Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-83

009 "A nemzetgyűlés 83. ülése 1923. évi január hó 12-én, pénteken. ségben nincs iskola, amelyben lakik, a szomszéd községbe kell mennie, nyolc órára ott kell lennie, és gyakran már hat órakor el kell indulnia. Drozdy Győző: Az én kerületemben három községben nincs iskola! Saly Endre: Rossz utón "hóban, vízben, rossz cipőben vagy csizmában kell megtennie az utat sötétben s reggel nyolc órakor ott kell lennie. Ofct marad azután másnap délutánig és megint csak sötétben kerül vissza. Azt hiszem, hogy azt a rendszert, amely a fővárosban bevált, meg lehet valósítani a vidéken is ugy, hogy a gyermekek később menjenek az iskolába, délután egyfolytában tanítsák őket, és korán délután még világos időben — a tél folyamán is — odahaza lehetnek és elvégezhetik azt, amit otthon kell elvégezniök. Drozdy Győző: A pedagógusok már régen mondják ! Barthos Andor: Ez helyes! Saiy Endre : Az iskolában sok olyan dolgot nem foganatosítanak, amire rendelet és törvény van. Rendelet és törvény van arra, hogy az iskolákat a községi vagy járási orvosnak látogatnia kell, meg kell vizsgálnia a beteg gyermekeket és esetleg intézkednie kell a gyermekek gyógyítása iránt. Ez a rendelkezés azonban csak papiron van meg, amint nálunk sok minderi papiron van. Ezeket az iskolavizsgálatokat nem tartják meg, és ha egyszer-máskor mégis foganatosítják, ez akkor is csak aktagyártásra alkalmas és semmiféle további intézkedést nem von maga után. Szükség van iskolai fürdők felállítására, különösen a fővárosban olyan helyeken, ahol nincs mód és lehetőség arra, hogy a gyermekeket tisztán tarthassák, szükség van arra, hogy az iskolában hozzászoktassák őket a tisztasághoz és a rendhez, mert a tisztasság fél egészséget jelent. Simon János: Pénz kell hozzá! Saly Endre : Néhány szóval még a középiskolákról akarok említést tenni. Ennek kapcsán meg keJl állapítanom azt, hogy a város a falu kultúráját teljesen elhanyagolja. Van ugyan törvény, amely kimondja, hogy minden olyan községben, amelyben legalább 5000 lélek lakik, középiskola állítandó fel, az első középiskolát azonban az illető községnek kell berendeznie, és csak a pótlásokat adja később maga az állam. Mondanom sem kell, ugyebár, azt, hogy a legtöbb község részben azért, mert nincs pénze, részben azért, mert a tanácstagoknak nincs meg a megfelelő kultúrájuk ahhoz, hogy belássák a középiskola nagy horderejét és szükségességét, nem állit fel középiskolát. I^y van ez nemcsak a messze távolfekvő vidéken, hanem a főváros közvetlen közelében is. Ismerek egy iözséget a főváros közelében, ahol a polgári iskolába beesik az eső a tetőn át, mert rossz a tető a házon, rossz, piszkos, egészségtelen helyiség, a tanári karnak, a tanszemélyzetnek nincs lakása; az iskolaépületben egy szobában lakik a tanár az igazgatóval együtt, egy piszkos, egészségtelen helyiségben. (Zaj és felkiáltások 'jobbfelöl: Hol van ez ?) Ocsán ! Méltóztassék megnézni Ocsa polgári iskoláját, hogy milyen állapotban van és akkor meg méltóztatik győződni arról, hogy milyen alacsony kulturfokon állanak a vidéki iskolák. Bogya János: Ez nem alacsony kulturfok! Ez a menekültek miatt van igy ! Yagonlakók is vannak! Maguk az okai! (Zaj és ellentmondások a szélsöbaloldaJon.) Saly Endre: A vagonlakóknak az iskolákhoz semmi közük nincsen. A kettő egymással nem függ össze. Rothenstein Mór : Ezt a diplomácia okozza ! Bogya János : Nem, hanem a maguk lázadása. (Zaj. Elnök csenget.) Saly Endre : Az idő előrehaladott volta miatt csak néhány szót akarok még az árvaházakról szólni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Meg akarom állapítani azt, hogy az árvaházak jelenlegi kezelési rendszerével nem tudok egyetérteni. Az árvaházak nem töltik be azt a hivatást, amelyet betölteniök kellene. Az árvaházak inkább fegyházhoz hasonlítanak, mint árvaházhoz. Az árvaházakban a * nevelőknek, tanítóknak a szülőt kellene pótolniok és annak a tanítónak nemcsak tanítónak kellene lennie •az árvaházban, hanem a szülőt, a gondozót is pótolnia kellene. Az árvaházakban az a rendszer van, hogy a gyermekeket, akárcsak a fegyházban, reggel 5 órakor felkeltik és reggel 5 órától este 9-ig, ahogy a szabályzatban parancsolva van, nem szabad nekik lefeküdniük. Méltóztassék egyszer megnézni az ilyen árvaházi gyermekek kirándulását. Nekem volt alkalmam sokszor megnézni őket, a körúton találkozom velük, amikor viszik, kisérik őket. Mindannyian sápadt, halavány, beesett arcú gyerekek ; elsősorban azért olyanok, mert nem tudják magukat kipihenni. Nincs semmi szükség arra, hogy a gyerekeket reggel 5 órakor felkeltsék. A gyermekeket pihentetni kell, hogy edződjenek, elég erősek legyenek ahhoz, hogy a munka harcterén, az élet viharaiban meg tudják állni a helyüket. Még a lelencgyermekről, az állami gyermekmenhelyről akarok néhány szót szólani. Mondhatom, ott épen olyan szomorúak az állapotok, mint az árvaházban. Itt van a. legutolsó jelentése a tiszti orvosnak, melyben ő maga azt állítja ós igazolja, hogy Budapesten a vörhenyben megbetegedett gyermekeknek 10V

o-a halt meg a városban, az állami gyermekmenhelyen pedig 66 2°, halálozás történt. Ez olyan szomorú, olyan borzalmas kép . . . Györki Imre: Állami emberpusztitás! (Zaj a szélsőbal oldalon ) Saly Endre : . . . amely azt mutatja, hogy abban a gyermekmenhelyben teljesen lehetetlen állapotok vannak Azért mondom ezt, mert min-