Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

B4 A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deczemher hő 16-án, szombaton. politikai beállításban jelennek meg azok előtt akik naiv felfogásban vannak, az illetőnek a politikája ugy tűnik fel és ugy tűnhetik fel, mintha velünk együtt akarna dolgozni a nemzet felépítésében, végeredményben azonban felfogásom szerint arról van szó, hogy ezt a keresztény nemzeti rendszert meg akarja buktatni a nemzet kárára. Pakots József: Meg, csakugyan meg! Hébelt Ede: A nemzet érdekében! (Zaj.) Gömbös Gyula : A képviselő ur megállapította azt is, hogy a Háznak legnagyobb része októbrista volt. Tényleg, azt hiszem, hogy a független Magyarországnak mindenki örült ebben az országban, (Ugy van! jobbfelöl.) az Ausztriától való elszakadásnak mindenki örült (Ugy van! jobbfelöl.) és épen ezért nem szabad megállapítani azt, hogy mindenki októbrista abban az értelemben, ahogy mi elitelőleg nyilatkozunk az öktóbrizmusról. (Ugy van ! a jobboldalom.) Mi októbrizmusnak nevezzük mindazt, ami végeredményben a kommunizmushoz vezetett, ami a nemzeti Magyarországot aláásta, ami a valláserkölcsi alapról el akarta téríteni ezt a nemzetet... (Zaj a szélsöbaloldalon.) Hébelt Ede : De van egy más értelme is. Gömbös Gyula: ...ami a nemzetet erkölcsi erejétől fosztotta meg. Ezt nevezzük mi októbrizmusnak, és ha ebből a szempontból nézzük, azt hiszem, hogy nem Congo-államnak nemzetgyűléséről lesz itt sző, mint ahogy azt az igen t. képviselő ur mondotta, hanem igenis, keresztény és nemzeti alapon álló magyar nemzetgyűlésről van szó, (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) amely minden áron és minden erejével azon lesz, hogy az az októbrizmus, amely szennyáradatba vetette ezt a nemzetet, ne ismétlődjék. T. Nemzetgyűlés! Bánffy Miklós külügyministerünkről is szólt az igen t. képviselő ur. Bánffy Miklós ma betegen fekszik. En ugy tudom, hogy az ő idegrendszerét megtámadta az a lelkiismeretes munka, amelyet a nemzetért végzett. Nem tartom tehát lojálisnak, megtámadni egy külügyministert akkor, amikor azért beteg, mert a nemzetért dolgozott. (Ugy van! jobb felől.) Megtámadni akkor, amikor ő hivatva lesz Parisba kimenni és ott a magyar nemzetnek érdekeit képviselni, nem politikus dolog és nem való, (Ugy van ! jobbfelöl) mert legalább kifelé legyünk egyek, mert künn mindig azt nézik, hogy a nemzet hogyan jelentkezik, nem pedig azt, hogy egyik-másik politikai pártnak mi a politikai tendenciája. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) Igen t. Nemzetgyűlés! Mielőtt rátérnék beszédem tulajdonképeni tárgyára, szeretnék visszatérni az Ülain-Rassay-ügyre, tisztára tárgyi alapon. Ma, iibogy áttekintjük a dolgokat, ahogy tisztán és hidegen megítélhetjük a kérdést, megállapíthatjuk, hogy tényleg történt egy elsietett közbeszólás, amely nagy vádat tartalmazott... (Zaj balfelől) ..•'... , ..' Szilágyi Lajos : Megint elsietett közbeszólásról beszél? (Felkiátlások balfelől: Hallatlan!) Újra felmelegíti az ügyet! Pakots József: Ez nem lojális dolog! (Zaj a baloldalon.) Hedry Lőrinc : Nem kell a szavakba kapaszkodni! (Nagy zaj. Einöle csenget.) Gömbös Gyula : Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, rektifikálni fogom ezt a kijelentést. (Halljuk! Halljuk!) Nem azt akarom mondani, hogy elsietett olyan értelemben, ahogy azt Szilágyi képviselő ur mondta, hanem, hogy elhibázott közbeszólás volt, — mondjuk — Ülain képviselő ur felült valaminek, ami nem volt. Megállapítom továbbá azt is, hogy egy konfidens Valószínűleg azért, hogy pénzt keressen, egy politikai frakcióhoz közeledett, hogy kompromittáljon egy másik politikai frakciót. (Zaj bál felöl.) Az a körülmény, hogy Andrássynál és Bethlennél is ugyanaz a fotográfia van, mutatja, hogy itt egy Doppelspielről van szó. Ez már régen megvan ebben az országban: vannak, akik denunciálással foglalkoznak ós ebből élnek, ( Ugy van ! balfelöl !) de vannak a külföldön is olyanok, akik azt látják, hogy ki lehet használni azokat a nagy politikai ellentéteket, amelyek ebben a nemzetben vannak, arra, hogy kenyérkereset tárgyává tegyék és hogy a nemzetnek károkat okozzanak. (Ugy van! balfelől.) Nemcsak a nemzetgyűlésnek, de a magyar közéletnek is szüksége van arra, hogy elutasítsuk magunktól mindazokat, akik akár az egyik, akár a másik pártnak kárára hamisított aktákkal akarják kompromittálni a magyar nemzetnek közéleti tisztaságát, és bizzuk rá azokra a tényezőkre ezeknek a kérdéseknek megfigyelését, akiknek hivatása ez. Igen t. Nemzetgyűlés ! Én csak azt sajnálom, hogy ebből az egész afférból, amelyet mindenkinek sajnálnia kell, egy politikai affér kezdődött. Végtelenül sajnálom, hogy elfajult egy hatalmas politikai harccá, és sajnálom azt, hogy különösen az Andrássy-párt használta ki a Bassaypárttal szemben elkövetett hibát abból a céhből, hogy magának ebből politikai tőkét kovácsoljon. (Igaz! Ugy van! jobb felől. Egy hang a baloldalon: Hol?) Ha végigolvasom, t. Nemzetgyűlés, az igen t. képviselő urak nyilatkozatait, akkor azt mondja Bakovszky István például, hogy egy maffia működik itt, amely a politikai ellenfelek élete és becsülete, biztonsága ellen folytonosan áskálódik. Lingauer Albin igen t. képviselő ur pedig azt mondja, hogy különös az, hogy a választásoknál kimaradt Vass, Klebelsberg, Térfy, Daruváry, Walko, Bakovszky és Bánffy minister, csak azért, hogy Gömböséknek TI mandátuma biztosítva legyen. Ugron Gábor : Teljesen igaza van Lingauernek ! Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Kétszáznegyvenöt kerület volt. -