Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hő 17-én, szerdán. 335 Peidl Gyula : Nem szívesen ugyan, de olvassa'! (Derültség.) Halász Móric : Mi épen igy vagyunk. Csontos Imre : Csodálatos : eszi a meggyet és nem szereti. (Derültség a jobbóldalon.) Reisinger Ferenc : A jól informáltsághoz hozzátartozik, hogy az ellenzék véleményével is tisztában legyünk. Az a képviselő, aki homokba dugja a fejét, és nem törődik más pártok, más osztályok kérdésével, nem hiszem, hogy a törvényhozásba teljesíteni tudja kötelességét ugy, ahogy azt annak idején választóinak megígérte. Én tehát azt mondom, méltóztassanak csak olvasni a Népszavát és akkor meggyőződnek arról, hogy ez a hang, amit itt az imént felolvastam, sokkal inkább kocsmai hang, és sokkal inkább a kloákának hangja... Csontos Imre: A szegény munkásokat jól vezetik. Peyer Károly: Ezt ők is mondják. Pikler Emil : A munkások meg vannak elégedve. Bízza csak rájuk. Csontos Imre : Mutatják, hogy erkölcsileg miképen ! Elnök : Csendet kérek, képviselő ur. Csontos Imre: Annyi bizonyos, az ilyen atyafit kihajtanám a nép közé... Elnök : Csontos képviselő urat ismételten figyelmeztetem, szíveskedjék csendben maradni. Peyer Károly : Lloyd George ma vakarózni fog. Reisinger Ferenc: Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy arra a közbeszólásra, amit Csontos képviselő ur tett, hogy t. i. a munkásokat szépen neveljük, megjegyezem azt, hogy a munkások nevelését csak bizza ránk. A munkásság érdekei talán nem mindenben azonosak Csontos képviselő ur érdekével, és nincs kizárva, hogy ami a képviselő ur szemében rossznak tűnik fel, az a munkások szemében jó. Peidl Gyula: Sőt valószínű. Reisinger Ferenc: Méltóztassanak ezt ránk bízni, és mi csináljuk a magunk dolgát ugy, ahogy azt a munkásérdekek megkövetelik. Csontos Imre : Az ég ellen és a magyarok Istene ellen vétkezünk, amikor őket magukra bízzuk. Elnök: Itt pedig a házszabályok ellen vétkezik folyton a képviselő ur. (Taps, derültség.) Reisinger Ferenc: Még egyetlenegy nagyon kellemetlen kérdéssel óhajtok foglalkozni, és méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezt a kérdést is épugy a közérdek szempontjából bíráljam el, mint ahogy azt bármely más u. n. jó hazafi elbírálhatná. (Mozgás a jobboldalon.) Arról akarok beszélni, hogy Magyarországon a proletárdiktatúra bukása után állandóan vannak jelenségek, amelyek a jogrenddel össze nem egyeztethetők. Hegedűs György : Nem akarják elfelejteni azt a diktatúrát sehogy sem, Peidl Gyula: Nem is lehet, mert maguk folytatják! (Ugy van! a baloldalon.) Pikler Emil : Nézzék meg, még tizenöten vannak feliratkozva. Reisinger Ferenc : Mindjárt meglátjuk, képviselő ur, igaz-e ez a közbeszólása. Nekem az a felfogásom, hogy külpolitikánkra végtelenül rossz hatással vannak ezek az állandó megújuló esetek. Nekem az a felfogásom, hogy kifelé, külpolitikailag, sokkal, de sokkal többet elérhetett volna kormányzatunk, ha ezeket az elemeket az őket megillető helyre tudta volna visszzaszoritani. Nagyon röviden akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni, és bármilyen fájó is, el fogom mondani, (Zaj.) tehát ajánlom, hogy ne is méltóztassanak ebben zavarni, mert úgyis elmondom. Arról van szó, hogy amikor a békekötés miatt kint voltak kiküldötteink Trianonban, ennél a nagy, a magyar nemzetre nézve rendkívül nagyjelentőségű és életbevágóan fontos aktusnál, azalatt idebent az országban olyan esemény történt, amit a kiküldöttek bélyegeztek meg legjobban, amikor annak elkövetését helytelenítették. Ez az eset Somogyi és Bacsó meggyilkolása volt. Azután amikor kiküldötteink kint tárgyaltak Grenuában nagy horderejű fontos kérdésekről, akkor, történt a dohány-utcai bombarobbanás. Ma pedig,... Pikler Emil : Szinházrombolás ! Reisinger Ferenc :... amikor a határincidens, a jóvátétel kérdéseinek súlyos esete kopogtat, zörget ablakunkon, akkor éretlen tacskók a Fővárosi Operettszínházban revolvert puffog« tatnak. (Mozgás a jobboldalon.) Peidl Gyula : Rendszeres hazafiság. (Felkiáltások a jobboldalon : Ennek is a kormány as oka?) Reisinger Ferenc : Igenis a kormány, mert a kormánynak — majd meg fogom mondani, miért — kötelessége lett volna végre ezeket a megnyilatkozásokat erélyes kézzel elfojtani. Pikler Emil: Preventivákkal! Megvan rá a mód, fel kell oszlatni azokat az egyesületeket, amelyek ezt propagálják. Meskó Zoltán : Nem csinálja ezt egyesület ! Pikler Emil: Dehogy nem, bejelentették, hogy a tettek mezejére lépnek. (Zaj jóbbfelöl ; felkiáltások: Mégsem kell a rendiörvény!) Elnök : Csendet kérek ! Reisinger Ferenc : Arra a közbeszólásra, amely ugy szól, hogy azért mégsem kell a rendtörvény neki, azt felelem, hogy az eddigi események azt mutatják, hogy a rendtörvény nem ezek ellen az elemek ellen volt tervezve. Pikler Emil : Ugy van, azok ellen van ez a rendtörvény, akik ezt megkritizálják. Szomjas Gusztáv: Elfogták a két csirkefogót! Reisinger Ferenc: Ne méltóztassanak azonban izgulni, kijelentettem, hogy ezt az egész kérdést a köz szempontjából és az ország egyetemes, nagy érdekeinek szempontjából bírálom és hozom ide,