Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-71

A nemzetgyűlés 71. ülése 1922. á len felhatalmazás alapján kiadandó kormányren­deletet és annak esetleges változtatásait a nem­zetgyűlésnek utólag be kell jelenteni.« T. Nemzetgyűlés! Ennek indokolására vo­natkozólag vagyok bátor megemlíteni, hogy Beck Lajos képviselőtársam elmondott beszédében ki­fogásolta azt, hogy a nemzetgyűlés e törvény­javaslatot mint egy kerettörvényt, felhatalmazási törvényt hozta a nemzetgyűlés elé. Azonban a pénzügyminister ur erre vonatkozólag megadott válaszában bőven kifejtette, hogy miért volt szükség épen a jelenlegi közgazdasági viszonyok figyelembevételével ilyen felhatalmazási törvény­ként nyújtani be ezt a törvényjavaslatot. Hogy tehát a kiadandó kormányrendeletről teljes tájé­kozódást nyerjen a nemzetgyűlés, óhajtanám, hogy ez bekerüljön magába a törvénybe. Tisztelettel kérem ezen módosításom elfo­gadását. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna : T. Nemzetgyűlés í A 2. § azt mondja, hogy: »a m. kir. ministerium felhatal­maztatik, hogy a biztositó magánvállalatok állami felügyeletét a törvényhozás további rendelkezé­séig rendelettel szabályozza.« Mikor ezekről a rendeletekről van szó, akkor fel kell hivni a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy itt teg­nap hosszasan beszéltek arról, hogy a biztosí­tottak milyen hátrányban vannak a vállalatokkal szemben, azonban elfelejtettek rámutatni arra, hogy van még egy csoport, amely igen hátrányos helyzetben van ezekkel a milliós vállalatokkal szemben, és ezek a biztosítási vállalatoknak a tisztviselői (ügy van! bal felöl.) Ezek a tiszt­viselők ma, t. Nemzetgyűlés, 3500 és 5000 koro­nás havi fizetések mellett nyögnek. (Felkiáltások balfelöl: Hallatlan!) Ebben a szakmában az átlagfizetés 7500 korona, amit azonban a szakmá­nak a zöme nem ér el. A mai viszonyok között ehhez, azt hiszem, nem kellene több kommentár. Meg kell még említenem azt, t. Nemzet­gyűlés, hogy 1920 szeptemberében a kormány ezeknek a vállalatoknak 15°/o-os kezelési jutalé­kot engedélyezett, kifejezetten azzal a célzattal, hogy ebből a jövedelemből a tisztviselők fize­tését javítsák, felemeljék, ennek a jövedelemnek igen tekintélyes része azonban nem arra a célra fordíttatott, amelyre a kormány intézkedése azt szánta. Amikor a rendelet kibocsátásáról van szó, amikor arról van szó, hogy a pénzügyminister urnák módjában lesz ezeknek a vállalatoknak ügykezelése felett felügyeletet gyakorolni, igen kérem a pénzügyminister urat, ne feledkezzék el erről a csoportról sem. Haller képviselő ur tegnap felemiitette, hogy a Pénzintézeti Központot találná a leg­alkalmasabbnak erre a felügyeleti szerepre. Ehhez a magam részéről annál is inkább hozzá­járulok, mivel hasonló esetben a Pénzintézeti Központ közbenjárását ilyen munkabérügyben n december hó 14-én, csütörtökön. 3 már igénybevettük és a Pénzintézeti Központ­ban valóban a legnagyobb megértéssel kezelték ezt az ügyet. Újból kérem tehát a pénzügyminister urat, hogy ebből a szempontból is méltóztassék vala­mit tenni. (Helyeslés bal felöl) Elnök* Kíván-e még valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés! A munkások és általában az alkalma­zottak bérviszonyainak alakulását a mindenkori gazdasági helyzet és a kereslet és- kínálat vi­szonya szabályozzák. Farkas István: Nem egészen. Kállay Tibor pénzügyminister : A felügyeleti hatóság létesítésével azonban kétségkívül módunk lesz betekintést szerezni az intézetek viszonyaiba és ez is egy olyan terrénum, amelyen való eljá­rását az intézeteknek figyelemmel keli kisérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. A 2. § meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. Fel fogom tenni a kérdést Temésváry Imre előadó ur módosítására, aki a 2. §­! a egy egé­szen uj második bekezdést kíván beiktatni. Kér­dem a nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadó, ur módositását elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik azt elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó ur által ajánlott második bekezdést a 2. §-hoz mint ilyent elfogadja. Következik a 3. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 3—11. §-okat, a II. fejezet címét és a 12—15. §-okat f amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-l>. Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Ez a sza­kasz arról intézkedik, hogy a háborús segély foglalások és biztositási intézkedések szempont­jából a fizetéssel egy tekintet alá esik. A háború a szó szoros értelmében elmúlt, azok az okok azonban, amelyek ezeknek a háborús segélyek­nek a kiutalását, folyósítását indokolták, ma még sokszorozottabban fennállanak, sokkal inkább mint a háború alatt. En tehát nem látom azt indokoltnak, hogy most ez a segély, amely kis­emberek részére van kiutalva, amely a tulajdon­képeni fizetés, — mert a törzsfizetés ujabban olyan csekély ezeknél, hogy csak a háborús segéllyel és különböző segélyekkel tudják az éle­tüket fentartani — most lefoglalható legyen. Épen azért indítványozom, hogy ez a sza­kasz teljesen töröltessék. Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügy«­minister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! A felszólalásra megjegyezni kívánom !*

Next

/
Oldalképek
Tartalom