Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. Esztergályos János : Ne méltóztassék senkinek sem abban a tévhitben ringatózni ebben a Házban, hogy ez a nemzetgyűlés, illetve ez az ország ezzel a rendtörvénnyel nyugvópontra fog jutni. Ne méltóztassék senkinek abban a tévhitben ringatni magát, hogy ennek a rendtörvénynek esetleges elfogadásával a lelkek nyugvópontra fognak jutni, a munka gyönyörűen fog mindenütt menni, békesség fog a lelkekben honolni. Épen ezeknek az ellenkezőjét váltja ki a rendtörvény. Hiszen ha a kezükbe veszik a rendtörvény javaslatát és végig nézik annak szakaszait, látni fogják, hogy benne van minden, ami alkalmas arra, hogy embereket fizikailag béklyóba szorítsanak. Minden megmozdulás, amelyhez mindegyik embernek joga van ebben az országban, a szabadságnak legkisebb megmozdulása alkalmas arra, hogy embereket a szabadságuktól, családi otthonuktól, boldogságuktól megfosszon. Klárik Ferenc : A felebbezés birtokon kivül történbet csak! Esztergályos János : Nem mutatok rá többre, mint ennek a törvényjavaslatnak 6. §-ára. Szíj] Bálint : Most nem a rendtörvényt tárgyaljuk ! Urbanics Kálmán: Az indemnitást tárgyaljuk most! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urnák joga van kifejteni azt, hogy miért nem viseltetik bizalommal a kormány iránt s az eddigi parlamenti gyakorlat . . . Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! . . . Elnök : Csendet kérek, képviselő ur, még nem fejeztem be ! Az eddigi parlamenti gyakorlat az volt, hogy az indemnitási vita során a szónokok bizalmatlanságukat szabadon indokolhatták. Méltóztassék folytatni, képviselő ur! Esztergályos János: A 6. §-nak harmadik pontja például azt mondja, hogy : »A hatóságok tekintélyét gúnyolja« — erre önök azt fogják rögtön mondani, hogy nem szabad a hatóságot gúnyolni. A hatóság gúnyolása a tekintélyek lejáratása. Perlaki György: Ez igaz is! Esztergályos János : Iparkodjunk hát néhány pillanatig hideg aggyal meggondolni azt, amit én most mondok. Kéthly Anna képviselőtársam tegnap felolvasott itt egy szolgabirói végzést, amely szerint a közgyűlések bejelentésénél az aláiró választók közül a nő nem számit. Hát meg méltóztatnak-e engedni azt, hogy ezt nem lehet gúnyos mosoly nélkül hallgatni? Nem lehet gúnyos megjegyzés nélkül tűrni azt, hogy legyen a magyar közigazgatásnak egy olyan első tisztviselője, aki 1923-ban irást adjon arról, hogy a nő Magyarországon nem számit semmit. Ne méltóztassanak elfelejteni azt, igen t. Nemzetgyűlés, igen t. egységespárt . . . Perlaki György : Itt nincsenek pártok ! Esztergályos János : .. . hogy önök ma a kormányt támogató párt, de ez nem jelenti azt, évi január hó 10-én, szerdán. 125 hogy az önök kormánytámogatása örökéletű lesz. Megtörténhetik az is — hiszen a politikai atmoszféra olyan — hogy holnap vagy holnapután önök is az ellenzék padjára kerülhetnek. Szeder Ferenc : Nem, nem, soha ! Dobóczky Dezső: Ezzel nem szabad csúfolódni ! Esztergályos János : Már most azok, amiket Kéthly igen t. képviselőtársam tegnap mondott a szolgabiróról, a rendtörvény értelmében a hatóságok kigunyolását jelentik és az is, amit én mondok erről, tehát készen van az utam, az irány az állami dologház felé. Szomjas Gusztáv: Kellett is maguknak ez a rendtörvény ! Megcsinálták ezeket anélkül is ! Esztergályos János: Méltóztassanak csak szépen, higgadtan, nyugodtan maradni. (Mozgás és derültség jobbfelöl.) A 6. §-nak ryolcadik pontja a következőt mondja: »Bárminő szervezkedés, amely a törvény vagy hatóság által meg nem engedett módon történik . . .« Vagyis mindazoknak személyes szabadsága korlátozandó, akik a törvény vagy a hatóság által meg nem engedett módon szervezkednek. Mit jelent ez magyarul? Nem hiszem, hogy önöknek ezen a téren valamelyes gyakorlatuk van, (Derültség és zaj a jobboldalon.) de nekünk megvan a gyakorlatunk és ezért méltóztassanak megengedni, hogy rövid néhány szóval megvilágítsam ezt a kérdést. Vannak ugyanis az állam szolgálatában páriák, alkalmazottak, akik teljesen el vannak tiltva attól a legelemibb polgári, egyéni szabadságtól, hogy a saját politikai felfogásuknak ott és akkor adjanak kifejezést, amikor az ő érdekük ezt legjobban megkívánja és ahol legjobban megkívánja. így vannak például a vasutasok, a tanítók, a dohánygyári munkások, a villamosalkalmazottak, egész sereg osztálya van a társadalomnak, ahol az embereknek gazdasági érdeke — eltekintve a politikai érdekektől — azt parancsolná, hogy együttes erővel, testvéri megértéssel iparkodjanak a saját gazdasági érdekeiket szolgálni. Az állam azonban, mint legnagyobb munkáltató, ezt tiltja; tiltja azt, hogy akár a vasutas, akár a dohánygyári vagy bármely állami alkalmazott gazdasági szervezetet alapítson. De nem lehet a lelkekből kitörölni és a lelkekbe belefojtani a felfelé és kifelé törekvő vágyat Emberek voltak, vannak és lesznek az állam szolgálatában, akik mindig minden alkalmat iparkodnak megragadni arra, hogy a saját gazdasági helyzetükön gazdasági szervezkedéssel segítsenek. Már most mi történik? A vasutasok megalakítják a gazdasági szervezkedésüket a kormány tilalma ellenére. A villamos alkalmazottak, a dohánygyáriak, a tanítók, köztisztviselők és más kategóriák megcsinálják ezt, ugy, ahogy épen az alkalom megengedi nekik. Mi történik erre? Az állam vagy a hatóságok által tiltott szervezkedés miatt bekerülnek az állami dolog17*
