Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

424 A nemzetgyűlés 87. ülése 1923. évi január hó 19-én, pénteken. Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Az ellenzéknek ez az állapota és a parlamentnek ez a helyzete kétségtelenül használ a szélsőségeknek. Mivel pedig ezt a szót, hogy szélsőség, az elmult napokban különböző­képen magyarázták és kommentálták, rögtön megmondom nyiltan, egyenesen és őszintén, hogy mit értek beszédem mai folyamán szélsőségek alatt. Rassay Károly : Ne csak mai napi haszná­latra, hanem egyáltalában ! Fábián Béla: Választások előtti haszná­latra is! Szilágyi Lajos : Szélsőségek alatt értem egy­felől azt a reakciót, amelynek egyik legmaka­csabb ellensége voltam a múlt nemzetgyűlésen és vagyok ma is, másfelől pedig értem a forra­dalmi idők megismétlésére való törekvést ; értse alatta magát mindenki, aki ebben az irányban közreműködik, és ne vegye magára senki, akit ez a kifejezés nem illet. Fábián Béla : Jobb megmondani mindent nyiltan ! Burkolt gyanúsítások, amelyek kimen­nek a közéletbe! Ezek azok a burkolt gyanú­sítások! (Zaj.) Elnök : Fábián képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne méltóztassék közbeszólni ! Szilágyi Lajos : Szerintem mindkét szélsőség egyik a másikat szolgálja. Egy reakciós kor­mány szerintem a leghasznosabb kommunista agitátor, mindazok pedig, akik a népköztársaság visszatérését alapozzák, a reakciósoknak teszik a legnagyobb szolgálatot. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon) Mi, akik az elmult napokban önálló parlamenti csoporttá tömörültünk, abból indul­tunk ki, hogy az ország mai súlyos helyzetében a dolgok nem mehetnek így tovább. Össze­jöttünk először tizenegyen, azután tizenhatan és megállapítottuk azokat a kérdéseket, . . . Rassay Károly : Az már baj, mert annyi tárca nincs! Szilágyi Lajos ; . . . amelyekben egyétértünk és amelyekben az együttműködés lehetséges. Fábián Béla: A választások előtt is meg kellett volna mondani! Bogya János : Fáj az uraknak ez a beszéd, ugy látszik! Farkas István : Gyerünk a választók elé ! Ott majd eldől a kérdés! Szilágyi Lajos: Nem tudom, hogy Fábián t. képviselőtársamat miért fogja el akkora nyug­talanság beszédem hallatára és miért emleget minduntalan választásokat, holott nagyon jól tudhatja, hogy egyetlen pontot, vagy egyetlen kérdést sem tud a képviselő ur felhozni vagy megemlíteni, amelyben más volna ma az állás­pontom, mint volt a választások előtt. Fábián Béla: De vannak a pártonkivüliek csoportjában mások, akiknek ma más a véleménye! Beck Lajos: Ez burkolt gyanúsítás! Fábián Béla : A Budapesten megválasztott képviselők! Beck Lajos: Ez már kissé közelebbről jön, de azért ez is gyanúsítás ! Intézzék el az urak maguk között! Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Epen az ilyen félreértése­ket is szándékozom mai felszólalásomban el­oszlatni és erről a parlamenti csoportról, ame­lyet összehoztam, a nemzetgyűlést ós a nemzet­gyűlésen keresztül a nagy nyilvánosságot, az országot tájékoztatni. (Halljuk! Hall juh!) Mi megállapítottuk, hogy mindnyájan egytől-egyig erősen nemzeti alapon állunk. (Helyeslés a jobb­oldalon) Megállapítottuk, hogy szigorúan ra­gaszkodva az alkotmányossághoz és a parla­mentarizmushoz, elvi ellenségei vagyunk minden diktatúrának, bárhonnan jöjjön is az. (Helyes­lés a bal- és a szélsöhalóldalon.) Megállapítottuk, hogy a háború és a forradalom tanulságai ré­vén tiszta értelemben vett nemzeti demokrácia hivei vagyunk. Megállapítottuk, hogy a társa­dalmi osztályok jogos érdekeit egyformán kí­vánjuk szolgálni és ilyen minőségben meg akar­juk védeni az erőtlent az erősebbel szemben. Megállapítottuk nagy sajnálattal, hogy a nem­zetgyűlés a mai nehéz időkben nem áll feladata magaslatán és nem tulajdonképeni hivatását. nem az alkotmányozási feladatokat végzi. Min­denfelől hosszú programmokat hallottunk és mégis valahogy ugy tetszett előttünk, hogy a kormány is, a pártok is programmtalanul és iránytalanul állanak egymás mellett, mögött vagy egymással szemben. Mi a mai viszonyok között semmiféle kü­lönösebb jelentőséget vagy értéket nem tulajdo­nítunk valamely pontokba foglalt vagy távolba nyúló pártprogrammnak ; hanem a való életből kiindulva, a legsürgősebb feladatokat, a legége­tőbb szükségességeket keressük s ezek megoldá­sára, orvoslására kívánunk közrehatni. Mi a politikai pártviszonyokat egészségteleneknek tart­juk. Egyik párt a vezetés módja, másik a ve­zetés hiánya, harmadik a szervezetlensége, ne­gyedik az összetétele miatt tehetetlen a mi vé­leményünk szerint. Általában azonban ugy látjuk, hogy az összes pártok, sőt maga az egész Nemzetgyűlés is, népszerűtlen az ország előtt és igen sok párt és igen sok képviselő elvesztette hitelét az ország lakossága előtt. Rassay Károly: Mi meg vagyunk elégedve a népszerűségünkkel ! Szomjas Gusztáv : Nagyon szűk térre szorul ! Szilágyi Lajos: Mindezeknél fogva mi egy uj, nemzeti alapon álló, erős párt megalakítását a nemzet életszükségletének tartjuk. Ennek ideje azonban, a mi véleményünk szerint sem érke­zett még el; épen ebből kifolyólag egy közbe­eső megoldási módot kerestünk és igy jutottunk el a parlamenti csoport megalakításának gondo­latához, ami annyit jelent, hogy mindazokat, akik együttműködni óhajtanak, már most egy kötelékbe, egy lazább kötelékbe, egy parlamenti csoportba tömöritettük, amely csoport kötelékén

Next

/
Oldalképek
Tartalom