Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-71

A nemzetgyűlés 71. ülése 1922, évi december hó lá-én, csütörtökön. 5 kény szerit esetleg engem arra, hogy ezt a rezümét én legyek kénytelen azután a Ház nyilt ülésén előadni. Elnök : A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! A t. képviselő ur tévedésben van, amikor azt hiszi, hogy én a zárt ülésen valami ujabb vádakat akarok a t. képviselő ur ellen felhozni. Eszemágában sincs ilyen ujabb vádakat előhozni, csak a t. képviselő ur volt az, aki tegnap beszédében kérte, hogy miután Ulain képviselő ur egy állítólagos nyilatkozatában az »Az Ujsag«-ban bizonyos aktákra hivatkozott, melyekben ujabb vádak vagy ujabb tények foglaltatnának, ezeket is terjesszem a Ház elé. Ezekben azonban semmiféle ujabb vádak nem foglaltatnak. En a magam részéről ilyen vádakat emelni nem is akartam és nem is akarok, ennélfogva azt hiszem, hogy a t. képviselő ur kérése is teljesen tárgytalan. (Helyeslés a jobboldalon.) Farkas István : Minek a zárt ülés ? Elnök : A házszabályok 223. §-a akként rendelkezik, hogy : »a Ház, ha az elnök, a ministerek valamelyike, vagy 30 tag kívánja, zárt üléssé változik át«. Minthogy a ministerelnök ur kívánta a zárt ülés megtartását, nekem a házszabályok értelmében kötelességem a zárt ülést elrendelni. Ez nem a Ház határozatától függ, hanem a házszabályok rendelkeznek imperative akként, hogy ha valamely minister kéri, kötelességem a zárt ülést elrendelni. Ehhez a kérelemhez képest a zárt ülést szabályszerűen elrendelem, valamint elrendelem arra az időre a karzatok kiürítését is. Felhívom a karzaton jelenlévő hallgatóságot, szíveskedjenek elhagyni a karzatot. Ennek megtörténtéig az ülést 5 percre felfüggesztem. (Zárt ülés után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! jobbfelöl. ) Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! A zárt ülés befejezéseképen egy kijelentést kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A zárt ülésben is megállapítottuk azt, hogy azok a dokumentumok, amelyek a Ház asztalára helyeztettek, hamisak, ugy, ahogy azt már annak idején magam is itt a nyilt ülésen kifejeztem volt. (Ugy van! jobbfelöl.) Egyúttal kijelentem azt is, hogy amennyiben Rassay t. képviselő ur azokkal az emberekkel szemben, akik a jelentésekben hamis adatokat adtak, illetve azokkal szemben, akik azon dokumentumokat hamisították, amelyek a Ház asztalára kerültek, birói utón eljárni kivan ; a magyar kormány teljes erővel támogatni kívánja, (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy azoknak a hamisítóknak, akik ezt tették, a neve kiderittessék (Általános helyeslés.) és hogy azok méltó büntetésüket is elnyerjék. (Általános élénk helyeslés. Taps jobbfelöl.) Elnök : A napirend sz«rint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Ivády Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1922/23. költségvetési év első 6 hónapjában viselendő közterhekről és állami kiadásokról szóló 1922. évi XVII. te. hatályának 1923. évi június hó végéig való meghosszabbítása tárgyában a pénzügyminister ur által f. évi december hó 5-én a nemzetgyűlés elé terjesztett a pénzügyi bizottság által pedig december hó 6-án letárgyalt törvényjavaslatot van szerencsém a t. Nemzetgyűlésnek . . . (Zaj.) Elnök : Kérek egy kis figyelmet, képviselő urak ! Ivády Béla előadó : ... a következőkben előadni. Az 1922: XVII. te. tudvalevőleg f. évi december 31-éig adta meg a felhatalmazást a kormánynak az államháztartás továbbvitelére. Ezt a 6 hónapi felhatalmazást a nemzetgyűlés kétségtelenül abban a reményben adta meg a kormánynak, hogy ez alatt a hat hónap alatt a kormánynak módjában lesz az 1922/23. évi költségvetési előirányzatot előkészíteni, azt itt a nemzetgyűlésen bemutatni és esetleg le is tárgyaltatni. A kormány ennek a várakozásnak kétségtelenül eleget is tudott volna tenni, ha abban az időben a költségvetés előkészítő munkálatait mindjárt foganatba vehette volna. Objek iv kritikát gyakorolva meg kell azonban állapitanunk, hogy a kormány abba a helyzetbe, hogy az előmunkálatokhoz tényleg hozzá is foghasson, tulajdonképen csak augusztus havában juthatott, mert hiszen csak akkor következett be valutánknak olyan stabilizálódása, amely nélkül egy, a realitásnak csak látszatával is biró költségvetés összeállítására gondolni sem lehet, ha csak nem egy arany- vagy buzavalutára átszámítandó költségvetésre gondolunk, amelynek jó vagy rossz oldalait bírálni túlmenne ennek a javaslatnak a keretein. Ebből a senki által tagadásba nem vonható komoly indokból nem juthatott tehát a kormány abba a helyzetbe, hogy oly időben terjeszthette volna elő az 1922/23. évi költségvetési előirányzatot a nemzetgyűlés elé, hogy azt a nemzetgyűlés tárgyalás alá vehette volna és letárgyalhatta volna addig az ideig, amelyre a felhatalmazás rendelkezésére bocsáttatott a kormánynak, t. i. 1922. évi december hó 31-éig. De meg kell állapitanom azt is, hogy amenynyiben a kormány tényleg ebbe a helyzetbe került volna is, maga a nemzetgyűlés nem tárgyalhatta volna le a költségvetést, mert hiszen