Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-82

A nemzetgyűlés 82. ülése 1923. elég tanító és így a kultúrának minimumát nem tudták elsajátítani. Ezt a mulasztást nem egye­sek, nem pártok, nem szakszervezetek vannak hivatva pótolni, hanem ez a magyar államnak legszentebb kötelessége. (Ugy van! balfelöl.) Természetes dolog, hogy a szociáldemokrata párt a maga céljaira használta fel a szabadoktatási szervezeteket és természetes dolog, hogy ennek a szervezetnek működéséből fejlődött ki az a tábor, amely 1918-ban a hatalmat is átvette és rövid két hónap alatt a két polgári pártot hal­latlan fölénnyel a lábai alá tiporta és az állam­hatalmat a kezébe kaparitotta. Szabó István (sokorópátkai) : Hallatlan terrorizmussal ! Kiss Menyhért: Ebben jelentékeny segítsé­gére volt az, iiogy hosszú éveken keresztül fog­lalkozott az ifjúsággal és tanitotta az ifjakat. Én tehát, okulván a multak tapasztalatain, nem látom helyesnek és célszerűnek, hogy ezt az állami feladatot továbbra is a szociáldemokrata párt oldja meg . . -. Bogya János: Nem is szabad megengedni! Kiss Menyhért: . . . tekintettel arra, hogy a szociáldemokraták internacionálisok és az osztály­harc alapján állanak és azok az eszmék, ame­lyeket hirdetnek, veszedelmesek az államra nézve. Különösen veszedelmes az, amit ők vallanak, hogy a vallásoktatást ki akarják zárni az iskolából és a vallásoktatásnak azt az etikai jelentőségét, amellyel a keresztény álla­mokban feltétlenül bir, tagadják. A maguk szempontjából teljesen átértem és nagyon jól tudom, hogy ezt miért teszik, mert itt vannak nálam Kunti beszédei és Farkas István képvi­selő ur nyilatkozata, aki azt mondja, hogy az ifjúságot a falvakban is a pap, a jegyző és a szolgabíró hatásköre alól ki akarja vonni. De ha sem a pap, sem a jegyző, sem a szolgabíró nem lehet a gyerekekre hatással, akkor nem is tudom, kinek a kezébe adja a tanítást. Saly Endre : A tanítónak, az iskolának kezébe! (Zaj.) Kuna P. András: Ott voltam, amikor ott kellett lennem, vezettem, de nem nemzetközi alapon, sem vallástalan alapon. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: Olvastam eredeti fogalma­zásában azt a rendeletet, amelyet a szociál­demokrata párt volt titkára, illetve fővezetője, 1918-ban mint kultuszministeri államtitkár ki­adott ós amely hat pontból állott. Értekezletre hívta ő a tankerületi főigazgatókat, a tanfel­ügyelőket és a tankönyvirókat és ebben a hat pontban elrendelte, hogy ki kell hagyni az olvasókönyvekből a hazafias olvasmányokat. Rassay Károly : Ki volt az az államtitkár ? Kiss Menyhért: Akit kivégeztek, bedobtak a Dunába: Somogyi Béla. ,. A második pontja az volt, hogy eltiltja a vallásoktatást az iskolában, a harmadik kötele­zővé teszi a viíágbékének tanítását, a francia évi január hó 11-én, csütörtökön. 193 forradalomnak, a magyar forradalomnak taní­tását, és a negyedik pont elrendeli az októberi forradalom vívmányainak és je'entőségének is­mertetését és tanítását. Aztán van még egy­néhány pontja. Szóval mindezek a pontok olya­nok, amelyek szeges ellentétben állanak a nem­zeti és a valláserkölcsi felfogással. Minthogy tehát gyakorlati utcn is rr(g akar­ták valósítani ezeket az elveket, én egy hat ározati javaslatot leszek bátor benyújtani a t. Nemzet­gyűlésnek, amelyben az foglaltatik (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a kult uszministert, hegy sÜJgcs int ézlicdéutl tiltsa meg, hogy politikai párt vagy annak' szervezete 24 éven aluli ifjúság számára bármilyen címen elő­adást tarthasson. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Miután a kultusztárcának ezekkel az életbevágó fontos kér­déseivel szerencsés voltam foglalkozni, méltóztas­sanak megengedni, hogy röviden áttérjek a belügy­ministeri tárcára vonatkozó észrevételeimre. Szilágyi LajOS: Nincs itt a kormánynak egy tagja sem ! Kiss Menyhért: Nagyon sajnálom, hogy a ministerium jeunesse dorée-ja, az igen t. belügy­minister ur nincs jelen és igy fejtegetéseimet a belügyminister ur nem hallgathatja. Szilágyi LajOS: Ssnki sem hallgatja, az egész kormány i ávol van ! Kuna P. András: Halljuk, majd elolvassa ! Szilágyi Lajos: Addig szünetet lehetne tar­tani, amig a kormánynak méltóztatik idejönni ! Elnök : Csendet kérek ! KiSS Menyhért: öt perc szünetet kérek! Elnök : Kérem a képviselő urat. méltóztassék beszédét tovább folytatni: Ez a körülmény nem ok arra a házszabályok szerint, hogy szünetet adjak. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Különben a képviselő urak megnyugtatására kijelentem, hogy intézkedtem aziránt, hogy a kormány képvisel­tesse magát, méltóztassanak tehát pár pillanatig türelemmel lenni. KiSS Menyhért : Én nem kifogásolom, hogy a belügyminister ur a régi munkapártnak jeles tagja volt és hogy abba a fiatalságba, abba a galériába tartozott, amely annak idején gróf Tisza István nemes alakját a legnagyobb odaadással és szenve­délyes tisztelettel rajongta körül. . . Rassay Károly: Csakhogy október 31-én is ott kellett volna lenni ök ! KiSS Menyhért." . . . mert hiszen Tisza István gróf körül feltétlenül nagyon értékes tapasztalato­kat szerzett magának. Szabó István (sokorópátkai) : Jó iskolába járt ! KiSS Menyhért: Amennyiben azonban sokoró­pátkai Szabó Istvánt, képviselőtársam leszögezi azt, hogy jó iskolába járt, nekem ezzel szemben le kell szögeznem azt is, hogy amikor tökéletesen elisme­rem, hogy Tisza István politikájának nagy értéke,

Next

/
Oldalképek
Tartalom