Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

A nemzeîgyïâês Se, iilêse IMS. alapszabályokon belül, mert hiszen alapszabály nélkül nem lehet működni. Ha ezek a munkásemberek el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy akár a munkaközvetítés igénybevételére, akár a segélyezésre odahaza csoportosulhassanak és igy odahaza vehessék fel a segélyt, akkor ez nekik lényeges költséget okoz, sokszor olyan nagy költséget, hogy a segély felvétele nem is áll érdekükben, mert többe kerül a költség, mint a segély összege. Ily körülmények között nem a szervezet vezetőségét, hanem a szervezet tagjait károsítja meg az alispán azzal az intézkedésével, amelyet később leszek bátor még jellemezni. Mint már Emiltettem, az összeomlás után több ministeri rendelet jelent meg, amely ezen egyesületek életét szabályozza. E rendeletek egyike megsemmisítette a másikat, de végeredményben ugy látszik mindegyik érvényben van. E rendeletek alapján próbálja az alispán ur lehetetlenné tenni a helyi csoportok működését. Hogy hogyan, ennek jellemzésére leszek bátor felmutatni egy cédulácskát. Egy kis papiros az egész, szól a Famunkások Országos Szövetsége újpesti helyi csoportjának és közli benne Újpest város polgármestere az alispán ur 53.838/1922. számú rendeletének vonatkozó részét. Ez a rendelet pedig igy szól (olvassa) : »Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. 53838/1922. közigazgatási szám. Tárgy: A Magyarországi Famunkások Országos Szövetsége újpesti helyi csoportjának megalakulása.« Holott ez az újpesti helyi csoport több mint tizennyolc év óta működik, (továbbolvassa) : »Az itt vezetett egyesületi nyilvántartásból megállapítottam, hogy az említett helyi csoport megalakulása ez ideig hozzám bejelentve nem lett, illetőleg tudomásul nem vétetett, a 77.000/922. számú körrendelet értelmében pedig a helyi csoportok csakis a tudomásulvétel közlése után alakulhatnak meg véglegesen és ezen időpontig bármely néven nevezendő egyesületi működést nem fejthetnek ki, felhívom, hogy erről a helyi csoport vezetőségét sürgősen értesítse és a foganatosításról jelentését azonnal tegye meg. Egyúttal értesítem, a helybeli rendőrhatóságot a helyi csoport működésének betiltása tekintetében megkerestem.« Ezt a rendelkezést mi annál inkább idegeskedéssel fogadtuk, mert hiszen, mint említettem, mi ezeknek a helyi csoportoknak működését, illetőleg a szövetséghez való csatlakozását szabályszerűen bejelentettük s szabályszerűen bejelentett nyilvános gyűlésen határoztuk el annakidején a csatlakozást. Annál inkább idegeskedéssel fogadtuk tehát, mert hiszen ez az egyesülés már ezelőtt 30 esztendővel alakult és 18 éve, hogy a famunkás-szövétséghez csatlakozott. Az alispán ur végzése tárgyában mi Újpest város polgármesteréhez beadvánnyal fordultunk, amelyet Újpest város polgármestere tényleg fel is terjesztett az alispán úrhoz. Hogy állásponté január hó 18-án, csütörtökön. 391 tunkat megfelelően megértessem, kénytelen vagyok ezt a beadványt részben felolvasni azért, mert hiszen csak ugy érthető meg világosan, mi az, ami minket erre az idegeskedésre késztetett. Azt mondjuk ebben a beadványban, hogy a fanaunkás-szövetség újpesti helyi csoportja még 1892-ben, tehát 30 évvel ezelőtt, mint az újpesti asztalossegédek egyesülete alakult meg. Ez az egyesület a belügyminister ur által már előbb is idézett szám alatt 1904 május 13-án jóváhagyott alapszabályunk értelmében 1904 szeptember havában csatlakozott szövetségünkhöz. Továbbá azt irjuk, amit már előbb mondottam, hogy ezt a csatlakozást bejelentettük. Azt is mondjuk : Újpesti helyi csoportunk soha politikai tevékenységet nem fejtett ki. Célja alapszabályaink értelmében is az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált tagokat munkanélkülisegélyben részesíteni, utas- és költözködési segélyben részesítése mindazoknak, akik költözködni kénytelenek, ha tagjainkat valami szerencsét' lenség éri, rendkívüli segélyben vagyunk kénytelenek részesíteni őket, a férj, a tag elhalálozása esetén az Özvegyet és árvát, ha a feleség elhal, az özvegyen maradt férjet külön kell segélyeznünk. Eletbeléptettük a rokkantsegélyt, amelyet szintén ez a csoportunk bonyolít le az újpestiek részére. Kulturális téren szakoktatásokat, tanfolyamokat rendezünk, hogy a munkásokat az ipar terén taníthassuk és iparunknak ezzel használhassunk. Díjtalanul közvetítjük munkástársainkat munkába ugy a munkaadók, mint a munkások megelégedésére. Minden igyekezetünk az volt tehát idáig is, és a jövőben is az lesz, hogy a munkaadókkal lehetőleg békés megegyezés alapján minden esetben lehetőleg kollektiv szerződések szabályozta viszonyok között rendezzük az ügyeket, ami eddig sikerült is, úgyhogy Újpesten 18 esztendő alatt számbavehető összeütközés munkás és munkaadó között nem is volt. Azt hisszük, hogy az itt felsorolt tevékenységünk nemcsak a famunkásoknak, hanem magának az országnak is érdeke. Sajnos, Magyarország mai rettenetes szétdaraboltságában és mai súlyos gazdasági helyzetében nem képes a nyomorba jutott embereken anyagi okok miatt segíteni, de nem hisszük, hogy a felsőbb hatóságok intenciójának megfeleljen az, hogy az ön segélyezés ilyen módját az igen t. alispán ur talán egy formahiba miatt meg akarná akadályozni. Ebből az a tanulságunk, hogy mi egyrészt a karitatív tevékenységet igyekezünk a lehető legjobban kifejleszteni egymás között, másrészt pedig 25 esztendei szakszervezeti működés után megállapíthatom, hogy tényleg eredményesen oktatjuk munkástársainkat a szakmai téren, ugy hogy ma büszkén mondhatjuk, hogy a magyar faipar versenyképes az egész világon és a magyar faipar termékei tényleg hihetetlen összeget jelentenek külkereskedelmi mérlegünk-