Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
250 A nemzetgyűlés 83, ülése 1923 Mindaz azonban, amit e téren látunk, ellenkezője annak, amit a kormány programmjában igér. A valóságban nem kisiparmentés történik, banem a kisipar teljes tönkretétele, teljes megfojtása. A továbbképzésnek is, ugy látszik, legfőbb akadálya, bogy ezt szintén nem találják olyan fontos kormányzati teendőnek, amely megérdemelné, hogy megfelelő anyagi dotációval lássák el azokat az iskolákat, melyekben a továbbképzés történhetik. Ezért van az, hogy a budapesti igen kiváló tfchnológiai szakiskolán a továbbképzés teljesen megakadt, ami nem is csodálható, mert az előadó tanerőknek óradíja még ma is hatvan korona. Amikor a tanerő villám« isköltsége is ennyibe kerül, nem lehet elvárni tőle, hogy odaadással, lelkiismeretességgel vállalkozzék ennek a munkának végzésére. Ennek tudható be, hogy a technológián a galvanizáló, könyvkötő, fémszinező, fapácoló és textil-tanfolyamok oktató tanerő hiányában teljesen megszűntek, ezeket a tantárgyakat már nem adják elő. A kereskedelemügyi minister ur figyelmét felhivom egy más körülményre is. Szólnom kell a vasúti tarifa indokolatlan, horribilis emeléséről és azokról a kedvezményekről, amelyeket széltében-hosszában csaknem mindenki élvez a vasúton, annyira, hogy az első és második osztályon utazó közönség tekintélyes része vagy ingyen utazik, vagy pedig az utazásért aránylagosan is olyan kis összeget fizet, amely az államvasutak készkiadását sem fedezi. Sajátságos jelenség az, amely leginkább nálunk fejlődött ki, mert sehol külföldön a szabadjegyek ós kedvezményes jegyek olyan tömegét nem látjuk meghonosítva, sehol nem veszi igénybe annyi ember az állam ezen kedvezményét, mint nálunk. Különösen kirivó ez most, amikor a vasúti tarifa hihetetlen mértékben való felemelése következtében odáig jutottunk, hogy a nagyobb szállítmányozási és fuvarozási vállalatok már körleveleket intéznek az ipari vállalatokhoz és felajánlják szolgálataikat a tengelyen való fuvarozáséa. Ez azt bizonyítja, hogy visszatértünk az őskori szállítási eszközökhöz, a tengelyen való szállításhoz, amely olcsóbh, mint a .vasúti szállítás. A vasuti kedvezményes jegy rendszerének tulajdonitható, hogy ipari vállalatok nagy tömegben alkalmaznak különösen nyugdíjas tisztviselőket, akik küldöncszolgálatot látnak el az ország minden részében, és akik magukkal viszik azokat az árukat, amelyeket fehéráruként kellene a vasútnak szállítania, amiből az államra kétszeres kár háramlik. Viczián István : Korlátozva lett/A nyugdíjasok csak tizenkétszer utazhatnak. Györki Imre: Ezt a rendszert a kereskedelmi minister urnák meg keli változtatnia, vissza kell térnünk oda, — és ezt én már a nemzetgyűlés tagjaira is kiterjeszteném — hogy mindenki, aki az állam, szolgáltatását igénybeveszi, fizesse meg. Ha az állami tiszjfcviselők évi január hó 12-én, pénteken. mostani fizetése mellett ez nem történhetik meg, tessék nekik olyan dotációt adni. hogy magánjellegű utazásaikat is rendes áron fedezhessék. A postáról is szólani akarok. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a vasúton megadnak, a postánál nem látjuk, holott logikus az lenne, hogy a kedvezményeket az ingyenes levelezés, a postaküldemények ingyenes továbbitása, a kedvezményes telefonhasználat formájában is meg kellene adni. A postánál e kedvezményeket nem látjuk, holott ha a képviselő vasuti szabadjegyet kap, ugyai olyan megokolással azt lehetne mondani, hogy az ingyenes postai levelezést is lehetővé kell tenni a képviselőnek, mert a választókkal való érintkezés ezt is megkívánja. Én azonban abból indulok ki, hogy mindenki fizessen meg mindennemű szolgáltatásért, és ezért ezt is a legteljesebben mértékben elitélném, mint ahogy elitélem Hegedűs Lóránt volt pénzügy minister ur által bevezetett azt a rendszert, amellyel, megszüntette az állami hivatalok és közintézmények postai díjkedvezményét, jés ehelyett'behozta a hivatalos bélyegek rendszerét, amely mellett a bélyegek elkészítése, elszámolása és adminisztrálása jóval többe kerül az államnak, mint amennyit kitett az állami és közintézmények postai kedvezménye. Ha a kereskedelmi ministerium beviszi az egyenlő elbánást a vasuti közigazgatásba is, meglehetős anyagi sérelemtől mentesítjük az országot. A kereskedelmi minister ur figyelmét még egy körülményre kell felhívnom. Gyakran hivatkoznak arra, hogy egyes kijelentések ártanak az országnak külpolitikai szempontból, hangoztatni szokták, hogy a kormánynak kötelessége a külföldi sajtószolgálatot ugy megszervezni, hogy ez a külföldi sajtószolgálat állandóan ébren tartsa az ország iránt és az itteni állapotok iránt való érdeklődést, és mintegy irányitólag hasson a külföldi lapokra. A kezemben van a legkiválóbb angol folyóirat, a Manchester Guardian novemberi száma, amelyben részletes ismertetést találunk Románia vasérceiről és bányán szatának igazgatásáról, részletes kimutatást arról, milyen Románia bányászata, milyenek vas-, érctelepei stb. A cikk Románia ásványterületeit a következőképen jelöli meg (olvassa) : »A terület, amely ásványokban gazdag, kezdődik a Tiszánál és kelet felé terjedve odáig tart, ahol a Tisza és a Szamos összefolyik és innen északkelet és délnyugat felé, Maros, Hunyad- és, Krassó-Szörény megye felé folytatódik, amig a Dunát eléri, és ez a terület öt zónára oszlik. Az északi területhez tartoznak a Tisza közelében Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka vármegyék, továbbá a Biharhegység, a fölgáz- és sóterületek, az aranybányák területe, és végül az egész szénbányaterület, amelyen Hunyad, Maros- és Turnszeverin tartományokban az egész vasipar koncentrálódik.*, . Tehát.egy. ítngol tudományos folyóiratban. .
