Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

À nemzetgyűlés 81. ülése 1923. egy Bernát Samu nevű ügyvédet, aki a pályaudvarról a városba igyekezett, tettleg inzultált. Pikler Emil : Minden ébredő-gyűlés igy végződik. Tipikus eset. Rakovszky Iván belügyminister : Az ügyben a legszigorúbb vizsgálat megindult. A törvényhatósági bizottság ülésén is szóvá tétetett az eset és az alispán is kijelentette, hogy a legszigorúbban és a legkérlelhetetlenebbül fog az eset megvizsgáltatni és mindazok, akik ebben az ügyben bűnösök, a legszigorúbb megtorló intézkedésekkel fognak találkozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Hozzáteszem röviden még azt, hogy a főszolgabíró ellen, akit ugy látszik, szintén mulasztás terhel, az eljárás szintén megindult. Ezek után kérem, méltóztassék válaszomat ideiglenesen tudomásul venni. (Helyeslés jo*b felöl.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József \ A minister ur válaszát ideiglenesen tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a belügyminister urnák Pakots József képviselő ur interpellációjára adott válaszát ideiglenesen tudomásul venni ? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Ki következik ? Forgács Miklós jegyző : Szeder Ferenc ! Elnök : Szeder Ferenc képviselő ur nincs jelen; interpellációja töröltetik. Forgács Miklós jegyző: G-ubicza Ferenc! Gubicza Ferenc: T Nemzetgyűlés! Tekintettel az idő előiehaladott voltára, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el (Helyeslés.) Elnök *. Méltóztatik a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Forgács Miklós jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Szives türelmét kérem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy röviden ezt az interpellációmat is elmondjam. Az interpellációkat nem azért irjuk be, hogy azután elhalasszuk. Aki nem hallgat meg, nagyon sajnálom, de én kötelességemet teljesitem. A Magyar Országos Tudósító című kőnyomatos lap, amely tudomásom szerint a kormánypárt hivatalos orgánuma, közleményt adott ki, amelyet elküldött a lapokhoz. Ez a közlemény egy nyilatkozat volt, amely két budapesti, a kormány által támogatott és több vidéki, szintén a kormány által támogatott lap aláírásával jelent meg. Hogy a dolog lényegéhez közelebb férjek, felolvasom elsősorban ezt a nyilatkozatot (olvassa) : »A Magyarországi Újságírók Egyesületének választmánya 1922 december 11-ikén tartott ülésén a rendtörvényjavaslattal kapcsolatban olyértelmü határozatot hozott, mely ugy magyarázható, mintha a Magyarországi Újságírók Egyesülete az egész magyar újságíró társadalom nevében hozta volna határozatát. _ évi január hó 10-én, szerdán. ICI Alulirott lapok szerkesztőségei a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a Magyarországi Újságírók Egyesülete bármilyen kérdésben is állást foglaljon nevünkben, mert a Magyarországi Újságírók Egyesületének felfogásával általában sem azonosítjuk magunkat, nem azonosíthatjuk magunkat különösen ez esetben, mert a Magyarországi Újságírók Egyesületének legtöbben tagjai sem vagyunk és nem is óhajtunk azok lenni. Ellenkezőleg, a magunk részéről kifejezést adunk ama meggyőződésünknek, hogy a rendtörvényjavaslatnak a sajtóra vonatkozó rendelkezései a sajtó szempontjából helyesek, és helyeseknek ós időszerűeknek találjuk, mert az államhatalom legelső kötelességének tartjuk, hogy minden, az állam nemzeti léte és nemzeti fejlődése ellen irányuló törekvéssel szemben védekezzék. Fenti felfogásunkat annál szükségesebbnek tartjuk kifejezésre juttatni, mert a Magyarországi Újságírók Egyesületnek felírásával ellátott aláirás nélküli oly cikkek özöne árasztja el Budapestről a vidéki szerkesztőségeket, amelyek a vidéki sajtót a rendtörvényjavaslat ellen való állásfoglalásra igyekeznek befolyásolni, amely cikkek egyesek megtévesztésére felette alkalmasak.« Aláírva : Nép, Szózat, Uj Barázda és egy csomó vidéki lap szerkesztősége. Ez a közlés az uj>ágiró társadalomban meglehetős nagy resensust keltett, mert valótlanságokat tartalmaz. A Magyarországi Újságírók Egyesülete állást foglalt e kérdésben és határozatot hozott, hivatalosan kinyilatkoztatván, hogy nem igaz az, hogy az egyesület a vidéki lapokat elárasztotta volna cikkekkel, közleményekkel, melyekben a rendtörvényjavaslat ellen befolyásolni akarta volna a vidéki lapok szerkesztőségeit Én a magam véleményét juttatom kifejezésre, mikor azt mondom, hogy ez joga, sőt kötelessége lett volna, mert senkinek nem lehet kifogása ellene, ha egy olyan erkölcsi testület, mint az ujságiró egyesület, mely az újságírók anyagi, erkölcsi és szellemi javai felett őrködik s azokat van hivatva megvédeni, a rendtörvényjavaslattal kapcsolatban is informálja a lapokat és állásfoglalását igyekszik velük elfogadtatni. De ez, mondom, nem történt. Ennek ellenére megjelent ez a közlés, mely azt mondja, hogy ilyen felhívást tartalmazó cikkeket küldtek a vidéki lapoknak, ami ellen a nyilatkozatban tiltakoznak, mondván, hogy nem azonosítják magukat sem az egyesület állásfoglalásával, sem azzal a célzattal, amelyet ezek az állítólagos cikkek szolgálnak Azt hiszem, ez a nem azonosítás az ujságiró egyesület részéről viszonosságon alapszik, mert bár a Magyarországi Újságírók Egyesülete minden hivatásos újságírót magában foglal — a hivatásos újságírókat minden esetre, sőt e tisztelt lapvállalatok munkatársai közül is többen tagjai — mégis teljesen reátartozik, kiknek a nevében beszél, elvégre csak azok nevében beszélhet, akik tagjai az egyesületnek és nem