Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-78

À nemzetgyűlés 78. ütése 1922. évi deczemher hó 22-én pénteken. 29Ô az olyan állapotok, amelyek mellett a földmives­osztálynak nagyobb része a földbirtoktulajdon­ból ki van zárva, vagy nyílt lázadásra vezetnek a létező viszonyok ellen, vagy kivándorlásra. A földmivesosztálynak csendes és türelmes termé­szeténél fogva rendszerint az utóbbira vezetnek. Azért kívánunk becsületes földreformot, mert a nagybirtokrendszer túltengése nemcsak a kivándorlásnak, hanem az elvándorlásnak is egyik oka, valamint nagy tömegek proletariá­tusba valójsülyedésének. Elhiszem, hogy az utóbbi­nak kulturális okai is vannak, minthogy az állam a maga kulturális, közigazgatási és ka­tonai intézményeit a nagyvárosokban koncen­trálja, de a főoka ennek mégis gazdasági : a helytelen birtokmegoszlás, (Ugy van! bálfelöl.) Azért kívánunk becsületes földbirtokrefor­mot, mert amely társadalomban a föld túlnyo­móan kevesek kezében van összehalmozva, ott nemcsak élessé, hanem áthidalhatatlanná lesz az osztályok ellentéte. Ez természetes dolog is, mert az ilyen társadalomban nem alakulhatnak ki az egyik társadalmi osztályból a másikba való átmenetet biztosító kisebb birtok-kategó­riák, törpebirtokok és középbirtokok, és nem terebélyesedhetik a kisbirtokososztály. Már pedig én elhiszem, hogy a kisgazda­osztálynak megvannak a maga hibái, de ugyan­csak leszögezem azt is, hogy a kisgazda-osztály tartaléka, arany tartaléka az országnak, (Igaz! Ugy van! jobb felöl) a legerősebb támasza az államnak, (Ugy van! jobb felől.) nemcsak szám­beli erejénél fogva, de azért is, mert a benne rejlő őserő hivatott regenerálni az enervált városi lakosságot (Ugy van! a baloldalon.) és harc­képessé tenni a hadsereget, amely tudvalevőleg a vidékről rekrutálja újoncait. (Zaj.) Azért akarunk becsületes földbirtokreformot, mert nagybirtokrendszernek túltengése forra­dalmakat szit. A történelemben ismert nagy osztályharcok, amelyek a társadalmi rendszer nagy átalakítását célozták, végső ideáljukat és céljukat tekintve, a földbirtokreformért, a föld helyes megoszlásáért folytak s bár a városból indultak ki, a falun dőltek el. A Hellasban, a római birodalomban lefolyt véres osztályharcok a birtokeloszlás rémitő aránytalanságainak meg­szüntetését célozták. A francia forradalom mögött is egy elmu­lasztott reform — a földreform — lappang. S én azt hiszem, hogy a népnek teherbíró képes­ségét meghaladó megadóztatás, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) az udvar és a főnemesség erkölcs­telen életmódja és féktelen pazarlása, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) az enciklopedistáknak minden égi és földi tekintélyt leromboló aknamunkája, a hitéletnek a senyvedése is előkészítették a forra­dalmat, azonban talán el lehetett volna kerülni a véres megrázkódtatást, ha kellő időben a föld­birtok megoszlása terén intézkedtek volna. Drozdy Győző : Preventív intézkedés ! Griger Miklós: Turgot, Limoges kormány­zója, be is látta, hogy a régi nemesi privilégi­umokkal járó földbirtoklás nem felel meg a kor követelményeinek, s azért a maga kis hatáskörében vamelyes földbirtokreformnak útját is egyengette, ami a nép körében nagy megnyugvást keltett, s épen ezért bizták meg a ministerium vezetésével s ő ezt vállalta is. De mi történt? Az, hogy amikor művét nagyobb terjedelemben folytatni akarta, a feudális főnemesség megakadályozta abban, kitúrta a helyéből. Eszméi nem valósultak meg, s jött azután az evolúció helyett a revolució. Pakots József : Nagyatádi megmarad a helyén ! Griger Miklós: A Kerenszky-féle orosz forradalmat, L amely a bolsevizmusnak tulajdon­képen száiláscsinálója volt, szintén a nagybirtokot dédelgető birtokpolitika szította és élesztette. S ha az orosz nagybirtokos-osztály a bolse­vizmusból tanult volna, akkor Oroszország már régóta nem nyögné Leninek igáját. Most már ugyanis köztudomású, hogy mi vitte az ellen­forradalom diadalmas vezérét Denikint, a vég­zetes és megalázó útjára. Az, hogy mialatt had­seregével Kiev és Orel felé vonult, a nagybirto­kosok, a kik Denikin háta mögött lassanként visszatértek birtokaikra, mindenekelőtt előbbi jogaik és kiváltságaik visszaállításán — nem a haza, hanem a maguk kicsinyes és zord érdeké­ben — dolgoztak s ezzel a bolsevista propa­ganda kiváló és elsőrendű segítőtársaivá váltak. Pikler Emil : így csináltak a parasztokból bolsevistákat ! Griger Miklós: Nálunk Prohászka Ottokár kellő időben megtette a maga ismeretes indít­ványát, hogy a 10.000 holdon felüli birtokok akármilyen formában a hadirokkant érdemes katonák kezére juttattassanak. De mi történt ? Az OMGKE berkeiben ezt a legnagyobb ellen­szenvvel fogadták. Akkor még nem neveztek ki valakit olyan könnyen kommunistának, mint ma. De ha akkor a kommunizmus után lettünk volna, őt is annak nevezték volna ki. Mondom, az ő indítványát nagy ellenszenvvel fogadták, üzakértekezleteken szétszedték és kisütötték róla, hogy a felhők között jár nagy elméjével, de a földhöz nem ért. Ha annak idsjén Prohászkának indítványa bármilyen formában átment volna az életbe, egyáltalában, ha a liberális korszak kissé komolyabban foglalkozott volna ezzel a komoly problémával (Ugy van! balfelöl.) s a földbirtok terén a kirívó aránytalanságokat nem megszüntette, , . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akkor meg lehetett volna csinálni könnyebben. Griger Miklós : . . . hanem legalább enyhí­tette volna is, akkor ha a nagy katasztrófák bekövetkezését nem is lettünk volna képesek el­háritani, de tartamukat mindenesetre megrövi­díthettük és káraikat korlátozhattuk volna. Azért nem Győzőm eléggé hangoztatni : Grouver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom