Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

96 A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hó 10-én, szerdán. Gr. Zichy János : T. Ház ! Ily viszonyok között, mikor a kormány ily szerencsétlenül helyezkedik el a konzervativ, liberális, radikális és reakcionárius törekvések közé, határozottan végzetesnek tartok oly törvényalkotást, mint aminő az a javaslat, amelyet rendtörvény néven ismer a közvélemény. Belátom, hogy ma még normálisan kormányozni nem szabad, de nem is lehet, viszont azt is tudom, hogy erőszakkal konszolidációt teremteni lehetetlenség, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) azért, mert erőszak csak erőszakot hoz létre, mely a küzdelmek egész láncolatát provokálja és nem a konszolidációt szolgálja. Erélyes és komoly kormányzatnak •— nézetem szerint — ily intézkedésekre ma szüksége nincs, mert az erőszak csak a gyengeség fegyvere, az erő önmagában hordja hatalmát. Már pedig az a javaslat, amelyelőttünk fekszik, az erőszak gyakorlása lehetőségének minden feltételével rendelkezik. Veszedelmes kétélű fegyver az oly puska, amely visszafelé is elsülhet és ettől szeretném én a mai nehéz években megóvni az országot. Azt tartom, hogy a fennálló törvények elegendő erőt adnak a kormánynak arra, hogy az országra nézve káros elemektől a hazát megszabadíthassa, ha van benne okos eréJy, ami ellentéte az oktalan erőszaknak. En azokat a törekvéseket, azokat az intézkedéseket, amik ebben a törvényjavaslatban vannak lefektetve, épen a konszolidáció szempontjából, épen konzervatív szempontból tartom veszedelmeseknek, ártalmasaknak és merem állitani, hogy az izgága, nyugtalan és elégedetlen elemek az ilyen törvényes intézkedések által csak még nyugtalanabbakká, még elégedetlenebbekké és még izgágábbakká fognak válni. Ugyanez lesz a sajtóval is és méltóztassanak meggondolni, hogy ebből fog keletkezni majd a katakombák politikája . . . (Általános helyeslés a szélsőbaloldalon.) amely sokkal veszedelmesebb az országra nézve minden nyilt küzdelemnél. Legyen a kormány méltányos minden konstruktiv törekvéssel, akár jobbról jön az, akár balról, ne akarjon politikát csinálni sem osztály- sem felekezetek ellen és akkor automata ce találkozni fog munkájában mindazokkal a konzervativ és liberális törekvésekkel, amelyek neki segíteni fognak, hogy az országot a veszedelmes elemektől megszabadíthassa és segíteni fognak neki abban a munkában, amit maga elé célul kitűzött. A kormánynak eddig az volt egyik nagy hibája, hogy izolált maradt és nem kereste eléggé a rajta kivül álló konstruktiv tényezőkkel való érintkezést. E tekintetben már bizonyos javulást látok és ezt örömmel konstatálom. De túlzásai által szűkítette azt a

1 kört, amelyre támaszkodhatott, úgyhogy végre is annak az alapnak, melyen a kormány állani fog, nem lesz már sem tartalma, sem veleje, sem magva, mert negatívumok halmazára épiti a maga hatalmát és ez tulaj donképen a vég kezdetét, a pusztulás előjelét jelenti. Még egy megjegyzést akarok tenni és ezt talán minden prepotencia nélkül megmondhatom, hiszen pártokon kivül állok és nem vagyok feszélyezve és ez az, hogy valamint szükséges a haza érdeke és megköveteli, hogy a kormány és pártja megkeresse és megtalálja a bizalmas érintkezést és együttműködést az ellenzékkel abból a célból, hogy azokat a nagy kérdéseket, melyek megoldásra várnak, minél jobban megoldhassa, épugy, nézetem szerint, az ellenzéknek is kötelessége direkt segíteni a kormánynak (Élénk helyeslés jobbfelM.) mindazon törekvéseiben, amelyek a konszolidációra és a haza újjáépítésére vonatkoznak. (Mozgás a szélsőbaloldalon ; felkiáltások : Felajánlottuk !) Rassay Károly ' Tettük eddig is, de azt mondották, hogy önmagukban is elég erősek. (Zaj.) Gr. Zichy János: A kormány ilyen törekvéseinek megakadályozása, történjék akár künn, akár itt e Házban, mérhetetlen nagy felelősséget ró mindazokra, akik ebben részesek. T. Ház S Tudom, hogy azok által, amiket itt elmondottam, ellenszenvet váltottam ki sokakban azok közül, akikkel a múltban együtt csináltam politikát, de talán még többekből azok közül, akikkel politikai pályámon a múltban sohasem találkoztam. De nekem az a nézetem, felfogásom, sőt meggyőződésem, hogy ma minden egyes embernek, aki politikával foglalkozik, a szubjektivitást minél jobban össze kell zsugorítania lelkében, s az objektiv álláspontot minél jobban ki kell tágítania. Valamint a múltban, mint a néppártnak tagja, meggyőződésből rámutattam mindazon kinövésekre, amelyek az akkor nagyon is népszerű liberalizmusban kifejezésre jutottak, és amelyek meghozták a maguk káros és keserű gyümölcseit, épugy ma ugyanazzal a meggyőződéssel rámutatok a reakciónak kinövéseire is, amelyek az adott viszonyok között talán még súlyosabb és sokkal veszedelmesebb eredményeket hozhatnának létre. Ma nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy akár liberális, akár konzervativ, akár filoszemita, akár antiszemita, vagy nem tudom milyen osztály érdekében csináljunk politikát ; ma csak egy kötelességünk van, s ez, — hogy banális legyek, hogy egy frázissal éljek, — a hazaszeretet politikája, (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) amely összegyűjti mindazokat az erőket, mindazokat az értékes elemeket, amelyek a haza felépítése szempontjából felhasználhatók, s amelyek lehetővé teszik azt, hogy minden oldalról hidat lehessen építeni azon plattform felé, amely a gouvernementális gondolatot erősiti, és nem egyesek, nem pártok, nem osztályok s nem érdekkörök, hanem az összesség érdekében cselekszik, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ma ez az egyetlen politika lehetséges és megengedhető. S ha ezt megérteni vagy nem akarjuk, vagy nem tudjuk, akkor ne panaszkodjunk amiatt, hogy a világháború és annak következményei tettek bennünket tönkre, hanem valljuk be, hogy kifogyott belőlünk a rekonstruáló erő, a vitalitás arra, hogy építsünk, s akkor

; a mi végromlásunk-