Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
À nemzetgyűlés 85. ülése 192 Az elnökök is tévedhetnek, én is tévedtem nem egyszer, mint elnök, — nem is szégyeltem ezt bevallani. Most is arra akartam figyelmeztetni az elnök urat, hogy a kérdést tévesen tette fel, amennyiben a 215. §-nak csak a) pontjára tette fel a kérdést, holott mindhárom pontra kellett volna a kérdést feltenni. A Ház tehát mindenesetre megadta volna nekem a jogot és meg is kellett volna a jogot adnia, hogy a házszabályok helyes alkalmazásához felszólaljak. (Zaj.) Elnök: A t. képviselő urnák annyit kívánok megjegyezni, n °gy én talán tévedtem abban, hogy a személyes kérdés, a házszabályokhoz való felszólalás és a félreértett szavak helyréi gazitásának igen gyakori előfordulása esetén a tárgyalás megszakittatik és nem ez volt az első alkalom, hogy ezeknek a kérdéseknek felvetésével a tárgyalás tényleg megszakittatott. Épen azért, mert a személyes kérdések elfajulása a tárgyalás menetét nemcsak hogy már megszakította, de még tovább is megszakította volna, elérkezettnek láttam az időt, hogy a tárgyalás nyugodt menetének biztosítása céljából ezt a kérdést feltegyem. (Helyeslés a jobboldalon.) Lehet, hogy lapsus volt nálam az, hogy csak a 215. § a) pontjára tettem fel a kérdést, mert a házszabályok szerint a 215. § mindhárom pontjára együttesen kell ez esetben a kérdést feltenni. Az intencióm és szándékom azonban ez volt, amint ezt az eljárásomból is méltóztattak látni. (Ugy van!) Ezt a lapsust beismerem és méltóztassanak ugy tekinteni a dolgot, hogy itt is házszabályszerüen kívántam eljárni, és nemcsak az a) pontra, hanem a b) és c) pontra is kívántam a t. nemzetgyűléstől ezt a felhatalmazást megkapni. Azért is Emiltettem (Élénk helyeslés jobbfélol.) Rassay képviselő ur felszólalásánál, hogy neki igenis elnöki diskrecionális jogom alapján adtam meg a szólásjogot. (Helyeslés.) Drozdy képviselő ur szintén a házszabályokhoz kivan szólni. A szó őt megilleti. Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlési Én arra az esetre vonatkozólag kívánom a nemzetgyűlés figyelmét néhány percre igénybe venni, amely a jegyzői emelvényen történt akkor, amikor a szólásra feliratkozottakat fel kellett volna hivni. Mindannyian láttuk, hogy néhányan azok közül, akik szólásra fel voltak iratkozva, az egész délutánt itt töltötték, készen voltak beszédeikkel és alig várták, hogy a sor reájuk kerüljön. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az egyik Szabó Imre képviselő ur, a másik Nagy Ernő képviselő ur, (Zaj és felkiáltások jobbfélol : ülve maradtak !) akik itt ültek és várták a felszólítást, viszont a kormánypárton is kellett lenni valakinek, aki szintén fel akart szólalni. Valamennyien tanúi voltunk annak, hogy fülsiketítő zaj volt, (Felkiáltások jobbfélol : Ott zajongtak !) az elnök ur pedig nem teremtett kellő csendet ahhoz, hogy a jegyzők által halk hangon feléi?« január hó 17-én, szerdán. 34-7 olvasott neveket az illető képviselők. meghallhatták volna. (Zaj.) Nem áll módomban a házszabályoknak szakaszaira hivatkozni, mert a házszabályok nem forognak a képviselők kezein, (Igaz! Ügy , van!) de józan ésszel könnyen megállapítható, hogy minden házszabályban kell lenni egy olyan szakasznak, amely kimondja, hogy amig az elnök a Házban rendet nem teremt, amig itt nincs olyan csend, hogy a feliratkozott szónokok a jegyzők által történt felhívást tudomásul vegyék, addig azoknak a szónokoknak nevein továbbesni nem lehet. Minthogy erre a körülményre az egész Ház tanúm lehet, (Nagy zaj.) azért fakadtunk ki. valamennyien ós azért használtuk azt a kifejezést, hogy itt talán puccs készült. Eszemágában sem volt, hogy az elnök urat gyanúsítsam meg azzal, hogy puccsot kívánt volna elkövetni. De igenis, le kell szögeznünk azt a tényt, azt a valóságot, hogy a jegyző urak, ha talán öntudatlanul is, de beleestek abba a hibába, hogy sorra olvasták fel a neveket anélkül, hogy a felszólalni kívánók erről tudomást szerezhettek volna. Ezt kívántam csak leszögezni, nehogy az ilyen eset még egyszer előfordulhasson. (Nagy zaj.) Elnök : Perlaki G-yörgy képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Perlaki György: T. Nemzetgyűlés! Drozdy t. képviselőtársam kritika tárgyává tette a jegyzők működését. Rothenstein Mór: Nagyon helyesen! (Nagy zaj jobbfélol.) Perlaki György : Az előbbi közbeszólásában határozottan azt állította, hogy a jegyzők, vagyis azok, akik a neveket olvassák, csinálnak puccsot. Ezt az állítását a leghatározottabban visszautasítom, mert én a neveket hangosan olvastam fel. (Igaz ! Ugy van ! jobbfélol.. Felkiáltások : Mindenki hallotta !) Az egyes felolvasott, nevek között szünetet tartottam. Tanuja ennek Szilágyi t. képviselőtársam is ; az ő nevének felolvasása után is megvártam, amig intett, hogy nem kivan szólani és azután szólítottam a következő szónokot. (Ugy van!) Határozottan visszautasítom ezt a vádat még azért is, mert mi jegyzők minden egyes alkalommal az elnök ur felszólítására olvassuk fel a következő szónok nevét, tehát nem a saját magunk elhatározásából, hanem akkor, .amikor az elnök úrtól erre vonatkozólag utasítást kapunk. Mi tehát semmiféle puccsot nem akartunk csinálni ... . u: Drozdy Győző : Nem is. azt mondtam én ! Perlaki György: ...... és minden ilyen gyanúsítást a leghatározottabban, visszautasítok. (Helyeslés és taps a jobboldalon.), Elnök : Ugron Gábor képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólani, ;,;.,, ... •>\f ;i 46*
