközés megtörtént Klebelsberg Kunó gróf ur, akkori belügyminister Ébredő Magyarok Egyesülete között, akkor ez az egyesület a közrend biztositéka, oszlopa, a szervezet, amelyre felépül egy állam, a következő nyilatkozatot adta közre. Fel fogom olvasni a t. Nemzetgyűlésnek, mert a jövő története számára érdekes és indokolt megörökíteni a naplóban : (Felkiáltások jobbfelöl : Olvastuk ! Ujabbat ! Olvassa.) »Gróf Klebelsberg Kunó belügyminister, miután háromszor könyörgött az Ébredő Magyarok Egyesülete központjának, hogy vizsgálatot kérjen önmaga ellen az Erzsébetvárosi körben történt bombarobbanás kapcsán, e kérelem hiányában destruktiv szive érzelmeinek engedve az Érne tiltakozása ellenére elrendelte a vizsgálat lefolytatását. A zsidóbarát belügyminister fejére hárítjuk az erkölcsi felelősséget a keresztény nemzeti eszme alaptalan ujabb meghurcoltatásáért. Azonban nem fogjuk tűrni a rosszakaratu molesztálási. Hiába hivatkoznak az entente-ra, hiába hivatkoznak a keresztény intranzigenciát immár lehengerelő erőgyarapodásra, az Ébredő Magyarok Egyesületét és az ezzel összefüggő nemzeti szuverémtásunkat egy az uborkafára felkapaszkodott hétfelé kacsintó politikai stréberen keresztül mi vérig sérteni nem engedjük.« (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : A kormány egyik tagjáról igy beszélni ! Tekintélyvédelem !) Rupert ReZSŐ : A tekintély hatályosabb védelméről szóló enciklika ! Gr. Bethlen István ministerelnök: At. képviselő urak mindennap ilyet irtak ! (Zaj a szélsőbáloldalon.) Rassay Károly (továbbolvassa) : »Nem fogunk tágítani, felvesszük a keztyüt, megüzenjük az ország kereszt énysége nevében Klebelsberg Kunónak. hogy most már ezután nyomoztassa ki a bombamerénylet tetteseit, mert ha nagyhangú kijelentései után ez nem sikerülne, akkor az ország intranzi gens magyarsága félre nem érthető módon adja tudtára, hogy Magyarország belügyministerének nemcsak nagy szájjal, de rendet fent ártó előrelátással és erővel is kell rendelkeznie, amit őgrófságának a görcsösen kiült bársonyszékből való gyors távozásával kell majd dokumentálni.« Peyer Károly: Meg is történt ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem állottak meg ennél a nyilatkozatnál. Gondoskodtak róla, hogy ennek a nyilatkozatnak a hangja — mindenesetre mintegy rettentő konstruktiv tény — mennél szélesebb körben plakátok utján kikerüljön az utcára. (Egy hang jobbfelől : Ez bizonyítja, hogy menynyire voltak szövetségeseink !) A plakát a következőképen szólt : csak egy pár részt fogok belőle felolvasni, nem akarom at. Nemzetgyűlés figyelmét túlságosan igénybe venni. (Felkiáltások jóbbjelől : Olvastuk ! — Olvassa) ; »A keresztény magyarság szégyene az a rendelet, amellyel Klebelsberg Kunó gróf, Magyarországbei ügy minist ere az erzsébetvárosi bombamerénylettel kapcsolatban az Ébredő Magyarok Egyesü-
