Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-73
A nemzetgyűlés 73, ülése 1922, évi deczember hó 16-án, szombaton. 43 tatom, hogy szükséges volt — a Haîler István t. képviselőtársam által előterjesztett numerus clausus-törvény. Pikler Emil : Bánfiy küliigyminister letagadta Genfben, bogy a zsidók ellen irányulna ! GÖmböS Gyula : En azóta beszéltem igen sok külföldi úrral, akik 1920-ban a magyar antiszemita mozgalmat egészen másnak látták, mint ma. Ma, amidőn ezek az adatok birtokába jutottak, már a külföld is tisztában van azzal, hogy ez a nemzet jogos önvédelmi harcot folytat, amidőn antiszemitizmust, filokrisztianizmust, vagy faj védelmet hirdet. Fábián Béla : örüljenek a köztük levő magyarok ! ||« Haller István: Utánunk csinálják s Fábián Béla: Annak mi örülünk, mert megosztja a népet : egymás ellen verekednek, ahelyett, hogy a közös ellenség ellen fordulnának ! Halier István : Szóval mindenképen jó ! Fábián Béla: A kisentente örül ! Gömbös Gyula : Mindenki, akiben nemzeti érzés van, minden nemzeti életet élő çllam polgára, aki önérzetes nemzeti alapon áll, meg fogja érteni a, mi nemzeti mozgalmunkat. (Ugy van ! jobb- és balfelől.) Meg fogja érteni, hogy itt egy jogos önvédelmi harcról van szó, arra van szükség, hogy a magyar külügy minist er és a magyar képviseletek odakünn és minden magyar ember, aki külföldié kimegy, ezekkel az adatokkal, Kováts Alajos könyvével menjen ki és ott magyaiázza meg, miért van Magyarországon faj védelmi politika. (Ugy van ! jobb- és balfelől.) Fábián Béla: Megcsinálná a külföld is, ha helyes lenne ! Elnök : Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Haller István : Könnyű ezt megmagyarázni ! Fábián Béla: A kisentente is megcsinálná ! (Mozgás.) Friedrich István : Bolonduljon meg a kisentente .! Halier István : Ha hibát követtek el a múltban, ne tetézi ük mi azzal, hogy nem reparáljuk ma sem! Hiiba hibáztatjuk a multat, ha nem vonjuk le a konzekvenciákat ! Gömbös Gyula : En azt állitom, t. Fábián képviselő ur, hogy most kezdik utánozni Magyarországot. (Mozgás. Egy hang a ballcözépen : Ugy van ! Ausztriában és Romániában is l) Gömbös Gyula : Eiőbb, amikor bevezetésképen Emiltettem, hogy mindenütt a nemzeti erők és erős nemzeti kormányt kivánó eiők nyomulnak előtérbe, arra is céloztam, hogy azért nyomulnak előre, mert tudják, hogy ez az egyedüli irányzat, amely hosszú időn keresztül biztosit ja a nemzet létét. Nagy Ernő : A nép gyermekeit kell tanittatni ! Gömbös Gyula: Tovább megyek a statisztikában, mert ha a főiskolákkal foglalkoztam, meg kell néznünk a középiskola kat is, azt a rezervoárt, amelyből a főiskolák hallgatósága rekrutájódik. Itt is megállapíthatjuk a zsidók abszolút túltengését. Ez természetes is, mert ha az illetőnek nem volna középiskolai végzettsége, nem mehetne az egyetemre. A zsidók mindenütt ellepik a középiskola kat is, és pedig ellepik azért,— és különösen ma lepik el — mert jobb gazdasági helyzetben vannak, mert a városokban laknak, ahol gyermekeiket könnyebben tudják neveltetni. Mi g egy szegény parasztember fia a tanyáról nehezen tud bekeiülni a középiskolába, ma Pesten nem is tud megélni, óriási költségbe kerül, addig a zsidó, aid a városban, a kulturgócpontok mellett lakik, könynyebben birja a fiát neveltetni. Ezzel magyarázható az, hogy a zsidó könnyebben jut a középiskolákba és egyetemekre. Nekem tehát az a kérésem az igen t. kormányhoz, hogy változtasson ezen valamikép Változtasson azáltal, hogy valahogy a falu gyermekét is behozhassuk a városba ; változtasson azáltal, hogy mindenki számára egyforma kulturális lehetőségeket biztosit. Felfogásom szerint a neveltetés nem magánügy, nem magánügy, hogy a nemzet kultúrájában fejlődjék, hanem a nemzet egyetemének az ügye, a nemzet fenmaradrsának az ügye. Elsőrangú állami ügy az, hogy mindenki tanuljon ebben az országban és elsősorban az a magyar, aki el volt hanyagolva ezen a téren. Esztergályos János: Tehát el a numerus claufussal ! MeskÓ Zoltán : Be a falusi gyermekekkel ! Nagy Ernő : Én ezt már 1917-ben megtettem. Alapítványokat csináltunk rutén paraszt gyermekeknek Ungváron való tanultatására. Kutkafalvy megmondhatja. Elnök : Nagy Ernő képviselő ur, ugy tudom, egyelőre nincs szólásra feljegyezve. Méltóztassék csendben maradni. Nagy Ernő : Helyeslem, amit mond !. Gömbös Gyula: Végtelenül boldog vagyok, hogy Nagy E nő képviselőtársam helyesel. Nagy Ernő: Én is boldog vagyok ! Elnök: Nagy Ernő képviselő urat rendreutasítom. A házszabályok értelmében kizárólag az elnöknek van joga a szónokot félbeszakitani, a képviselő urak pedig egyebet sem tesznek, mint örökösen félbeszakítják a szóló képviselő urat. Gömbös Gyula: A középiskolákat a tanitóképezdéknél kezdem. Itt a zsidóság 1883-ban 6 8%-ot reprezentált, 1903-ban 4'8%-ot, 1913-ban 2'7%-ot. A felsőkereskedelmi iskolákban azonban a zsidóság 57*4% ; 1893-ban 48%-ot, 1903-ban 50%-ot, 1913-ban 46%-ot, 1917-ben 40*3%-ot foglalt el. A polgári iskolában 1903-ban 27*9, 1913— 14-ben 23' 1, 1917—18-ban 21" 4% a zsidó. A középfokú iskolákban tehát 1853-tól számit va 1917— 18-ig állandó felfelé irányuló tendencia mutatkozik a zsidók térfoglalása szempontjából, mert 1853-ban az összes középiskolákban csak 5'5% zsidó volt, 1917—18-ban 22'7%. Várnai Dániel: Beszéljen valamit a népiskolákról iß ! ' s . _ 6*
