Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

356 r A nemzetgyűlés 85. ülése 1921 Olvassa) : »Van-e tudomása a t. minister urnák arról, hogy a mezőgazdasági munkásoknak a munkaalkalom kinálkozásának helyén való el­helyezkedését a vasúton való utazásoknál élvezett menetdíj kedvezmény megvonása a viteldíj eme­lése folytán erősen akadályozza ? . Van-e tudomása arról, hogy ezen kedvezmény megvonása olyan költségtöbbletet jelent, hogy a mezőgazdasági munkásoknak otthonuktól távo­labb eső helyen való alkalmazását majdnem lehe­tetlenné teszi. Nem gondolj a-e, hogy ez az intéz­kedés erősen okozója azon visszás állapotnak, hogy a nyári nagy munkaidényben egyik vidéken munkáshiány, míg máshol munkaalkalom hiánya akadályozza egyfelől a gazdálkodás rendes mene­tét, másfelől a munkások rendes megélhetését ? Hajlandó-e ezeket orvosolni s a mezőgazda­sági munkásoknak csoportos utazás esetén, me­netdíjkedvezményt engedélyezni ?» (Élénk he. lyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Azért olvastam fel először is interpellációmat, hogy ebből is látni méltóz­tassanak, hogy nincsen szándékomban hosszasan beszélni. Egy 8 órás ülés után nincs az embernek kedve hosszú interpellációs indokolások elmondásá­hoz. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Interpellációm előterjesztését az tette indokolttá, hogy minden­felől hallani panaszokat, hogy a munkások nem tudnak elhelyezkedni, főleg azért, mert nem élve­zik azt a kedvezményt, amelyben jobb időkben, különösen 1919 előtt még részük volt. Legyen szabad csak egy példát felhoznom. Mezőkövesd a legjobb munkások lakóhelye. Ez a község minden esztendőben 5—6 ezer mező­gazdasági munkást szokott adni. Ezek előre elszer­ződnek, mert hiszen sommás munkára szoktak menni, tavasztól késő őszig, (Igaz! Ugy van!) de ezidő szerint még egyetlenegy sincs elszerződve közülük. Eddigi munkaadójuk azt mondotta, hogy munkájukkal meg van teljesen elégedve, de a fel­emelt vasúti tarifa folytán olyan magas a szállítási díj, hogy az lényegesen növeli a kiadásokat, igy tehát kénytelen közelebbről való munkásokat alkalmazni. Egyébként is tapasztalhatjuk, t. Nemzetgyű­lés, hogy a közgazdaságra és a közélelmezésre is minő káros hatással van, hogy a munkások nem tudnak távolabbi vidéken elhelyezkedni. Emiatt virágzásnak indult mezőgazdaságunk kezd vissza­fejlődni, egyes vidékeken külterjessé válik a mező­gazdálkodás, más helyen, ahol sűrűbben laknak munkások, munkaalkalomban van hiány. Mikor aztán jön a tél, akkor mindenféle akciókról kell gondoskodnunk, hogy munkabíró embereknek ad­hassunk legalább annyit, amivel tengethetik éle­tüket és áttelelhetnek. Én nagyon gyümölcsöző engedménynek tar­tom azt, ha az igen t. kereskedelemügyi minister ur megszívlelve az interpellációmban foglaltakat, visszaadja a munkásoknak ezt a szokásban volt kedvezményt, nevezetesen lehetővé teszi a jövőre liézve is, hogy ha munkások munkahelyükre cso­. évi január hő 17-én, szerdán. portosan utaznak, vagy onnan otthonukba vissza­térnek, lényegesen olcsóbban utazhassanak, mint egyébként, ha csak passzióból utaznának. (Elénk helyeslés jóbbfelől és a baloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a keres­kedelemügyi minister urnák. Ki a következő interpelláló ? Bartos János jegyző : Pakots József ! PakotS JÓZSef : T. Nemzetgyűlés ! Mikor be­jegyeztem interpellációmat, arra gondoltam, hogy talán szolgálatot teszek a belügyminister urnák interpellációm előterjesztésével, mert meg voltam győződve arról, hogy ő sietve fog nekem válaszolni s ezen az utón is megnyugtatni igyekszik azt a közvéleményt, . .. Peídl Gyula : Szépen siet ! Itt sincs ! PakotS JÓZSef : . .. amely ma nagy nyugta­lanságban van, mert ismételten jelentkezni lát olyan tüneteket, amelyek immár négy esztendő óta megbontják társadalmunk békéjét és nyu­galmát. Tegnap este a Fővárosi Operettszínházban előadás alatt, az első felvonás vége előtt fiatal­emberek revolverekkel lövöldözni kezdtek. Páni­kot idéztek elő. Másik részük pedig ostrom alá vette a színházi épület egyik oldalbejáróját, azzal a célzattal, hogy behatolva, ott további rendzava­rásokat folytasson." Elképzelhetetlen, t. Nemzetgyűlés, hogy mi következhetett volna be ebből az alávaló, gyalá­zatos, eléggé el nem Ítélhető revolver es merénylet­ből, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ha a közönség elveszíti fejét s ha egy tumultuózus menekülés áll elő, . . . Fábián Béla : Kosary nem vesztette el lélek­jelenlétét ! PakotS JÓZSef :. . . ahol letiporják egymást az emberek s amely rettentő és a félelem elemi erejé­vel jelentkező ilyen menekülés kétségtelenül áldo­zatokat szedett volna. Véletlen szerencsének, a Gondviselés szere­pének tudhatjuk be azt, hogy ebből a felháborító és borzasztóan gonosz szándékkal kieszelt me­rényletből további súlyos és mindnyájunkat mélyen megrendítő konzekvenciák nem származ­tak.. Engedelmet kérek,' t. Nemzetgyűlés, hiszen ezek az események ... Rassay Károly : Tervszerűen ismétlődnek ! PakotS József : ... nem ujak Magyarország­nak s ennek a szerencsétlen városnak társadalmi és politikai történetében, Rassay Károly : Visszatérő jelenségek ! Fábián Béla : Mindig ugyanarról a helyről ! Halász Móric : Gyalázatos jelenségek ! Kuna P. András : 1918-ban kezdték először az ébredők ellen ! PakotS József : Emlékezzünk csak arra, hogy egész sorozatos bűncselekmények történtek, ame­lyeknek emlékét felidézni is kellemetlen, és amely bűncselekmények, merényletek súlyos nagy károkat okoztak nemcsak az ország presztízsének, de a%

Next

/
Oldalképek
Tartalom