Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-75
 nemzetgyűlés 73.-ülése 1922. évi december hő 19-én, kedden. 165 állapító bizottság kérdésében a törvényelőkészítő bizottság letárgyalt és idelyukadt ki az a törvényjavaslat, amelyet az ÖMGSE lapja, a »Köztelek«, megostromolt és amely felfogásom szerint — mint az előbb hangsúlyoztam — ha nem is érte volna el a kivánt célt, de legalább parányi mértékben megközelitette volna. Amikor azt látom, hogy minden ilyen gondolatot hogyan gáncsolnak el, arra a következtetésre kell jutnom, hogy itt nincs komoly törekvés arra, hogy a mezőgazdasági munkásságot fölemeljük, hanem osztályszempontból kiindulva elnyomják és nem törekszenek megvédeni azt a dolgos tömeget, amely az ország gerince, az ország fentartója és munkájával, karjával, mindene ennek az országnak. Ebben a kérdésben a következő határozati javaslatot terjesztem a t. Nemzetgyűlés elé (olvassa) : »Utasítja a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a paritásos mezőgazdasági munkabérmegállápitó bizottságok és a mezőgazdasági munkaügyi biróságok megszervezéséről sürgősen terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.« Esztergályos János : Öt perc szünetet kérünk ! Elnök: A tárgyalásokban két órai megszakítás volt már, ezért kérem a képviselő urat, folytassa beszédét. Szeder Ferenc : Arra irányuló ténykedésünk, hogy a földmunkásság sorsán segíthessünk, szerves összefüggésben van a földmunkásság szervezkedési szabadságával Én nagyon furcsán érzem magam, amikor látom, hogy a magyar kormány kiküldötteként megjelenik a nemzetközi munkaügyi hivatalnál a szakszervezeti tanács kiküldöttje, az országban pedig ennek a társadalmi rétegnek a szervezkedési szabadságát, melynek érdekében itt szót emeltem és szót fogok emelni minden adandó alkalommal, teljesen eliminálják és lehetetlenné teszik. Felfogásunk szerint igenis minden társadalmi osztálynak lehetővé kell tenni, hogy gazdasági vagy politikai érdekeinek megóvása céljából szervezkedhessek. Kuna P. András: Nemzeti alapon! Esztergályos János: Gazdasági szervezkedés nemzeti alapon ? Kuna P. András : Nem nemzetközi alapon ! Propper Sándor: Nem ért maga ahhoz, Kuna bácsi! Kabók Lajos : Nem borona az ! Esztergályos János : Miért ilyenkor szól bele, amikor nem érti meg? (Derültség half elől) Kuna P. András : Látom, mit csinálnak ! Szeder Ferenc : A gazdasági kérdéseknek nincs sem nemzeti, sem nemzetközi alapjuk és amikor társadalmi rétegek az ő sajátos gazdasági vagy politikai érdekeik megvédése céljából szervezkednek, legkevésbé lehet ugy osztályozni, hogy ez nemzeti, amaz pedig nemzetközi alapon akarja elérni gazdasági érdekeit. Kuna P. András: Megmutatta, tizennyolc! Propper Sándor ; Kuna megosztályozza ! (Derültség bal fel öl.) Szeder Ferenc : Én emlékszem még arra az időre, amikor Kuna P. András, nem is olyan rég még másként vélekedett a szocialista mozgalmakról. Emlékszem tiz év előttre is ! — El sem tudom képzelni, hogy a földmunkásokon kiadósan lehessen segíteni patriarchális módon, ha nem adnak módot és lehetőséget a földmunkásoknak arra, hogy szervezkedés utján saját maguk javíthassanak életviszonyaikon. Patriarchális alapon ? Hiszen három év óta egyebet sem hallunk, mint keresztényi szeretetet, három év óta egyebet se hallunk, mint hogy itt minden munkást polgárrá tesznek, három év óta egyebet se hallunk, mint hogy itt a polgárságból emelünk a bolsevizmus ellen gátat és látjuk, mi az eredmény ? Hiszen megállapítottuk a földreformnál, hogy ott bajok, mulasztások vannak. Megállapítottuk, hogy a rokkantkérdést teljesen elhanyagolták, úgyhogy pirulni keli az embernek miatta. Megállapítottuk, hogy mezőgazdasági szociálpolitikai téren összes kiadásunk 201.000 korona akkor, amikor háromnegyed millió koronát költenek el ennek a 201.000 koronának adminisztrálására. Ezek a tények kétségbevonhatatlanul igazolják, hogy ha a földmunkások sorsán javítani akarunk, ezt nem végezhetik el mások, csak maguk a földmunkások. De viszont ha ezek önmagukon segíteni akarnak, ugy rögtön rá.juk sütik, hogy bolsevisták, kommunisták. Akkor rögtön le lehet őket csukni és rögtön Zalaegerszegen lehet internálni őket. Szomjas Gusztáv: Ezért? (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Igen, ezért !) Hébelt Ede : El se hiszik. Ezért ! Szeder Ferenc : A magasabb munkabér kérése ma mit jelent a mezőgazdasági munkásnak? Igenis, jelentkezési kötelezettséget, vagy pedig Zalaegerszeget. VÍCZÍán István : Nem így van ! Ez nem tárgyilagos beszéd ! Propper Sándor: Majd elmegyünk önhöz 'tárgyilagossági leckékre! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Majd meghalljíiJe, maga milyen tárgyilagos lesz!) Szeder Ferenc: Épen azért, mert a munkások boldogulásának előfeltétele a szabad szervezkedés, mert sorsuk jobbra fordulásának előfeltétele az, hogy önmaguk határozhassanak sorsuk felett, lehetővé kell tenni számukra azt, hogy ők is szervezkedhessenek ép ugy, mint a gazdák, a hivatalnokok, vagy bármely más társadalmi osztályhoz tartozó társadalmi rétegek. Csontos Imre : Szépen szervezkednek ! És azt állítja maga, hogy a gazdák a szegények ellen szervezkednek? Nem orcapiritó a nemzet szine előtt ezt mondani? Szeder Ferenc : A nyár folyamán egy alkalommal a belügyminister úrhoz intézett interpellációmban szóvá v tettem azt a furcsa tfayt 22*
