Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
244 A nemzet g y ü lét 83. ülése 1923. Györki Imre" A bel ügy m in ister Tir, amikor erről a törvényjavaslatról nyilatkozik, — legutóbb hirlapi közleményt tett közzé s abban magyarázta meg álláspontját — mindig arra szokott hivatkozni, hogy ez az intézkedés, amelyet a javaslat magában foglal, nevezetesen a kitiltás, felügyelet alá helyezés, dologházba utalás, tulajdouképen nem büntetés jogászi értelemben, hanem csak megelőzés. Prevenció szempontjából hozzák be ezeket a szigorú intézkedéseket, amelyeket büntetőtörvénykönyvünk még mint büntetéseket sem ismer. Büntetőtörvénykönyvünk is csak meghatározott időtartamú szabadságvesztést állapit meg, mig ez a törvényjavaslat bevezeti a meghatározott időtartamnélküli szabadságvesztés-büntetést, mert hogy ez megelőzés, nem tényleges büntetés, ez lehet finom distinkció egy mmisteri nyilatkozatban, a valóságos életben azonban mégis szabadságvesztés-büntetés. De a minister ur azt is mondotta, hogy ennek az intézménynek a megelőzése a legfőbb törekvése. Éti kérem a t. Nemzetgyűlésnek azokat a tagjait, akik jogászok és jogi problémákkal, a büntetőjog kérdésével foglalkoztak, mondják met*, vájjon minden büntetésnek részben nem az-e a célja, hogy a bűnöket megtorolja, nem az-e, hogy javítson és elrettentés utián a bűncselekmények elkövetésének megelőzését célozza. Ezt szolgálja a büntetőtörvénykönyv is. Minek ezeket az intézkedéseket megadni a közigazgatási hatóságoknak, minek ilyen nagy hatalmat adni a közigazgatási hatóságnak, olyan hatóságnak, amelynek semmi érzéke sincs az ilyen dolgok iránt, amelyben jogilag nem képzett emberek ülnek, mondhatnám azt is, hogy jogilag teljesen analfabéták vezetik a közigazgatást és fognak ezekben a kérdésekben Ítélkezni. Viczián István: Hogy lehet ilyet beszélni! (Zaj.) Pikler Emil: Micsoda szolgabíró az, aki a női szavazót nem isim-ri el választópolgárnak! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : A példa bizonyít !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szijj Bálint: Mit szól hozzá Nagy Ernő mint volt közigazgatási tisztviselő? Györki Imre: Ibcsánatot kérek, köztem és Viczián képviselőtársam között lehet eltérés eimek a dolognak megit élésében. Az én felfogásom ugyanis az, hogy az a főszolgabíró, vagy szolgabíró, aki a jogon az abszolu oriumot megszerezte, az még nincs képesítve arra, hogy ezzel az abszolu'oríurnával kezében embereket szabadságuktól fosszon meg. KÓSZÓ István : Akkor nem lehet még szolgabíró ! Drozdy Győző: Még abszolutórium nélkül is vannak! Nézzék awg a szekszárdi szolgabírót ! Klárik Ferenc: Éi az ítélet* ellen csak birtokon kívül lehet fellebbezni ! Györki Imre: Mis ügyekben sokkal magasabb képzettségű birák ítélkeznek. Méltóztassék itt is évi január hó 12-én, 'pénteken. ezt a módszert alkalmazni és nem kiszolgáltatni jogban járatlan és tudatlan embereknek az állampolgárok ezreit és tízezreit. KÓSZÓ István : Nincsenek kiszolgáltat va ! Minősített emberek azok, akik abban az állásban vannak ! Viczián István : Nem olvasta a törvényjavaslatot ! Reisinger Ferenc: Majd meglátom, mikor Kószó bácsiról fog szólni a nóta, mit fog mondani. Rákerül a sor magukra is a törvény alapján. Viczián István : Tessék elolvasni a javaslatot és tárgyilagosan beszélni ! Drozdy GyŐZŐ: Nahéz azt kétszer elolvasni ! Elnök: Csendet kérek. Györki Imre: T. képviselőtársam, én a törvényjavaslatot elolvastam, elolvastam az indokolást is. Lehet, hegy képviselőtársam is megtette ezt, és talán nem ju ott ugyanarra a megállapításra, amelyre én jutottam s ezért vagyok bátor az én megállapításaimat és aggályaimat a ne mze1 gy ül és el é hozni. Peidl Gyula : Azért beszél ellene, mert nem jó ! Györki Imre: T. képviselőtársam, lehet, hegy talán megnyugtat felszólalásával, — akkor én készséggel meghajlom az ön felfogása előtt, de a magyar törvényalkotás ismer ehhez a rendjavaslathoz, dologházhoz más hasonló intézményt a múltban. Van egy törvényünk 1913-ból, amely a közveszélyes munkakerülőkről szól . . . KÓSZÓ István : Azt sem tudjuk végrehajtani, mert nincs dolegház ! Györki Imre: ...és ebben a törvényben is kifejezetten ki van mondva, hogy ennek a közveszélyes munkakerülésnek megítélése nem a közigazgatásnak hatáskörébe tartozik, hanem a magyar bíróság hatáskörébe, amely előtt meg van adva a lehetőség arra, hogy betekintsünk az iratokba, meg van adva a lehetőség arra, hogy a dolgokat nyilvános tárgyalásban tárgyaljuk le és meg van adva a lehetőség arra. hogy ott a vádlott, aki ellen az eljárás folyik, védővel képviseltesse magát. Mindez nii.es meg ebben a javaslatban és így akkor, amikor a törvéi y határozott és preciz kifejezéseket nem használ, amikor nem irj a körül azokat a dolgokat, azokat a körülményeket, amelyek alkalmasak arra, hogy valakit internálótáborba vagy dologházba küldjenek, vagy hogy valaki rendőri felügyelet alá kerüljön vagy kitrt&ssék, akkor nem lehet ezeket a rendelkezéseket a közigazgatásnak a hatáskörébe átutah i. Ez a javaslat kitalálja az izgatás rélküli izgatást, hiszen maga a javaslat azt mondja, hogy : »Ha valaki a törvénynek olyan fennálló rendelkezése ellen izgat, mely nem a bün tetőtör vénykor y vben foglalt izgatásrak tekinthető« és egyéb ilyen apró kis jogi elcsuszamlásokat tartalmaz, — ilyen körülmények mellett ezt a törvényt nem lehet a közigazgatásra bizri. Drozdy GyŐZŐ ; Majd vagonszámra szállítják az embereket Zalaegerszegre ! KÓSZÓ István : Aki rászolgál, azt igenis oda viszik. Nem kell rászolgálni ! (Zaj.)
