Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-87
424 A nemzetgyűlés 87. ülése 1923. évi január hó 19-én, pénteken. Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Az ellenzéknek ez az állapota és a parlamentnek ez a helyzete kétségtelenül használ a szélsőségeknek. Mivel pedig ezt a szót, hogy szélsőség, az elmult napokban különbözőképen magyarázták és kommentálták, rögtön megmondom nyiltan, egyenesen és őszintén, hogy mit értek beszédem mai folyamán szélsőségek alatt. Rassay Károly : Ne csak mai napi használatra, hanem egyáltalában ! Fábián Béla: Választások előtti használatra is! Szilágyi Lajos : Szélsőségek alatt értem egyfelől azt a reakciót, amelynek egyik legmakacsabb ellensége voltam a múlt nemzetgyűlésen és vagyok ma is, másfelől pedig értem a forradalmi idők megismétlésére való törekvést ; értse alatta magát mindenki, aki ebben az irányban közreműködik, és ne vegye magára senki, akit ez a kifejezés nem illet. Fábián Béla : Jobb megmondani mindent nyiltan ! Burkolt gyanúsítások, amelyek kimennek a közéletbe! Ezek azok a burkolt gyanúsítások! (Zaj.) Elnök : Fábián képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne méltóztassék közbeszólni ! Szilágyi Lajos : Szerintem mindkét szélsőség egyik a másikat szolgálja. Egy reakciós kormány szerintem a leghasznosabb kommunista agitátor, mindazok pedig, akik a népköztársaság visszatérését alapozzák, a reakciósoknak teszik a legnagyobb szolgálatot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon) Mi, akik az elmult napokban önálló parlamenti csoporttá tömörültünk, abból indultunk ki, hogy az ország mai súlyos helyzetében a dolgok nem mehetnek így tovább. Összejöttünk először tizenegyen, azután tizenhatan és megállapítottuk azokat a kérdéseket, . . . Rassay Károly : Az már baj, mert annyi tárca nincs! Szilágyi Lajos ; . . . amelyekben egyétértünk és amelyekben az együttműködés lehetséges. Fábián Béla: A választások előtt is meg kellett volna mondani! Bogya János : Fáj az uraknak ez a beszéd, ugy látszik! Farkas István : Gyerünk a választók elé ! Ott majd eldől a kérdés! Szilágyi Lajos: Nem tudom, hogy Fábián t. képviselőtársamat miért fogja el akkora nyugtalanság beszédem hallatára és miért emleget minduntalan választásokat, holott nagyon jól tudhatja, hogy egyetlen pontot, vagy egyetlen kérdést sem tud a képviselő ur felhozni vagy megemlíteni, amelyben más volna ma az álláspontom, mint volt a választások előtt. Fábián Béla: De vannak a pártonkivüliek csoportjában mások, akiknek ma más a véleménye! Beck Lajos: Ez burkolt gyanúsítás! Fábián Béla : A Budapesten megválasztott képviselők! Beck Lajos: Ez már kissé közelebbről jön, de azért ez is gyanúsítás ! Intézzék el az urak maguk között! Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Epen az ilyen félreértéseket is szándékozom mai felszólalásomban eloszlatni és erről a parlamenti csoportról, amelyet összehoztam, a nemzetgyűlést ós a nemzetgyűlésen keresztül a nagy nyilvánosságot, az országot tájékoztatni. (Halljuk! Hall juh!) Mi megállapítottuk, hogy mindnyájan egytől-egyig erősen nemzeti alapon állunk. (Helyeslés a jobboldalon) Megállapítottuk, hogy szigorúan ragaszkodva az alkotmányossághoz és a parlamentarizmushoz, elvi ellenségei vagyunk minden diktatúrának, bárhonnan jöjjön is az. (Helyeslés a bal- és a szélsöhalóldalon.) Megállapítottuk, hogy a háború és a forradalom tanulságai révén tiszta értelemben vett nemzeti demokrácia hivei vagyunk. Megállapítottuk, hogy a társadalmi osztályok jogos érdekeit egyformán kívánjuk szolgálni és ilyen minőségben meg akarjuk védeni az erőtlent az erősebbel szemben. Megállapítottuk nagy sajnálattal, hogy a nemzetgyűlés a mai nehéz időkben nem áll feladata magaslatán és nem tulajdonképeni hivatását. nem az alkotmányozási feladatokat végzi. Mindenfelől hosszú programmokat hallottunk és mégis valahogy ugy tetszett előttünk, hogy a kormány is, a pártok is programmtalanul és iránytalanul állanak egymás mellett, mögött vagy egymással szemben. Mi a mai viszonyok között semmiféle különösebb jelentőséget vagy értéket nem tulajdonítunk valamely pontokba foglalt vagy távolba nyúló pártprogrammnak ; hanem a való életből kiindulva, a legsürgősebb feladatokat, a legégetőbb szükségességeket keressük s ezek megoldására, orvoslására kívánunk közrehatni. Mi a politikai pártviszonyokat egészségteleneknek tartjuk. Egyik párt a vezetés módja, másik a vezetés hiánya, harmadik a szervezetlensége, negyedik az összetétele miatt tehetetlen a mi véleményünk szerint. Általában azonban ugy látjuk, hogy az összes pártok, sőt maga az egész Nemzetgyűlés is, népszerűtlen az ország előtt és igen sok párt és igen sok képviselő elvesztette hitelét az ország lakossága előtt. Rassay Károly: Mi meg vagyunk elégedve a népszerűségünkkel ! Szomjas Gusztáv : Nagyon szűk térre szorul ! Szilágyi Lajos: Mindezeknél fogva mi egy uj, nemzeti alapon álló, erős párt megalakítását a nemzet életszükségletének tartjuk. Ennek ideje azonban, a mi véleményünk szerint sem érkezett még el; épen ebből kifolyólag egy közbeeső megoldási módot kerestünk és igy jutottunk el a parlamenti csoport megalakításának gondolatához, ami annyit jelent, hogy mindazokat, akik együttműködni óhajtanak, már most egy kötelékbe, egy lazább kötelékbe, egy parlamenti csoportba tömöritettük, amely csoport kötelékén