Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-80

64 À nemzetgyűlés 80. ülése 1923. évi január 9-én, kedden. mivel inkább a másodelnökön fordulnak meg ezek a dolgok, azért említettem Börcsök másodelnök urat, — ha tehát mindenkit az a szellem hatná át, amely ezeket az urakat áthatja, akkor ez a sok-sok bajt okozó kérdés elimináltatnék a magyar közéletből. Eá kell még mutatnom egy másik szocialista bajra, amely szintén igen égető sok-sok vidéken. Ez a mezőgazdasági munkásoknak a helyzete. Többször hangzottak már itt kormánypárti és ellenzéki képviselők ajkairól kifogások, hogy milyen nevetségesen csekély napszámot fizetnek sok helyen az uradalmak. Amikor 50— 100 K-kat emlegettek, akkor a kétkedés moraja hangzott végig, hogy hiszen ez lehetetlen. Erre számítva, egy Írásos dokumentumot mutatok be Somogy-Szili község jegyzőjével, bírójával és helyettes bírójával aláírva, amely szerint a gróf Hunyadi-féle uradalom a múlt év tavaszától folyó évi október 1-éig nőknek 30—40 korona, férfiaknak 50—60 korona napszámot fizetett élelmezés nélkül. (Felkiáltások jobbfelöl : Lehetetlen! Zaj.) Drozdy Győző: Lehetetlen! Ilyen adatok! így szokták fogadni, ha mi hozzuk az adatokat ! Propper Sándor : Fél kiló kenyér egy napszám! Szomjas Gusztáv : Ha így van, abszurdum ! Rassay Károly: Miért nem kiabálnak ugy, mint mikor Dénes István mondja ezeket ? ! Drozdy Győző: Ha mi mondjuk, nem abszurdum! (Felkiáltások jobbfdöl: Komiszság ! Gonoszság ! Ha igy van!) EŐri-SzabÓ Dezső: Talán tovább olvasnám ezt a dokumentumot, de ha nem hallgatják meg az urak, nem olvasom. (Halljuk ! Halljuk !) Takarodás ideje alatt a kéveadogató napszámosok 100 korona napszámot kaptak, tehát ez már nagy emelés volt ; az ökrös béreseket helyettesítő napszámosoknak 60 korona napszámot fizettek, természetesen mindig élelmezés nélkül. (Zaj.) Drozdy Győző : Ha a gróf urnák kellene anynyiból élni, nem tudom mit szólna ! (Felkiáltások jobbfelól ; És Drozdy mit csinálna ?) Ha én dolgoztatnék, nem annyit fizetnék. Nem volna szivem a szegény ember munkájából pocakot növeszteni ! (Zaj.) Szomjas Gusztáv : Ha abból élne meg, amit munkával keresett, szegény legény volna ! (Zaj.) Elnök,: Csendet kérek, képviselő urak. (Halljuk ! Halljuk I) EŐri-SzabÓ Dezső: Ha mi — nagyon helyasen — azon az állásponton vagyunk, amelyen e belügyminister ur, hogy a mezőgazdasági munkásoknak szociáldemokrata alapon való szervezkedése végzetes veszedelemmel járna az ország gazdasági helyzetére, akkor más oldalról nem szabad tűrnie az államhatalomnak, hogy szegény emberek munkaerejét ilyen nevetségesen csekély bér mellett használják ki. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez nem más, mint a legaljasabb uzsora. (Zaj. Ugy van ! balfelől.) Régtől fogva meg van már igérve a mélyen t. kormány részéről a mezőgazdasági munkabéreket szabályozó törvényjavaslat. Igen-igen sajnálattal nélkülözöm még eddig a Ház asztaláról ezt a javaslatot és ezért ismételten teljes tisztelettel és bizalommal fordulok különösen a földrnivelésügyi minister úrhoz és az egész kormányhoz . . . (Egy hang a szélsőbaloldalon : Hol a kormány ?) Klárik Ferenc : Ott vannak a székek ! EŐri-SzabÓ Dezső : . . . hogy ezt a fontos szociális törvényjavaslatot minél előbb legyenek szivesek a Ház asztalára csakugyan letenni. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Mi megállunk az eredeti fundamentumon. Hasztalanul lövöldözik felénk a lekicsinylés, sértegetés, a programmhoz való hűtlenség vádját. Vagyunk elég szép számmal, akik az eredeti alapot, az agrár demokrácia alapját el nem fogjuk hagyni soha. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Rassay Károly: Láttuk a választójognál! EŐri-SzabÓ Dezső : Hogy máról holnapra nem lehet az agrárdemokrácia minden elvét megvalósítani, engedelmet kérek, akik reális politikát akarnak űzni, azoknak ezt be kell látniok, Drozdy GyŐZŐ : A legelső az általános választójog ! EŐri-SzabÓ Dezső: Mi azonban itt is minden kisérlettel, minden olyan tendenciával szemben, amely az agrárdemokrácia j ellegét el akarná homályositani, a legélesebb, és ha kell, a leghatározottabb harcot fogjuk folytatni. Rassay Károly : A titkos szavazással mi lesz ? Halljuk ! Eőri-Szabó Dezső : Azért tesszük ezt, mert meg vagyunk róla győződve, hogy ez az agrárország azoknak a millió és millió kicsiny agrárérdekű embereknek vállain nyugszik a legnagyobb mértékben, akiket kell, hogy mi mindenkor a szemünk előtt tartsuk. Kell, hogy szemünk előtt tartsuk azt az Istent félő, embert becsülő, dolgozni, munkálkodni szerető — mert hiszen ez az életeleme — földmives lakosságot, amely a mi országunk jövőjének biztos záloga és fundamentuma. Rassay Károly: Mi van a titkol szavazati joggal ? Kuna P. András : Kenyeret a népnek ! EŐri-SzabÓ Dezső : Ezeknek a kicsiny embereknek sokaságát, a falusi dolgozók millióit még nem tudta teljesen megfertőzni semmiféle destruktiv törekvés, de vigyázzunk, résen legyünk és ne engedjük magunkat az agrárdemokrácia útjáról letántorittatni, mert különben nem leszünk képegek a destrukciótól, a destrukciónak mindinkább előretörő szelétől a falusi dolgozó milliók tömegeit megvédelmezni. Rothenstein Mór: Az a kérdés, hogy hol van a destrukció ! (Egy hang a szélsőbaloldalon ' Éljen a 60 koronás napszám!) Propper Sándor: Adjanak nekik szervezkedési szabadságot ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Klárik Ferenc : Hol van a nép politikai joga % Tessék általános titkos választójogot adni!