Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
152 A nemzetgyűlés SI. ülése 1923, Engedelmet kérek, a csendőrséget ilyen módon felhasználni még sem lehet Horváth Zoltán t. képviselőtársam a csabrendeki detektiv szerepléséről említést tett. Hogy került oda a detektív, miért mozgósították, erről a belügyminister ur bizonyára meggyőződést fog szerezni. Azonban azt állítom és meggyőződésem az, hogy egy idegen helyen megjelenő rendőrhatósági közegnek a helybeli rendőrhatóságnál feltétlenül jelentkeznie kell, addig működésbe nem léphet. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy a belügyminister urnák más volna a felfogása. A belügyminister urnák a figyelmébe ajánlom azt is, hogy még a kisbirákat is megrendszabályozták a zalaszentgróti járásban, akiknek nem engedték meg ugyanis egyes helyeken azt, ami szokásos, hogy kidobolják, hogy Na^y Vince jelölt mikor tart programmbeszédet s evégből %z emberek összejö|jenek. Halász Móric : Ha nem akartak odamenni ! Hegymegi-Kiss Pál : De most rá kell térnem interpellációm legfontosabb részére, a gyűlések tartására. A gyűlés összehívását a választási rendeletnek 57. §-a szabályozza, ez különbséget tesz a választást megelőző 30 nap előtti és az azutáni időszak között. Az elsőkre nézve — ezért kell ezt nekem különösen hangsúlyoznom — a gyűlésekre vonatkozó általános szabályokat állapítja meg, a második időszakra nézve azonban az egyedüli jogforrás ez a szerintünk törvénytelen választási rendelet, ezenkívül más jogszabály ezekre a pártgyülésekre egyáltalán nem alkalmazható. Tehát csakis az 57. §; így huszonnégy órával előzőleg be kell jelenteni a rendőrhatóságnál a pártgyülést, négy választópolgárnak kell azt kérni, helyet és időt meg kell jelölni és az van benne, hogy a beadástól számított 12 óra mul közigazgatás vagy a rendőrhatóság tartozik az értesítést megadni. Zalaszentgróton Nagy Ernő képviselőtársamnak és másik társának a főszolgabíró ur, amikor bementek hozzá, hogy a gyűlés engedélyezése ügyében tárgyaljanak, — nem tudom, hogy gyűlést kérő aláirt ivet is vittek-e be vagy sem — ... Halász Móric: Pedig ez a lényeges! Hegymegi-Kiss Pál: ... a zalaszentgróti főszolgabíró ur kijelentette, hogy a pártgyülést 48 órával előzőleg kell kérni. Nem tudom, de csodálkozom azon, hogy a főszolgabíró ur mint közigazgatási ember ezt a bizonyos választói rendeletet kellőképen nem ismeri. A sümegi járásban még másodikán beadtak két kérvényt: az egyiket hogy Sümegen, a másikat hogy Csaprendeken tarthassunk gyűlést. A beadástól számítva 12 óra eltelt s a főszolgabiró ur még nem nyilatkozott, mig végre az immár elkésés okából jogtalanul az értesítést megadta és a sümegi gyűlés engedélyezését megtagadta azzal, amit már Kéthly Anna képviselőtársam is Emiltett, hogy az egyik évi január hó 10-én, szerdán. aláiró nő volt. Nem tudom, de nem hiszem, hogy a belügyminister ur a négy helyben lakó választópolgárt ugy értelmezze, hogy az asszonyoknak nem volna gyülésösszehivási joguk. Ebben a tekintetben tehát a főszolgabiró ur szabálytalanul járt el. Meg kell jegyeznem, hogy öt aláiró volt a sümegi ivén, azonban az ötödik aláírót, Marton iparost már előzetesen ugy megrémítette az, hogy a főszolgabiró ur hivatta, hogy az illető iparos lehuzatta magát az ivről. Csaprendeken pedig azzal az indokolással tagadta meg a főszolgabiró a gyűlés engedélyezését, hogy 5 órakor már nem lehet pártgyülést tartani. Ebből tehát az következett, hogy az első népes két községben, Sümegen és Csaprendeken az ellenzéki jelölt az ajánlás benyújtása előtt két nappal nem tarthatott gyűlést, aminthogy ezeknek a gy ülésengedélyezéseknek ide-odatolásával nem is volt más célja, mint hogy az ellenzéki jelölt az ajánlások benyújtásának időpontjáig gyűlést ne tarthasson, nehogy megtörténhessék, hogy az összejött választók az ajánlási iveket alá is irják. Harmadikán ismételten bementek ezeket a községeket illetőleg a kérvények. A csabrendeki gyűlésre a főszolgabiró megadta az engedélyt. Erről nem is beszélek. A legérdekesebb volt a sümegi. Sümegen a főszolgabiró a, felelősséget nagyon különösen értelmezi. Én nem látom ebben a rendeletben azt a bizonyos debreceni szisztémát, amelyet Debrecenben és Pécsett az általános választások során alkalmaztak, amely szerint a rendfentartás nem a karhatalomnak és a jelen levő hatósági közegnek kötelessége, hanem a rendfentartás karhatalmi szempontból is a gyűlést kérők kötelessége. Horváth Zoltán : Ezért nem fogadták el az asszonyt, mert az gyönge ! Hegymegi-Kiss Pál: A sümegi főszolgabiró azonban egy igen ügyes rendelkezéssel élt, amely szerint kimondotta, hogy a pártgyülést kérők egyszersmind a teljes felelősséget is viselik a szabad téren lefolytatandó gyűlés minden mozzanatáért, tehát nemcsak a gyűlés tartalmáért. Ott jelen kell lenniök, sőt előzetesen kötelesek a főszolgabírónál a hivatalban jelentkezni is. Halász Móric : Hogy csakugyan ott vannak-e ? Hegymegi-Kiss Pál : Tessék kimutatni, hogy minő rendeletben van ez benne. A főszolgabirák utólag, amikor megkérdeztük tőlük, megállapították, hogy 1868-ból való egy ilyen rendelet. Természetesen ennek a fenyegetésszerü felhívásnak következménye az lett, hogy a sümegi gyűlést kérők, akik erre kötelezve lettek, megjelentek a főszolgabírónál és mindegyik annyira be volt ijedve, hogy ki is jelentette, hogy ő a gyűlés összehívásáról nem is tud, ő a felelősséget sem vállalja, szóval eléretett az az eredmény, hogy Sümegen délután
