Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-73
60 'A nemzetgyűlés 73, ülése 1922, évi deczember hó 16-án, szombaton, mában le van írva, hogy a pénzügyministerium — nem olvasom fel, mert ez igen hosszú volna — a rendőrséget megkereste és átküldötte hozzá a 665 darab hamis ez? est azzal, hogy amennyiben ezek hamisak, inditsa meg az eljárást, hogy ki hozta ezeket forgalomba. A rendőrség megindította a vizsgálatot és az Ergon kereskedelmi R. T.-nakegy tisztviselője jelentkezett, aki azt mondta, hogy a vezérigazgató adta át neki, a vezérigazgató ur pedig határozottan Eckhardt képviselő úrra hivatkozott, mint aki a hamis ezreseket neki átadta. A képviselő urat akkor kihallgatták, ezt beismerte és azt mondotta, hogy ezeket az ezreseket valami Kőváryné Nagy Vilma nevii nagyságos asszonytól kapta. (Derültség a baloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Má most egyet vagyok bátor kérdezni. Abban az időben a pénzügyministerium megtiltotta, hogy Bécsből ide pénzt hozzanak. Ez Bécsben is, itt is bizonyos engedélyekhez volt kötve. I f t vpgyok bátor kérdezni : hát olyan naivnak képzeli a képviselő ur az egész magyar közvéleményt, hogy ön feltételezte Nagy Vilmáról, hogy ő nem tudom micsoda módon tudta behozni azt a 665 darab ezrest, amely még sem fér el a kis bugyellárisba ? (Derültség.) Vagy feltételezte az igen t. képviselő ur Magyarország közvéleményéről és bíróságáról, hogy elhiszik, hogy amikor őnagysága azokat az ezreseket (Élénk derültség.) . . . azokat az ezreseket átadta az igen t. képviselő urnák, azt nem nézte meg. Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, ilyent feltenni, legalább is én nem tudok. Rupert Rezső : De miért vitte ő hozzá ? Drozdy Győző *. Miért nem hozta hozzám ? Nagy Ernő : Az 1921 : III. te. azt, aki hamis pénzt forgalomba hoz, egy évi börtönnel, vagy mennyivel sújtja. (Egy hang a baloldalon : Ez nem vonatkozik mindenkire !) Rupert Rezső: Kővárynéra nem vanatkozik ! Nagy Ernő : A dologban az a csodálatos, hogy először megállapították, hogy Kőváryné őnagyságát nem lelik ; majd meglelték, akkor elmismásolták az akta kat, azután az ügyészséghez került az egész dolog és hirtelen beszüntették a vizsgálatot, beszüntették akkor, amikor száz meg száz hasonló esetben, amikor nem 665 darab ezrest váltottak be, hanem csak 1—2 hamis pénzt, lecsukták a bűnöst. Kérdezem minden becsületesen gondolkozó magyar embertől, hogy ha igazak azok a dolgok, amelyeket az Az Est megirt, és a többi, ami közszájon forgott . . . Rupert Rezső: Igaz, hisz nem indított miatta sajtópert ! Nagy Ernő : ... nem történt-e panama és ennek a panamának nem Eckhardt képviselő ur-e az elkövetője ? Es csodálatos, hogy Eckhardt képviselő ur nem indított sajtópert sem az Est ellen, sem azok ellen, akik itt ezt a vádat számtalanszor közbekiáltotta k ellene. Rakovszky Iván belügyminister : A mentelmi jog védi ezeket. Nagy Ernő : Hiszen csakúgy hemzseg a napló ezektől a közbeszólásoktól. Miért épen én igazoljam tehát igen t. képviselő ur azt, amit önnek lett volna kötelessége igazolni. Drozdy Győző : Ugy van ! Elmulasztotta Î Eckhardt Tibor : Adjon módot rá ! Nagy Ernő: Nem, igen t. képviselő ur, ezt nem teszem. Méltóztassék a dolgot elintézni Az Est-tel és az engem megelőzött közbekiáltókkal, s majd amikor mindezekkel rendbe méltóztatik jönni, jövök én és méltóztassék megnyugodva lenni, hogy amikor már ezekkel el méltóztatott intézni a dolgot, tudni fogom kötelességemet. Eckhardt Tibor : Szóval rágalmaz ! Nagy Ernő : Nem, én ezt nem teszem, mert ne gondoljon a képviselő ur engem olyan dőrének, hogy én húzom ki a képviselő ur lábából azt a tövist, amelyet abba Vilma nagyságos asszony beleszúrt. (Élénk derültség.) A világért sem teszem ezt. Nem tartozik ez rám.képviselő ur. Méltóztassék a nagyságos asszonnyal együtt kihúzni a lábából a tövist. Különben is, t. képviselő ur, én önnek csak a kölcsönt adtam vissza. A t. képviselő ur nem ismert engem, nem ismerte a multamat, viselkedésemet, hazafiúi gondolkozásomat és mégis megvádolt, és hamis beállítással pódzsupánnak nevezett. A t. képviselő ur szerint hazám ellen vállaltam podzsupánságot. Drozdy GyŐZŐ : Pedig ez nem volt a Kőváryné bugyellárisában ! Nagy Ernő : Ez nagyobb vád mint a panama vádja, mert ha hazám ellen vállaltam volna podzsupánságot, kötelet érdemelnék, holott ön a panamaságért csak börtönt érdemel. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem képviselő ur, ez olyan súlyos kijelentés volt képviselőtársával szemben ... Nagy Ernő: Magamról is mondom! Elnök : ... amiért a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy Ernő: A képviselő ur legjobb tudomása ellenére rágalmazott meg engem és olyan vádat hajított fel,ém, amely ha igaz, bitófán van a helyem. Ámde tudta, hogy nem igaz, mert beigazoltam ; tudta, hogy engem a csenek Beregszászban elfogtak, szuronyok között vittek MunkáGsra, ott becsuktak egy hónapra izgatásért, és hogy megszabadultam a súlyosabb büntetéstől, azt csakis egy francia tábornok közbejárásának köszönhetem. Ugyebár, ha hazám ellen és a csehek javára lettem volna podzsupán, amely állás különben a cseheknél nincs is, nem csuktak volna le a csehek. Es, t. képviselő ur, ne méltóztassék elfelejteni, hogy báró Prónay György képviselő urnák felajánlottam, hogy a Nemzeti Casmo zsűrije döntse el, van-e az én életemben folt, vétettem-e a tisztesség, a becsület és hazám ellen, önnek is felajánlom, menjünk a zsűri elé, de mind a ketten. (Zaj.) Pikler Emil : A grófok szakszervezetéhez ! Nagy Ernő: Nem voltam podzsupán, mert amikor azt akarták, hogy az legyek, megtagadtam az engedelmességet, ^melynek következményét már elmondtam. És ha az lettem volna is, azt sem restelném ; nem restelném pedig azért,.
