Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hó 10-én, szerdán. 159 domásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Következik ? Forgács Miklós jegyző : Pakots József Î PakotS József: T. Nemzetgyűlés! Ha tréfálni való kedvem volna, azt kellene mondanom, hogy az ilyen késői polgári lefekvés idején ébredőkről nem illik beszélni, azonban sajnos, oly szomorú esetről van szó, hogy kénytelen vagyok ebben az elkésett és meglehetős türelmetlenséget kiváltott időben is szóvá tenni azokat a súlyos eseményeket, amelyek Mohácson történtek, január 6-án, Vízkereszt napján. Január 6-án megalakult Mohácson az Ébredők Egyesületének fiókja. Előzetesen diszes plakátok hirdették az utcas rkokon a megalakulást és a békés, hazafias város társadalma bizonyos szorongó aggodalommal nézett a nevezetes esemény felé, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezek a kis fiókszervezkedések nem szoktak épen eseménytelenül lezajlani és mindig elő szoktak fordulni holmi kis kilengések, amelyek azután a skandalumok krónikáját szaporítják Mohácsot sem kímélték meg, ezt a szomorú emlékezetű helyet... Héjj Imre: Mohácsi vész! PakotS József : ... és produkáltak uj mohácsi vészt, amit ne tessék lekicsinyelni, mert a mai szomorú időkben, mikor ugy a túloldalon, mint ezen az oldalon is egyre hangoztatjuk a nemzeti egység és a társadalom összefogásának szükségességét, ezt az egységet, együttérzést, szolidaritást és a lelkek harmóniáját nagyon megzavarják az éretlen és sokszor súlyos következményekkel járó bűncselekmények. Én rövidre fogom elmondandóimat, mert hiszen olyan sivár ós elszomorító ez az eset, hogy jobb nem sokáig foglalkozni vele. Az történt, hogy a fiók megalakulása után este 6 órakor egy 30 főből álló csoport felfegyverkezve, revolverekkel, ólmos- és gummibotokkal végigrohant Mohács utcáin, betört az egyetlen kávéházba, a Korona-kávéházba és az ott békésen ülő öreg polgárokra támadott, akik természetesen, nem véletlenül, zsidók voltak s agyba-főbe verték őket. (Zaj a középen.) Mondom, agyba-főbe verték őket és megtették azt is, hogy a kávésnak ötvenéves öreg nővérét is véresre verték. Pikler Emil: Lovagias magyarok! PakotS József: Ezen hősi tény után az ébredők kivonultak megint az utcára, ólmos- és gummibotjaikkal, valamint revolvereikkel és inzultálták a gyanútlan utcai járó-kelőket, férfiakat ós nőket egyaránt. S hogy betetőzzék munkájukat, elkövettek még ennél rettenetesebb dolgokat is, mert a továbbiakat ón rettenetesebbnek Ítélem. Nevezetesen betörték a zsidótemplomnak ablakait, valamint a zsidó iskolának ablakait, nem beszélve arról, hogy a zsidó lakások összes ablakait is hasonló sorsban részesítették. Nem hiszem, hogy volna a nemzetgyűlésnek egyetlen tagja, aki helyeselné ezeket a cselekményeket és ezeket az eseményeket. (Zaj.) Kevesen vagyunk, s nem tudom, hogy képviselve van-e a nemzetgyűlésben az az érzelmi csoport, amely kinn garázdálkodik, de mégis csak tiltakoznunk kell innen, a nemzetgyűlésből és felelős helyekről az ilyen cselekmények ellen és meg kell akadályozni azt, hogy ilyen események időnkint felborítsák a közrendet és alkalmat adjanak arra, hogy ezek az események a külföldön ismét meghurcolják a nemzet becsületét. (Mozgás jobbfelöl) Ezen fontos okból nagyon kérem a t. belügyminister urat, hogy a legerélyesebben járjon el azzal a szervezkedéssel szemben, amely minden egyes alkalmat felhasznál arra, hogy meggyalázza idehaza a nemzeti tisztességet, hogy békés polgárokat inzultáljon, fejbeverjen, hogy ilyen formában kövesse a ftjbeverésnek diszkreditáló politikáját, ahelyett hogy tartalékba helyezné ezt a hősi energiát azokra a szomorú nagy időkre, amikor az ország régi határainak visszaszerzéséről lesz szó. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az a szomorú ebben az eseményben, hogy ugyanakkor, amikor a fiatal ébredők ezeket a dolgokat elkövették, — meg kell állapitanom, hogy egyik sem volt mohácsi, mert a mohácsi ébredők nem vetemedtek erre, hanem Budapestről és Pécsről kiküldött egyének követték el ezeket a sajnálatos tényeket — ugyanezen idő alatt sehol nem lehetett látni a hivatalos hatóság rendfentartó közegeit dacára annak, hogy a helybeli főszolgabíróhoz már napok előtt, amikor a plakátok legelőször megjelentek, elmentek az aggodalmaskodók és bejelentették a lehetőségét ezeknek az eseményeknek. Semmi intézkedés nem történt, ellenben hajnalban, mikor ezek a hősi legények eltávoztak Mohácsról, igenis, az egész rendőri készültség talpon volt, hogy őket a megtorlástól megóvja. Pikler Emil: Ki az a derék főszolgabíró? PakotS József." Méltóztassanak megengedni, hogy egész röviden a helyzet illusztrálására egy ebben az ügyben irt levelet is fölolvassak, amely körülbelül tiszta képét adja annak, hogy mi történt ott. Ez a levél igy hangzik (olvassa) : »Mint régi tisztelői és olvasói, nem mulaszthatjuk el ezt az örömteljes alkalmat, hogy bizonyos eseményről ne értesítsük. Ugyanis tegnap hosszú várakozás után megalakult Mohácgon az Eme fiókja, hogy a nemzetmentés munkáját itt megkezdje, mert erre itt igazán nagy szükség volt, ugyanis a társadalom eddig egész szép békességben összefért. Az Ébredők a nemzetmentés nagy munkáját megkezdték tényleg. Megjegyzem, a mohácsi Ébredők nem támogatták őket hazafias munkájukban, kizárólag a budapesti és pécsi kiküldöttek működtek. A község tulajdonát képező és zsidó bérlő által bérelt Korona-kávéházba mentek közvetlenül vacsora előtt, amikor ott csak
