Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

Lá nemzetgyűlés 73. ülése 192-2, évi deczember hó 16-án, szombaton. 1>3 .egy kaptafára készültek. Ha a hatóságnak a szociáldemokra párt nem tetszik, vagy kényelmetlen, vagy nem ért vele egyet, vagy le akarja rázni a nyakáról, hogy megszabaduljon egy kis ellenőrzéstől, akkor egyszerűen betiltja a szociáldemokrata párt működését azzal az indokolással, hogy nincsenek jóváhagyott alapszabályok, vagy betiltja a gazdasági gyűlést azzal az indokolással, hogy a munkásoknak nem kell a gazdasági bajokkal foglalkozniuk, mert azok amúgy is nagy bajok. (Derültség a szélsobalőldalon.) Ha ez a kormányzati rendszer az, amely ezt az országot boldogítani akarja, erre azt kell mondanom, hogy ez a szegény ország tönkremegy bele. Mert munkásmozgalom lesz, munkásmozgalom van és a munkásmozgalom olyan lesz és olyan módon fog küzdeni és harcolni a munkásosztály igazaiért, amilyen harcot rákényszeritenek. Rothenstein Mór: Annál nagyobb lesz! Farkas István: Ez minden államban igy van és igy volt. Láttuk már a háború előtt s láttuk a háború alatt, a forradalmak alatt és a háború után is, hogy azokban az országokban, amelyekben a munkáskérdést már a háború előtt ugy kezelték, hogy az belekapcsolódott az állam egész gépezetébe és nem azt mondták a munkásokról, hogy hazátlan bitangok, nem azt mondták, hogy a sötétbe való ugrás a választójog problémája, nem azt mondták, hogy szociálpolitika, munkásvédelem nem kell, hanem ellenkezőleg ezt megcsinálták, egyesülési jogot adtak, szociálpolitikai törvényeket hoztak, szóval a munkáskérdésekkel foglalkoztak s maguk a munkások bejöttek a törvényhozásba és résztvettek ezekben a munkálatokban : ezekben az államokban nem volt bolsevizmus. Ott nem lehetett bolsevizmus azért, mert természetes folyománya annak, ha a munkásosztály tud a fejlődés utján haladni, ha érdekvédelme fokozatosan kielégülést nyer a lehetőségek szerint, hogy a munkásosztály ezt megérti, belátja. Ellenben ahol elnyomják a munkások szervezkedését és lehetetlenné teszik, ahol azt mondják, hogy ez idegenből plántált valami, ahol nem akarják ezt a kérdést megérteni, ott ez a munkásmozgalom olyan lesz, amilyen körülmények közé az államhatalom juttatja. Nem azon múlik tehát a dolog, hanem azon, hogy ezt megértsék. Minden baj ott kezdődött Magyarországon egyáltalában már a háború előtt, s az Magyarország tönkremenésének az oka, hogy elzárkóztak a szociális kérdések megoldása, a jogkiterjesztés elől, azt hitték, hogy mereven a régi rendszerben lehetséges lesz Magyarországot fentartani, és semminemű ujabb igényt kielégíteni nem akartak és nem elégítettek ki. A fajvédelemről és szociálpolitikáról beszélt Gömbös Gyula képviselő ur. (Halljuk! Halljuk f a szélsobalőldalon.) Minden szociálpolitikának előfeltétele a közszabadság. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egyesülési és gyülekezési jog nélkül nincs szociálpolitika. S ebben az országban nincs egyesülési és gyülekezési jog, teljesen egy belügyminister önkényétől függ, hogyan értelmezi, hogyan alkalmazza az egyesülési és gyülekezési jogot. Minden szociálpolitikának alapja, hogy egyesülési joga legyen annak az osztálynak, amelyről szó van. Anglia és Németország, ahol a legfejlettebb a szociálpolitika, mintául szolgáihatna erre. Ne azokat az országokat vegyék mintául, amelyek nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel ós amelyben a munkásosztályt a politizálástól el akarják tiltani, mint nálunk is. Hogyan gondolja Gömbös ur azt, micsoda szemfényvesztés az, hogy szociálpolitikáról beszélnek és ugyanakkor egy olyan rendtörvényt terjesztenek be, amely a munkásosztályt a politizálástól el akarja tiltani? Hogyan gondolják ezt az urak? Mit terveznek az urak? Azt, hogy a munkásosztályt eltiltják a politizálástól, hogy ne foglalkozhassak vele, amikor saját sorsáról van szó ? Az a törvényjavaslat, amelyet rendtörvény címen terjesztett be a kormány, ugy látom, nem érdekli a t. Házat. Drozdy Győző: Sürgős a javaslat nagyon, de nincsenek bent. Ha szavazni kellene, bezzeg szólna a csengő. Rothenstein Mór : Megszavazzák a nyolcórás üléseket, de nincsenek jelen. Farkas István: Ilyen körülmények között egyáltalában nem is tudom, érdemes-e itt szociáldemokratának felszólalni, érdemes-e itt beszélni, amikor a t. kormánypártot nem is érdeklik a legsürgősebb problémák. Györki Imre: Elintézik gummibotokkai. Farkas István : Szomorú világot vet ez a nemzetgyűlésre, de erre a szerencsétlen nemzetzetre is. Esztergályos János: Ezt kellene a választóknak látni. Farkas István : Higyjék el nekem, a régi Magyarországot gyalázó nemzetiségek, az emigráció és a kisentente együttvéve nem ártottak annyit Magyarországnak, mint ez a rendtörvény. Nincs igaza Gömbös képviselő urnák, amikor azt mondja, hogy azért jó ez ártörvényjavaslat, mert mi kifogásoljuk. Mi igenis a demokrácia utján akarunk haladni, mi be akarjuk ezt az országot illeszteni a nyugati kultúrába. Ha azonban egy kormányzati rendszer csak erőszakkal tartható fenn, ha a világ azt látja, hogy Magyarországon csak különleges erőszakos rendszabályokkal lehet a kormányzati rendszert fentartani, mit fog gondolni Magyarországról? Esztergályos János: Muszka erőszak! Farkas István : Hogyan gondolja az egységes párt azt, hogy azzal a rendtörvénnyel fognak kormányozni, amely szerint mindenki gyanús és aggályos, mindenki gyanús, aki nem egységespárti, mindenki aggályos, aki több munkabért mer követelni, mindenki aggályos, aki nem tap-