Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hó 10-én, szerdán. 145 sági élet különben is megkivánja tőlük, azokra a kivánalmakra, amelyek azonban végső fokon és végeredményben mégis csak szükségesek lesznek ahhoz, hogy igazán igazságos, egyforma és megfelelő adóztatást létesítsünk az országban. Ami a törvényhozási felhatalmazást illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy az a felhatalmazás, amely a könyvvezetési kötelezettség elrendelésére adatott, nézetem szerint implicite magában foglalja azt is, hogy én azokat a könyveket ellenőrizhetem és megnézhetem, hogy az illetők tényleg a rendeletemnek megfelelően járnak-e el, vagy sem. De ettől eltekintve is a jövedelmi adótörvény és az 1920. évben Korányi idejében meghozott adótörvény, valamint a régi és a& ujabban meghozott kezelési törvény és a kereseti adótörvény is megadja a felhatalmazást arra, hogy szemléket tarthassunk, és megnézhessük azokat a könyveket, amiket az egyes iparosok és kereskedők vezetnek. Természetesen ezekben olyan könyvekről van szó, amelyeket ők máris vezetnek. De ha mi elrendeljük a könyvvezetést olyanokra is, akik eddig nem vezettek könyvet, kell hogy ezeknek a könyveit is, mint már könyvet vezető emberek könyveit, megtekinthessük. Különben is, azt hiszem, a dolog logikájából folyik, hogy ezt az ellenőrzést gyakorolni és lehetővé kell tenni. Megjegyzem egyébként, — és ezt különösen az ügyvédeket és orvosokat illetően hangsúlyozom — hogy abszolúte nem szándékozom hogy állandóan ilyen könyvvizsgálatokat tartassak és állandóan sok embert szaladgáltassak a nagy városokban azért, hogy ezekbe a könyvekbe betekintsenek. Fábián Béla : Már most is szaladgálnak. Forgalmi adók ügyében ! Kállay Tibor pénzügyminister : Nincs is annyi emberem, hogy olyan munkálatokra alkalmazhassam őket, amelyek nem feltétlenül szükségesek, mert különösen ami az ügyvédeket, orvosokat, általában a lateiner foglalkozásúakat illeti, nézetem szerint általában elég az, ha az adót a kivetés alkalmával egyszer állapítják meg a könyvek alapján, és a vizsgálat szempontjából is elegendőf ha az illető pénzügyi közeg tud, megszerez, vagy megkérdez egy-két olyan adatot, amelyről tudja, hogy a valóságnak megfelel, és hogy azoknak a könyvek, ben is szerepelniök kell, és csupán ezeknek megmutatását kéri, vagy ezeknek benlétét vizsgálja az illető könyvekben. Mondom, nincs annyi emberünk, de szándékomban sincs, hogy itt könyvvezetést ellenőrző tanfolyamokat rendezzünk és végezzünk a fővárosban, a célunk csak az, hogy biztosítsuk, hogy azok a könyvek tényleg megfelelők legyenek, olyanok, hogy azokat tényleg bizonyító erejüeknek is elfogadhassuk. Mondom tehát, mindazok a rendelkezések,- amelyek az utasításban is benfoglaltatnak, ugy a levelekre, mint egyéb okmányokra nézve, nézetem szerint, teljesen hozzátartoznak ahhoz, hogy az igazolás lehetősége meglegyen, és semmivel sem akarunk túl menni azon a pouvoir-on, amelyet erre a célra kaptunk és amely arra szók gál, hogy pontos és megbízható módon legyen a végeredmény produkálható. Ha valamely pénzügyi közeg ilyesmit magyarázna ki belőle, az mindenesetre nem az utasítás értelmében, hanem az utasítás ellenére járna el, és én a magam részéről igyekezni fogok, hogy a megfelelő végrehajtást minden igazgatóságban biztosítsam. Ami az adószigor kérdésében előadottakat illeti, megjegyezni óhajtom, hogy a kereseti adó az a terrénum, amelynél a legjobban van magára hagyatva és a legkevésbé tud a maga erejéből boldogulni az úgynevezett finánc. Hiszen utóvégre a földet és a házat illetőleg nem túlságosan nehéz dolog annak megállapítása, hogy van, és hogy annak jövedelme van, ebben a tekintetben igen könnyű a közegek eljárása, de nehéz a kereset megállapítása, a különböző foglalkozásokból, üzletekből eredő jövedelmek megállapítása, és épen ez az a terrénum tehát, ahol bizonyos nagyobbfoku közreműködést kell kérnünk az illető adóalanyoktól. Ami a jövedelmi adó megállapítását illeti, a jövedelmi adót az után a jövedelem után vetik ki, amely részben keresetből, részben ház- vagy földbirtokból eredő jövedelemből származik. Még egy bizonyos tőkejövedelem is lehet ebben a jövedelemben, amit azonban különösen az adott viszonyaink között túlságosan nagyra igazán nem tekinthetünk, és amely az elmúlt időben sem játszott valami különösebb szerepet. Egyébként ezt a jövedelmet más módokon is igyekszünk megadóztatni, úgyhogy a kidolgozandó és megállapítandó jövedelem tulajdonképen ezekből a jövedelmi tételekből áll, amiket itt a kereseti adónál kell kidolgozni. Ezek azok, amelyeket leginkább kell ellenőrzés alá venni. Ez magyarázza meg azt, hogy e tekintetben bizonyos szigorú és az adózókra nézve terhesebb eljárás kívántatik meg, de mindig csak annak a célnak biztosítása érdekében, hogy az összes jövedelmeket illetően biztosithassuk az egyforma és egyenletes elbánást. Legutoljára hagytam azt, amit a t. képviselő ur legelsőnek Emiltett, hogy t. i. a kereseti adó, mint mondta, illetve a kereseti adó céljára kidolgozott jövedelem, alapját képezvén a jövedelemadónak, az utasításnak és általában az egész rendezésnek akkor kell bekövetkeznie, amikor a jövedelemadót illetően változott helyzettel állunk szemben. Erre vonatkozólag tisztelettel megjegyzem, hogy a jövedelemadó régi tételei az uj általános kivetésnél alkalmaztatni többé nem fognak. Ezt voltam bátor leszögezni, már a nyári adóreform vitában, sőt lefektettük ezt a gondolatot magában a földadótörvényben is, és kimondottuk, hogy uj általános kivetést nem csinálunk mindaddig, amíg a jövedelmi adó novellája utján meg nem változtatjuk a minimumot, és meg nem változtatjuk a jövedelemadó skáláját. Ez természetesen nem csak minisztrális, hanem törvényhozási ígéret az egész adóközönséggel szemben, tehát az 1920. és 1921. évekre szóló és most befejezés alatt álló adókivetés után uj jövedelemadó kivetést és