Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. ê Fatacsi Dénes : Azokat nem kell félre­vezetni. Szabó Imre : A bíróságot tehát magunk fölé kell emelnünk, s nem lehet lerombolni a biró tekintélyét, nem lehet ezt tenni különösen felülről. A tekintélyrombolással kapcsolatban tovább kell mennem. Igen rossz néven veszik tőlünk különösen azt, hogy mi — sajnos — nagyon sürün vagyunk arra utalva, hogy a közigazga­tási hatóságok tekintélyét támadjuk, ami nem is azt jelenti, hogy a tekintélyt támadjuk, ha­nem a közigazgatási hatóság intézkedéseivel szemben elfoglalt álláspontunk vagy az ezek intézkedéseivel szemben kifejezésre juttatott elé­gedetlenségünk sokszor azt a látszatot kelti, mintha mi a közigazgatási hatóságok tekinté­lyének lejáratásán dolgoznánk. T. Nemzetgyűlés! Én, sajnos, kénytelen vagyok megállapítani, hogy ennek a tekintély­rombolásnak elsősorban maguk a közigazgatási hatóságok az okai. Mert én el tudok ugyan képzelni olyan közigazgatási hatósági személyt, aki hivatásának magaslatán állva, kötelességét tényleg teljesíteni tudja, de ilyen emberrel, ilyen egyénnel, sajnos, a legritkábban talál­kozunk ; ezek úgyszólván az ábrándok, a remény­ségek közé tartoznak. El tudom képzelni azt, hogy a szolgabíró a címében viselt két jelzőt össze tudja egyeztetni és ennek megfelelően tényleg biró, igazságos biró tud lenni. El tudom képzelni azt is, hogy egy szolgabíró el tud intézni dolgokat, amelyek rá vannak bízva ugy, hogy valóban a nép közös érdekeit szolgálja. De hát hol van ez a szolga­bíró ? Hol van az, akire ne lehetne panaszkodni, aki ellen súlyos panaszokat ne lehetne felhozni ? Ez ma Magyarországon valami távoli remény­ség, valami ideális ábránd, amit csak elképzelni tudunk magunknak, mert épen a közigazgatási hatóságok adnak számtalanszor okot arra, hogy ezt az ideált hovatovább kizárólag a remény­ségek közé sorozzuk. A közigazgatási hatóságok munkájával is ugy próbálkozom, hogy érzékelhetően fessem meg munkájukat, amint az szokás. Kimerít az ember a tengerből egy kanál vizet és megpró­bálja analizálni. Itt van egy példa nem is oly messziről, mert ha messziről hoznám a példát, valahonnan az ország széléről, ahol kultúrától elvágva, embe­rektől messze esve, az eseményektől elszakítva élnek az emberek, ott még meg tudnám érteni, ha a mindennapi élet forgatagából kiszabadulva az emberek nem tudnak a való élettel veleélni. De amikor azt látom, hogy az ország középpont­jában, az ország szivében, az itt Budapesten székelő pestvármegyei alispán, Pest megye leg­főbb közigazgatási hatósága hogyan intézi a keze alá kerülő ügyeket, különösen a munkásügyeket, akkor ne méltóztassanak rossz néven venni tőlem. fi január hő 18-án, csütörtökön. 389 ha én nem a legjobb véleményt vonom le ezek­ből az intézkedésekből Itt van egy sereg ügy, amely ennek a köz­igazgatási hatóságnak műhelyéből került ki. Mi meg tudtuk érteni, ha az első felbuzdulásban vagy elkeseredésben nemcsak a zsidóságot, hanem a munkásságot is felelőssé tették azokért az ese­ményekért, szerintem inkább szerencsétlensé­gekért, amelyek a háború után lejátszódtak ; de ma, három esztendő multán még mindig azt látjuk, hogy pont Pest megye alispánja, vagyis az ország kellős közepének alispánja olyan intéz­kedéseket foganatosít a munkásintézményekkel szemben, amelyek egyrészt korszerűtlenek, más­részt igazságtalanok, amennyiben meglévő mun­kásegyesületeket, alapszabállyal biró egyesülete­ket vesz rostálás alá, . . . Propper Sándor ; Nem is rostálja, egy­szerűen megszünteti őket ! Szabó Imre : ... és olyan intézkedésekkel gátolja meg működésüket, amelyek semmivel sem indokolhatók. Hangsúlyoznom kell, hogy ezekben a munkás­egyesületekben minden esetben hatósági vizsgála­tok, jegyzőkönyvvel igazolandó hatósági ellenőrzé­sek történnek. Úgyszólván havonta, sőt akárhány­szor sűrűbb időközökben is megjelennek ezek­ben a szervezetekben a hatóság emberei, átnézik a jegyzőkönyveket, a határozatokat, megvizsgál­ják a pénztárkönyveket, az egész pénzkezelést, s mindannyiszor jegyzőkönyvvel tudjuk igazolni, hogy ezekben az egyesületekben a hatósági intézkedésekkel ellenkező működés nem folyik. Ezek az egyesületek rendszerint alapszabályok alapján működnek. Az alapszabályok nem ujak. Az egyik körülbelül legrendesebb és úgyszólván hatósági kifogás nélkül működő egyesület az, amelynek ügyét idehozom. Ennek az egyesületnek alapszabályait még 1903-ban látta el jóváhagyási záradókkal az akkori belügyminister 128.095/1903. szám alatt. Az egyesületnek az volna a célja, hogy : »tag­jainak szellemi és anyagi érdekeit megóvja, munkafeltételeinek javítására irányzott törek­véseit keresztülvigye. E célt ugy kívánja elérni a szövetség, hogy tagjai részére lehetőleg ked­vező munkafeltételek kivívását biztosítsa, továbbá a vállalkozók és munkaadókkal szemben való egyezkedéssel, a törvényhozó testületekkez inté­zendő mindennemű beadványokkal, előterjesz­tésekkel, tagjainak a munkaviszonyokból eredő ós a műhelyekben előforduló minden törvény­telen állapotáról az illető hatóságokhoz teendő jelentésekkel, hogy ily módon a bajok orvoslást nyerjenek; visszás ipari ügyekben díjtalan jog­védelem nyújtásával; munkanélküli segély nyúj­tásával ; a tagoknak önhibájukon kívüli munka­nélküliség esetén a szakmához tartozó munkások utazási és rendkívüli szükség esetén való támo­gatással; az országos és helyi díjtalan munka­közvetítéssel.« Tehát ugyebár olyan célokból hagyta jóvá 52*

Next

/
Oldalképek
Tartalom