Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
356 r A nemzetgyűlés 85. ülése 1921 Olvassa) : »Van-e tudomása a t. minister urnák arról, hogy a mezőgazdasági munkásoknak a munkaalkalom kinálkozásának helyén való elhelyezkedését a vasúton való utazásoknál élvezett menetdíj kedvezmény megvonása a viteldíj emelése folytán erősen akadályozza ? . Van-e tudomása arról, hogy ezen kedvezmény megvonása olyan költségtöbbletet jelent, hogy a mezőgazdasági munkásoknak otthonuktól távolabb eső helyen való alkalmazását majdnem lehetetlenné teszi. Nem gondolj a-e, hogy ez az intézkedés erősen okozója azon visszás állapotnak, hogy a nyári nagy munkaidényben egyik vidéken munkáshiány, míg máshol munkaalkalom hiánya akadályozza egyfelől a gazdálkodás rendes menetét, másfelől a munkások rendes megélhetését ? Hajlandó-e ezeket orvosolni s a mezőgazdasági munkásoknak csoportos utazás esetén, menetdíjkedvezményt engedélyezni ?» (Élénk he. lyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Azért olvastam fel először is interpellációmat, hogy ebből is látni méltóztassanak, hogy nincsen szándékomban hosszasan beszélni. Egy 8 órás ülés után nincs az embernek kedve hosszú interpellációs indokolások elmondásához. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Interpellációm előterjesztését az tette indokolttá, hogy mindenfelől hallani panaszokat, hogy a munkások nem tudnak elhelyezkedni, főleg azért, mert nem élvezik azt a kedvezményt, amelyben jobb időkben, különösen 1919 előtt még részük volt. Legyen szabad csak egy példát felhoznom. Mezőkövesd a legjobb munkások lakóhelye. Ez a község minden esztendőben 5—6 ezer mezőgazdasági munkást szokott adni. Ezek előre elszerződnek, mert hiszen sommás munkára szoktak menni, tavasztól késő őszig, (Igaz! Ugy van!) de ezidő szerint még egyetlenegy sincs elszerződve közülük. Eddigi munkaadójuk azt mondotta, hogy munkájukkal meg van teljesen elégedve, de a felemelt vasúti tarifa folytán olyan magas a szállítási díj, hogy az lényegesen növeli a kiadásokat, igy tehát kénytelen közelebbről való munkásokat alkalmazni. Egyébként is tapasztalhatjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy a közgazdaságra és a közélelmezésre is minő káros hatással van, hogy a munkások nem tudnak távolabbi vidéken elhelyezkedni. Emiatt virágzásnak indult mezőgazdaságunk kezd visszafejlődni, egyes vidékeken külterjessé válik a mezőgazdálkodás, más helyen, ahol sűrűbben laknak munkások, munkaalkalomban van hiány. Mikor aztán jön a tél, akkor mindenféle akciókról kell gondoskodnunk, hogy munkabíró embereknek adhassunk legalább annyit, amivel tengethetik életüket és áttelelhetnek. Én nagyon gyümölcsöző engedménynek tartom azt, ha az igen t. kereskedelemügyi minister ur megszívlelve az interpellációmban foglaltakat, visszaadja a munkásoknak ezt a szokásban volt kedvezményt, nevezetesen lehetővé teszi a jövőre liézve is, hogy ha munkások munkahelyükre cso. évi január hő 17-én, szerdán. portosan utaznak, vagy onnan otthonukba visszatérnek, lényegesen olcsóbban utazhassanak, mint egyébként, ha csak passzióból utaznának. (Elénk helyeslés jóbbfelől és a baloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Ki a következő interpelláló ? Bartos János jegyző : Pakots József ! PakotS JÓZSef : T. Nemzetgyűlés ! Mikor bejegyeztem interpellációmat, arra gondoltam, hogy talán szolgálatot teszek a belügyminister urnák interpellációm előterjesztésével, mert meg voltam győződve arról, hogy ő sietve fog nekem válaszolni s ezen az utón is megnyugtatni igyekszik azt a közvéleményt, . .. Peídl Gyula : Szépen siet ! Itt sincs ! PakotS JÓZSef : . .. amely ma nagy nyugtalanságban van, mert ismételten jelentkezni lát olyan tüneteket, amelyek immár négy esztendő óta megbontják társadalmunk békéjét és nyugalmát. Tegnap este a Fővárosi Operettszínházban előadás alatt, az első felvonás vége előtt fiatalemberek revolverekkel lövöldözni kezdtek. Pánikot idéztek elő. Másik részük pedig ostrom alá vette a színházi épület egyik oldalbejáróját, azzal a célzattal, hogy behatolva, ott további rendzavarásokat folytasson." Elképzelhetetlen, t. Nemzetgyűlés, hogy mi következhetett volna be ebből az alávaló, gyalázatos, eléggé el nem Ítélhető revolver es merényletből, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ha a közönség elveszíti fejét s ha egy tumultuózus menekülés áll elő, . . . Fábián Béla : Kosary nem vesztette el lélekjelenlétét ! PakotS JÓZSef :. . . ahol letiporják egymást az emberek s amely rettentő és a félelem elemi erejével jelentkező ilyen menekülés kétségtelenül áldozatokat szedett volna. Véletlen szerencsének, a Gondviselés szerepének tudhatjuk be azt, hogy ebből a felháborító és borzasztóan gonosz szándékkal kieszelt merényletből további súlyos és mindnyájunkat mélyen megrendítő konzekvenciák nem származtak.. Engedelmet kérek,' t. Nemzetgyűlés, hiszen ezek az események ... Rassay Károly : Tervszerűen ismétlődnek ! PakotS József : ... nem ujak Magyarországnak s ennek a szerencsétlen városnak társadalmi és politikai történetében, Rassay Károly : Visszatérő jelenségek ! Fábián Béla : Mindig ugyanarról a helyről ! Halász Móric : Gyalázatos jelenségek ! Kuna P. András : 1918-ban kezdték először az ébredők ellen ! PakotS József : Emlékezzünk csak arra, hogy egész sorozatos bűncselekmények történtek, amelyeknek emlékét felidézni is kellemetlen, és amely bűncselekmények, merényletek súlyos nagy károkat okoztak nemcsak az ország presztízsének, de a%
