Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hő 10-én, szerdán. 129 vették őket családi otthonukból, az internálótáborban megbetegedve, odakerültek, mondom, mi az oka annak, hogy e kórházban ilyen állapotok uralkodnak ? Rögtön megmagyarázom t. képviselőtársaimnak. A telep egész területén, ahol múlt évi december 20-án 740 és egynéhány egyén volt internálva, mindössze egy orvos van, akit a sors vihara kivert Erdélyből, menekült onnét, átjött a határon ide, s akit emberi humanitásból, hogy félig-meddig formát adjanak a dolognak, lakás ellenében behelyeztek a zalaegerszegi internál ótaborba. Ellenérték gyanánt kezelnie kell azt a 740 internáltat, illetőleg azokat, akik közülök megbetegednek, végeznie kell az operációkat, végeznie kell a belgyógyászatot s ugyancsak neki kell a telepen lakó tisztviselőket és a telephez tartozó csendőrtiszteket és csendőrlegénységet, valamint az ezeknek családjában megbetegedetteket is gyógyitania. De ne méltóztassanak azt hinni, hogy ezzel már vége van az ő kötelességének. Ugyanez az orvos a zalaegerszegi városi kórháznak is főorvosa. Ez az ur, ez az orvos, ennek következtében reggel elmegy a zalaegerszegi közkórházba és onnét csak délután jön haza. Reggel 7—8 óra tájban megy el a táborból és délután öt óra körül érkezik vissza. Tehát a tulaj donképeni rendelési idő előtt és után teljesít a táborban orvosi szolgálatot. {Felkiáltások a középen : Nem beteg ott mindenki/) Majd felelek erre is. Akik a zalaegerszegi kórházban vannak, azok mind betegek. A helyzet a következő. A betegeket kötözni, gyógyítani kell. Miként történik a kezelés, a kötözés, a gyógyítás ? Ez a főorvos reggel körülmegy a telepen, meglátogatja a csendőrállományt, elmegy a tisztviselőtelepre, ha valahová hívják, és aztán benéz a kórház rendelőjébe. Onnét iparkodik ki a vonathoz, hogy bemenjen Zalaegerszegre. Távollétében a kötözést, az adagolást és a többit egész nap egy internált végzi, aki azonban, ne méltóztassanak gondolni, hogy talán orvos, mert droguista. ő az, aki a sebeket kötözi és december 20-án is ő végezte az orvosi teendőket. És, ha el tudnak képzelni az urak szennyet egy rendelőben, ha el tudnak képzelni piszkos, minden lelkiismerettel ellenkező piszkos kötéseket, hát a zalaegerszegi internáló-tábor rendelőjében mindezt meg méltóztatnak találni. December 20-án megnéztem a műszereket, és megállapítani kívánom, hogy bár nem kielégítő mennyiségben állanak rendelkezésre műszerek, a meglévők rendesek. Arra azonban, hogy a kötések milyenek, nem találok megfelelő magyar kifejezést. Szomjas Gusztáv : Sagen sie es deutsch ! Patacsi Dénes : Úgysem jól beszél magyarul. Meglátszik, hogy nem igazi magyar ember ! Azt mondja, hogy : »émbér» ! (Derültség. Zaj a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : De mulatságosnak tartjuk ezeket a dolgokat ! Klárik Ferenc : De jó volna magát hat hónapra oda elvinni ! Akkor nem gúnyolódnék egy képviselőtársa felett, A .magyar képviselőket nem szabad kigúnyolni l Százak és százak szenvedéséről beszél ! Patacsi Dénes: Ha igaz, akkor szégyen. De ez a Magyar Jövőben fog megjelenni! Nem nekünk beszél ! Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni ! Esztergályos János : A kötéseket, amiket máT elhasználtak, leveszik a sebekről, hideg vízben, úgyszólván szappan nélkül kimossák, de ha szappant használnak is, akkor is felületesen, hideg vizben végzik a mosást, s aztán összegöngyölve oda teszik a zalaegerszegi internáló-tábor orvosi rendelőjének asztalára, s ha jön egy másik beteg a sebével, azzal a kötéssel kötözik be. (Felkiáltások jóbbfelöl : Ez a kommunisták munkája ! Hihetetlen !) Pikler Emil : Sok hihetetlen történik ! Patacsi Dénes : Kekem egy zalaegerszegi főorvos mondta, hogy a táborban egészen jó egészségi viszonyok vannak. Esztergályos János : Kérem, kedves Patacsi képviselő ur, miért méltóztatik az idegeit ennyire próbára tenni? (Derültség balfelől.) Én ott voltam, láttam Î Patacsi Dénes : Nekem különb idegeim vannak, mint az egész truppnak ott ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem Patacsi képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni, és a többi képviselő urakat is kérem, maradjanak csendben ! Esztergályos János : örömmel állapítom meg, hogy sikerült legalább lelkileg levinnem önöket, t. képviselőtársaim, a zalaegerszegi táborba. Engedjék meg most, hogy egy lépéssel tovább menjek és elmondjam nagyjából, hogy milyen állapotok vannak ott. Később reá fogok térni, hogy milyen állapotok vannak ott. Ott van pl. a fegyelmi osztály, ahol december 20-án kb. 30 ember tartózkodott, közöttük olyan is, aki már egy esztendő óta a fegyelmiben van. És ne méltóztassanak azt képzelni, hogy a fegyelmibe tett emberek Valami rettenetes, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt követtek el. Nem. Az embeTek lelke szomjazik a külvilág tudósításai iránt. Patacsi Dénes : A Magyar Jövő után ! Esztergályos János : Mert hiszen nem csupa tudatlan emberek vannak ott. Intelligens, tanult okos fejeket is találunk köztük. Ezek az emberek újságot szeretnének olvasni, a természetüknél fogva érdeklődnek, szomjúhoznak az olvasás után... Patacsi Dénes : Szomjúhozzák a Bécsi Magyar Újságot ! Esztergályos János : . . . és nem tudom milyen formában, hozzájutnak néha egy-egy újsághoz. Hogy miként szerzik be, azt nem kerestem, nem kutattam. (Egy hang a baloldalon : A ministerelnök is olvassa!) Patacsi Dénes : Bécsi magyar újságot nem szabad olvasni ! Klárik Ferenc Pat ácsinak sem szabad !