Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-84
$60 A nemzetgyűlés 84. ülése 1923. évi jwmár hó 16~ân, kedden. jen% Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy addig is, amig a belvizek szabályozásának kérdését az állam veheti kezébe, felhatalmazás adassék a földmivelésügyi kormánynak, hogy szükség esetén a társulatok autonómiájának felfüggesztése mellett is kényszerithesse őket a bajok sürgős orvoslására. (Ugy van! Ugy van!) Nem mulaszthatom el felhivni a t. kereskedelemügyi minister ur szíves figyelmét arra, amit a múlt évben is szomorúan tapasztaltunk, t. i., hogy a szénkormánybiztosság nem volt képes kellő időben ellátni a társulatokat szénnel és így megesett, hogy a legnagyobb szükség esetén két-három hétig is szüneteltek a szivattyútelepek és a viz folyton szaporodott. Nagyon kérem a t. kereskedelemügyi minister urat, szíveskedjék a szénkormánybiztosságot utasítani, hogy a vizi társulatokat még a tél folyamán lássa el annyi szénnel, amennyi feltétlenül szükséges arra, hogy a szivattyútelepek állandóan működésben legyenek. A. t. pénzügy minister ur szives figyelmébe akarom ajánlani azt a kérdést, mely a falusi embereket legjobban izgatja. Két esztendőn keresztül meg volt engedve a földművelő népnek, hogy saját szükséglete céljaira dohányt termelhessen, ugy emlékszem, 200 palánta volt engedélyezve és most a falvakból mindenünnen azt halljuk, hogy a falusi néptől ezt a kedvezményt meg akarja vonni a pénzügyminister ur. Tudjuk, hogy a falvakban az az egy-két trafik havonta csak egyszer-kétszer kap dohányféléket, ugy, hogy a falusi emberek, akik nagyon szeretnek dohányozni, egy-két, esetleg három napig is kénytelenek elfecsérelni az időt a trafik előtt, ellopják munkaidejüket a mezőgazdaságtól, csak azért, hogy dohányt vásároljanak, dohány pedig nincs, mert kellő mennyiségben nem adnak. (Ugy van ! a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur nagyon megtalálja számadását, ha a dohánypalánta árát magasabbra szabja meg, de a nemzet is találja meg számadását, ha a falusi nép nem veszíti el azt a munkaidőt, amit elácsorog a trafik előtt, hanem azt is felhasználja a mezőgazdasági teendők elvégzésére (Ugy van! a jobboldalon.) Ennél ártatlanabb kívánságot a falusi ember nem terjeszthet a minister ur elé. Létay Ernő: Földadót kapunk, de dohányt nem! Temesváry Imre: A földbirtokreform kérdéséről az indemnitási vitában oly sokan beszéltek már, hogy erről feleslegesnek tartom megemlékezni, azonban egyetlen tételt ki kell ragadnom és a földmivelésügyi minister ur szives figyelmébe ajánlanom. A megváltási ár megállapítása a törvény szerint vegyes bíróságra van bízva. Minthogy pedig van szakbiróságunk, az országos földbirtokrendező bíróság, mely sokkal jobban tudja mérlegelni a viszonyokat, sokkal jobban ismeri a szociális érdekeket, melyek a föi^r#)rjnboH fűződnek, szükségesnek tartanám, ha a földmivelésügyi minister ur esetleg novelláris módosítással arra törekednék, hogy a megváltási ár megállapítását a vegyes bíróság hatásköréből kivegye és az országos földbirtokrendező bíróságra ruházná át. (Helyeslés jobbfelöl.) Létay Ernő : Hatmillió koronát állapitanak meg egy hold földért. Temesváry Imre : Óriási árakat állapitanak meg, amelyek nem felelnek meg azoknak a szociális követelményeknek, amelyek a földreformhoz fűződnek. Méltóztassék megengedni, ha áttérek a közgazdasági élet azon kívánalmaira, melyeket azért vagyok bátor előhozni, mert azt remélem, hogy ugy általános közgazdasági életünkre, valamint a nemzet vagyonosodására alap nyilik, és a befolyó jövedelmek hozzájárulhatnának azon szükségletek kielégítéséhez, amelyekről a nemzetgyűlésben oly sok szó esett. Elveszítettük hazánk azon részeit, amelyekből bőséges természeti kmesek állottak rendelkezésünkre, amelyek e nemzet fenmaradását hosszú évezredekre biztosították. De ha már ezeket a felkutatott és bőséges természeti kincseket magában rejtő területeket elveszítettük, feltétlenül szükséges, hogy felkutassuk országunknak még megmaradt részein mindazon helyeket, ahol reményünk van még természeti kincsek találására. Ebben a törekvésünkben igen nagy segítségünkre van a D'Arcy angol céggel a múlt években megkötött petróleum- és földgázkutatási szerződés, amely, sajnos, a nemzetgyűlésben igen nagy támadásoknak volt annak idején kitéve. Hogy pedig milyen előrelátó volt a kormány az ő szakközegeinek véleménye alapján, amidőn e szerződést megkötötte, legjobban bizonyítja az, hogy az angol cég már eddig elfurt körülbelül 100.000 font sterlinget és bizony még pozitív eredményt alig tud felmutatni. Ezt a horribilis nagy összeget szerencsétlen országunk háztartása nem lett volna képes elviselni, a magas valutájú angol cég azonban ezt könnyen megtehette, abban a reményben, hogy siker esetén a befektetett tőkéjének kamatait busásan meg fogja kapni, de Magyarország is szerencsés lesz, mert minden előzetes költség befektetése nélkül hozzájut ahhoz az összeghez, amelyet a petróleum- és földgázrészesedésből a szerződés neki juttat. A földgáz- és olajlehetőségekre való tekintettel igen melegen ajánlom a pénzügyminister ur figyelmébe a hortobágyi földgázfurást, mely már, hála Istennek, biztos reményekkel kecsegtet. De szükségesnek tartanám, hogy a Hortobágy környékén felkutatott második dómon is folytassák a fúrásokat, mert ezek, geológusaink szerint, szintén reményteljesek. Szükségesnek tartanám, ha a t. pénzügyminister ur melegen istápolná a geológiai kutatásokat és kiterjesztené a geofizikai méréseket az összes hasznosítható ásványokra is. A mai rendszer mellett ugyanis úgyszólván egyetlen állami geológus ós a, D'Arcy angol cég geológusa végzi ezt a munkát.
