Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-78

évi deczemher hó 22-én pénteken*. 302 A nemzeigyitU.s 78. ütése 1922. »1. Követeljük a házhely kiosztás azonnali keresztülvitelét, hogy tavaszra minden igényjogosult megkezdhesse az építkezést. 2. A földvagyonváltság utján nyert területeket haladéktalanul bocsássák rendeltetésének céljára. A természetben való lerovás kötelezettsége alól egyetlen egy nagybirtok se mentessék fel. A nyert területeket még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt bocsássák a földigénylők rendelkezésére, figyelem nélkül arra, hogy a tulajdonos a pénzügy igazgatós ág végzését megfellebbezte-e vagy sem. Az igy nyert területekből igényjogosult kisbérlőknek adott föld haszonbére ne legyen nagyobb, mint amennyit a földtulajdonos a kiadott rendelet értelmében az államnak fizetne. 3. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácsülésein a földmivelésügyi minister megbízottjának feltétlenül jelen kell lennie és joga legyen bármely ügyben a tárgyalás felfüggesztését kérni, amennyiben az igénylők érdekében az ügy megvizsgálása szükségesnek mutatkozik. 4. Köteleztessék a földmivelésügyi minister, hogy a földreform eredményeiről minden hónapban részletes jelentést tegyen a nemzetgyűlésnek. 5. Miután a gazdasági felügyelők működése eredményt nem biztosit, a földreform-eljárásból kapcsoltassanak ki és független törvényszéki hites szakértőkkel helyettesittessenek. 6. A földigénylők kívánságára minden községbe hivatalból rendeltessék ki védő. 7. A kirendelt és visszavont birák ügyében a földmivelésügyi minister tegyen jelentést a nemzetgyűlésnek. 8. A földreform keresztülvitele érdekében a szervezkedés és a tanácsadó előadások tartása szabad legyen. (Helyeslés a baloldalon.) 9. A járadékbirtok intézménye építtessék ki olyformán, hogy a szabadforgalmü nagybirtokos a földigénylők kívánságára köteleztessék arra, hogy készpénzfizetés helyett járadék-törlesztéssel fizethessék meg a föld árát. A korlátolt forgalmú birtokokból (állami, községi, hitbizományi, egyházi) járadék ellenében is lehessen igényelni törpe- ós kisbirtokot ; a külföldiek birtokaiból és a háború folyamán szerzett birtokokból kisbirtokokon kívül középbirtokok is legyenek igényelhetők. (Helyeslés a baloldalon.) A háborús birtokszerzések fogalma 1912-től, a balkáni háborútól kezdődőleg terjesztessék ki. A járadéktelkesnek jogában áll a járadéknak terményben való megállapítását kérni és ugy is fizetni. A földjáradék alapja a kataszteri tiszta jövedelem alapján számíttassák ki olyformán, hogy a földvagyonváltság földek után a nagybirtokosok által az állam részére fizetendő haszonbér nagysága legyen irányadó. 10. Magyarország összes pénzintézetei kapcsoltassanak be a földreformba oly módon, hogy egyfelől vállalják alaptőkéik arányában a járadékkötvényeket, másfelől a földhöz jutottaknak felszerelési anyagokkal való ellátása végett később megállapítandó kulcs szerint alaptőkéjük arányában hozzájáruljanak. 11. Nemzetvédelmi szempontból kívánjuk, hogy az országhatár mentén 500 holdon felül minden birtokot parcellázzanak és a kisajátított területekre földmiveséket telepítsenek. 12. Azon a címen, hogy valaki később örökséghez jut, avagy kisebb bűncselekményért megbüntették, az igényjogosultak közül senkit se zárhassanak ki. 13. A községi közlegelők kisajátítása lehetőleg még a tavasz előtt történjék meg a járadékelv alapján ; erdészeti szempontok a legelők szaporítását ne akadályozzák. 14. Az 1920. évi XXXVI te. 91. §-a olymódon módosítandó, hogy az 1912. év óta szerzett háborús vagy konjunkturális birtokok földbirtokpolitikai célokra igénybeveendők és amenynyiben földbirtokpolitikai szempontból elsőbbséggel biró földigénylők nem volnának, vagy azok már kielégítést nyertek, ugy ezen birtokokra a járadékelv alapján a volt eredeti földtulajdonosok elsőbbségi igénnyel birnak. 15. A földigénylőknek jogukban áll más határban levő földbirtokokból is igényelni. Az 0. F. B.-nak pedig jogában áll telepítő munkát is végezni. 16. A birtok-kategóriák megállapításánál a földtulajdonosnak az ország egész területén fekvő Összes földbirtoka számbaveendő. 17. A tárgyaló biró javaslata ellen 3 nap helyett két hét észrevételezési határidő állapittassék meg. 18. Állami alkalmazottak eltiltandók a megváltást szenvedő népnek a képviseletétől. 19. Az ármegállapítás a vegyes bíróság és Curia vegyes tanácsa helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe utaltassék. 20. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság mentesittessék olyképen, hogy csak a megváltási és ármegállapitási eljárás maradjon hatáskörében, a többi (elővásárlás, ingatlan feldarabolásának jóváhagyása, kisbérleti felebbezések és hasonló ügyek) a földmivelésügyi minister hatáskörébe helyeztessenek vissza. (Helyeslés a baloldalon.) 21. A tárgyaló birák száma legalább 250-re emeltessék.« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Van szerencsém ezen deklarációnkat határozati javaslatban a t. Nemzetgyűlés szine elé terjeszteni. (Zaj jobb felől.) Patay Tibor: Hazardirozás ez a huszonegyezés! Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Azoknak az eszméknek, melyeket most hirdetni szerencsés voltam, őszinte és meggyőződéses hive vagyok és mivel tudom, hogy a képviselőség nem örökké tartó dolog és megvan annak a lehetősége, hogy én is megszűnők egyszer képviselő lenni, és mivel nem óhajtom azt, hogy az ujabb rendtörvény kapcsán a dologházzal közelebbről megismerkedjem, s mert meggyőződésem az, hogy ezen eszmék hirdetéseért